A nagy bejelentés: költségvetési csalás vádlottjaként indul Simonka György a polgármesteri címért

Kis-Magyarország

Pusztaottlakán, ahol egyszer már vezette a települést. Most egy egyesület jelötjeként próbálkozna újra.

„Helló Pusztaottlaka! Nagy tisztelettel szeretném tájékoztatni a Pusztaottlakai lakosokat, hogy néhány elszánt helybéli társammal életre hívtuk az »Újítsuk Meg Pusztaottlakát Mozgalmat«. Közös célunk, hogy rázzuk fel a közösségi életet Pusztaottlakán és tegyük élhetőbbé, szebbé szülőfalunkat! Alapító tagjaink: Mazula Évike, Baráth Ricsi, Brindás Petya, Mazula Zsolti és jómagam, Simonka Gyuszi. Aki szívesen csatlakozna hozzánk és segíteni szeretne e nemes cél megvalósításában, keressen minket bizalommal! A segítséget és támogató szavakat előre is köszönjük!” – így kezdődik Simonka György közösségi oldalán az a múlt szombati bejelentés, amely szerint a politikus indul a közelgő helyhatósági választáson. „Ezért úgy döntöttünk csapatommal, hogy indulni kívánunk a június 9-i önkormányzati választáson. Én polgármester jelöltként, társaim pedig képviselő jelöltként kívánjuk megmérettetni magunkat (...).” – olvasható a bejegyzésben.

Ezt egyébként Simonka már egy hónappal ezelőtt belengette a 24.hu-nak, így nagy meglepetést nem keltett, csak éppen szokatlan, ha bárki hivatalosan is megerősíti, hogy bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és egyéb bűncselekményekkel megvádoltan próbálkozik meg az újabb közéleti szerepvállalással. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a 2010-es évek legelején elkövetett bűncselekmények kárértéke eléri az 1,4 milliárd forintot, és a vádirat 800 milliós vagyonelkobzás mellett börtönbüntetést kér Dél-Békés egykor korlátlan urára.

Simonka 2010-től 2022-ig, három cikluson keresztül volt az elmaradott, román határ melletti békési térség parlamenti képviselője, mígnem botrányai és büntetőpere miatt a Fidesz pártközpontja le nem vette őt a politikai térképről. A most bejelentetteknél sokkal nagyobb ívű elképzelésekkel indult a volt kormánypárti képviselő, mert térsége egészét akarta felzárkóztatni és megújítani, de ebből aztán nagyjából semmi sem valósult meg. Dél-Békés és a körzetközpont, Orosháza ma messzebb sodródott az országos átlagtól, mint amilyen volt másfél évtizeddel ezelőtt; többek között befejezetlen beruházások maradtak Simonka „tevékenysége” után.

Simonka György most azzal indokolja elindulását, hogy ugyan „nem akarják támadni a polgármesterasszony munkáját, de lássuk be, falunkban az élet ellaposodott, településünk látképe nagyon sok helyen elhanyagolt és hiába az általunk biztosított megannyi támogatás és adomány, a falunk gazdátlanul sodródik. Valamikor 18 évvel ezelőtt volt már ilyen helyzetben a falunk. Ekkor szavaztak nekem először bizalmat a pusztaottlakaiak a polgármesteri tisztség betöltéséhez. Akkor sikerült felrázni a falunkat alvó, sodródó állapotából, ezért úgy gondoljuk, hogy bár nagy fába vágjuk a fejszénket, de újból sikerülhet fejlődő pályára állítani Pusztaottlakát” – írja a volt kormánypárti országgyűlési képviselő. A polgármester most Árgyelán Elvira, Simonka unokahúga, egyben vazallusa, aki „mentora” engedélye nélkül nem tehetett semmit.

Ahogy annak idején elsőként beszámoltunk róla, 2022 őszén Simonkát társadalmi megbízatású, azaz képviselő-testületi mandátum nélküli  alpolgármesterré választották. Ezt akkor a segíteni akarással magyarázta portálunknak a volt politikus, aki ellentmondásba került korábbi kijelentésével is, hogy közéleti szerepet, éppen családja miatt, jó ideig nem akar vállalni. Most arra vállalkozik mozgalmával – és ez szakítást jelent a Fidesszel is–, hogy megújítja Pusztaottlakát. Azt ígéri, hogy a napokban minden házba bekopognak, hogy személyesen ismertessék elképzeléseiket és meghallgassák a helyiek véleményