A Somogy megyei Lengyeltóti kastélyának hányatott sorsa 1919-ben kezdődött, amikor gróf Zichy Béla elhagyta az 1800-as évek elején épült kúriát és a települést is. Mint azt a Népszava 1919. február 28-i száma megírta: „Lengyeltótiban, ahol gróf Zichy Béla-féle négyezer holdas nagybirtoka van, e hó 25-én gyűlést tartottak a cselédek, amelyen a birtokba vételről szóló határozati javaslatot a következőkkel okolták meg: 'Hát, hogy a földbirtok fölaprózása a termelés folytonosságán, illetve az ez évi termést nem biztosítja, másrészt a föld jelenlegi urait nem fosztja meg annak a lehetőségétől, hogy vagyonukat a forradalom vívmányai ellen használják föl, ezért szövetkezeti alapon át kell venni a birtokot és nyomban hozzálátni a megműveletéhez.'”
Zichy Béla egyébként addig bőkezű mecénása volt a településnek, iskolát tartott fenn, alkalmazottaival jól bánt, nem csoda, hogy megsértődött, amikor cselédei ha rövid időre is, de „elkommunizálták” a birtokait. Pestre költözött, soha többé nem tért vissza Tótiba, jószágkormányzójával távbeszélőn tartotta csak a kapcsolatot, miután a Tanácsköztársaság bukása után visszakapta birtokait.
Zichy Béla halála után némi örökösödési vita következett, majd az örökösök a kastélyt eladták Pejachevics Mikó Endre földbirtokosnak, aki hitelből vette meg az uradalmat, ám a hitelt nem tudta fizetni, ezért a földeket elárverezték. Az árverési vevők azonban csak a téeszesítésig élvezhették szerzeményüket, amit Zichy Bélával ellentétben nem kaptak vissza. A kastélyépületet Pejachevics Endre fia 1939 végén adta el Somogy vármegyének.
Az épületben fénykorában a földszinten 27 szoba volt biedermeyer vagy reneszánsz velencei faragott szekrényekkel, a könyvtárban 3138 kötet sorakozott, szórakoztató és ismereti művek, odakint angolpark. A megyei tulajdonban előbb kórházat és lengyel katonai menekülttábort, majd tüdőszanatóriumot, később a Marcali Kórház különböző osztályait működtették benne egészen 2006-ig.
A megyei önkormányzat 2007-ben adta el az épületegyüttest a Viktória Sziget Kft.-nek, amely uniós milliárdokat nyelt el azzal az ígérettel, hogy wellness-szállóvá alakítja az egykori Zichy-kastélyt. Ez nem sikerült, több mint egymilliárdnyi forrást elsikálni azonban igen. A megyei lap akkor is hiába próbált utánajárni, mikor lesz valami a beígért kastélyszállóból, wellness részlegből, borászatból, pezsgőpincészetből, valamint kik a Brit Virgin-szigeteki offshore cég valódi tulajdonosai, nem járt sikerrel. Csánó János, a cég utolsó ügyvezetője – aki később a Plázs Nyár Kft. egykori ügyvezetőjeként a siófoki nagystrand üzemeltetésére is igényt tartott –, csak annyit mondott, hogy megvalósítás előtt vannak a tervek, és a vevő egy „befektetői csoport”. A pénz sorsáról nem tudni, Hadházy Ákos hiába kereste a pályázatok nyomát is. A céget felszámolták, a kastélyt árverésen adták el, de Lengyeltóti önkormányzata 2014-ben élt az elővásárlási jogával, a kastély így a településé lett, bár ők sem tudtak mit kezdeni vele.
Ha egy kastélyüzlet beindul
2015 januárjában egy túl szép, hogy igaz legyen jellegű projektterv került az önkormányzat elé arról, hogy külföldi mintára idősek otthonát kellene létrehozni a kastélyban, ha már korábban kórház volt, ám végül ebből sem lett semmi.
Az önkormányzat 2020-ban felbecsültette a kastély árát, októberben a Kis Lépés Kft. ingatlanforgalmi szakvéleménye
a több mint 8 hektáros ingatlant a kastéllyal 75 millió forintra becsülte,
ami Lengyeltótiban körülbelül négy darab 2-3 szobás Kádár-kocka ház ára. Két héttel az értékbecslés dátuma után, 2020. október 20-án a lengyeltóti képviselő-testület határozatot hozott, hogy a kastélyt el akarják adni.
2021 januárjában Zsombok Lajos polgármester azt nyilatkozta a városi tévének, hogy van egy komoly érdeklődő a kastélyra, aki munkahelyeket teremtene, az épületet pedig felújítva hosszú távon használni fogja. Egyebeket nem árult el, de az kiderült, hogy egyetlen jelentkezővel álltak tárgyalásban.
A képviselő-testület csak 2021. június 24-én döntött arról, hogy ajánlattételi felhívást tesznek közzé a 8 hektáros ingatlanra, vagyis hónapokkal azután, hogy a polgármester már tárgyalt egy potenciális vevővel. Hiába keresnénk azonban ezt vagy a kastéllyal kapcsolatos más előterjesztést a város honlapján az előterjesztések között, viszont az ajánlattételi felhívás végül 2021. július 13-án meg is jelent a város információs portálján a hírek között és a hivatal hirdetőtábláján.
Az eladó önkormányzat illetékesei kiemelték, hogy a pályázónak a vételár megfizetéséhez szükséges forrást okirattal kell bizonyítania, a kastély parkjának gondozásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítania kell, és hitelt érdemlően be kell mutatnia, hogy ehhez rendelkezik kellő anyagi erővel. Továbbá vállalnia kell azt is, hogy a műemlék épület állagmegóvásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja, be kell mutatnia a vásárlás célját és az épület tervezett funkcióját, sőt, munkahelyteremtést és tartós foglalkoztatást is kell vállalnia. A pályázat beadására mindössze tíz napot, nyolc munkanapot hagytak – ennyi idő alatt kellett egy komoly befektetőnek döntést hoznia arról, hogy 15 nap múlva leteszi-e a vételár 20 százalékát foglalóként. A pályázati kiírás helyszíni bejárásra nem is adott lehetőséget, a vevő pedig egészen biztosan nem járt Lengyeltótiban, hogy személyesen leadja a pályázatát vagy megtekintse az ingatlant, de erről később.
Két hét sem telt el a felhívás megjelenésétől, a 2021. július 29-i testületi ülésen már a vételi ajánlatról szólt a tájékoztatás. Határozat született arról, hogy
100 millió forintért eladják a kastélyt az Antallapos Kft.-nek,
amennyiben a földhivatal telekalakítást engedélyez, illetve ha az illetékes miniszter hozzájárul a védett műemlék tulajdonjogának átruházásához. Utóbbi lényeges feltétel, mert egy korábbi, arab származású üzletember cégének ajánlatát a miniszteri engedély hiányában kellett elutasítani.
Mint Rácz Tamás jegyzőtől megtudtuk, a képviselő-testület tárgyalta „az ingatlanra vonatkozóan kiírt ajánlattételi felhívásra benyújtott ajánlatokat, melyek közül a felhívásban foglalt feltételeknek és az értékesíteni kívánt ingatlan forgalmi értékének megfelelő, összességében legelőnyösebb ajánlattevővel történő szerződés kötésről döntött. Bírálati lap nem készült, a nyertes ajánlattevő pedig az ajánlatában foglalta össze a vételár megfizetésének módját, valamint az ingatlan hasznosítására, illetve a park gondozására vonatkozó elképzeléseit.” Ezekről az elképzelésekről a lengyeltóti közvéleményt nem tájékoztatták, így mi sem tudjuk megállapítani, vajon az ajánlat megfelel-e a jelenlegi állapotnak. Azt sem tudjuk továbbá, hogy hány ajánlattevő volt, mert a hivatalos válaszokban az egyes- és többes szám furcsamód keveredik.
A vevővel 2021. szeptember 17-én írták alá a szerződést Kiskunhalason. Bár a tulajdonbejegyzéshez szükséges miniszteri hozzájárulás (amelyért a szerződés szerint Zsombok Lajos polgármester folyamodott az illetékeshez) csak egy hónappal később, 2021. október 20-án kelt és 25-én érkeztette a polgármesteri hivatal, a kastély tulajdoni lapján már szeptember 23-án megjelent az Antallapos Kft. tulajdonjogának bejegyzése minfenfajta széljegy nélkül. A miniszteri hozzájárulásban egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nevében Füleky Zsolt helyettes államtitkár engedélyezte a védett műemlék ingatlan tulajdonjogának átruházását.
Kié a vár, kié a lekvár?
Az Antallapos Kft. nemhogy teljesítette volna a szerződésben vállalt műemléki helyreállítást, de egyáltalán nem csinált semmit az épülettel, ahogy erről egy 2022-es gerillavideó is tanúskodik. A felvételeken látszik, hogy a kórház kiköltözése, azaz
2006 óta semmi nem történt az épület belsejében, a Viktória-Sziget Kft. tevékenységének sincs nyoma, a kórházi design viszont érintetlen, még a boncterem is megvan.
A kastély tulajdoni lapján a következő tétel egy 2023. szeptember 26-i bejegyzés, miszerint a NAV Bács-Kiskun megyei igazgatósága 14,3 millió forint és járulékai vonatkozásában végrehajtási eljárást indított – ami a hárommillió forint törzstőkéjű cégen és a kisnyugdíjas tulajdonosán készpénzben gyakorlatilag behajthatatlan, a kastélyt viszont lefoglalhatja a NAV.
Az Átlátszó is foglalkozott a témával, de a cégvezetőt nem érték el. Az Antallapos Kft. főtevékenysége egyéb épületgépészeti szerelés, székhelye a Baja melletti Csávoly község (Antallapos egyébként a közeli Borota egyik településrésze, földrajzi név).
Ellátogattunk a cég székhelyére, ahol beszélni szerettünk volna a tulajdonos Zsidek Istvánnéval, aki 1947-ben született. A lelakottnak tűnő házon nincs csengő, se cégtábla. Semmi nem utal arra, hogy ott egy 400 millió forintos árbevételű, a februári adatok szerint 15 főt foglalkoztató cég működne. A csipkefüggöny mintha meglebbent volna, de se titkárnő, se udvaros nem nyitott ajtót. A sváb kapu tetején húzódó rést linóleumdarab takarja, ahogy ezt fellebbenti a szél, láthatjuk a nejlon fóliával védett falat, a melléképületeket, a tipegőköveket és az udvaron futódrótra kötött kutyát, akit addig csak hallhattunk. Ezen a portán valóban elkélhetett a szociális tűzifa, amit a cégtulajdonos hölgynek a csávolyi önkormányzat 2019-ben utalt ki. Többször kopogtunk, jónapotoztunk, majd felhívtuk az ügyvezető nyilvános adatbázisban talált telefonszámát, de semmi válasz. A szomszédban és az éppen elhaladó postástól is érdeklődtünk, hiába.
Úton Bajára hívott vissza a korábban hívott telefonszám. Miután elmondtuk, hogy szeretnénk a lengyeltóti kastélyban fotózni, kérünk engedélyt és fizetnénk is érte, azt a választ kaptuk, hogy
Zsidek Istvánné csak a nevét adta mindenhez, az ügyeket a fia intézi.
Megkaptuk Zsidek Csaba elérhetőségét is, miután a telefon túlvégén megegyeztek arról, hogy a több telefonszáma közül melyik kiadható. Kisvártatva SMS érkezett Zsidek Istvánnétól azzal a kéréssel, hogy ha beszélünk a fiával, és sikerül bejutnunk a kastélyba, küldjünk neki képeket. Visszakérdeztünk, hogy ezek szerint még nem járt a kastélyban? Azt a választ kaptuk, hogy nem, mert mozgáskorlátozottként nemigen mozdul ki Csávolyról.
Zsidek Csaba a közeli Borotán él egy tanyán, amelynek címére az MLSZ adatlapja szerint a Borota SE van bejegyezve, amelynek játékosa is volt. A kapott telefonszám az Antallapos Kft. bejegyzett száma. Többször hívtuk, senki nem vette fel.
Megkérdeztük a kastély őrszolgálatát ellátó céget, kitől kell engedélyt kérni látogatáshoz. Közölték, hogy nem közölhetik, a terület le van zárva. Az Antallapos Kft.-ről nem hallottak.
Kerestük Zsombok Lajos polgármestert telefonon, kérdeztük volna a jegyző által megküldött iratokról és a nagyon flottul ment ingatlan-értékesítésről, de egyszer sem volt elérhető, és vissza sem hívott bennünket.
A lengyeltótiak mindezekről nem sokat tudnak. Ottjártunkkor három járókelőt kérdeztünk meg, kié a kastély, mindenki azt mondta, hogy az önkormányzaté. Egyikük még ajánlotta is, hogy menjünk be a polgármesteri hivatalba, biztosan tudják, kinél van a kulcs. Egy biztos: a bejegyzett tulajdonosnál nincsen.
Lengyeltótival legutóbb ebben a cikkben foglalkozott a Narancs.hu:
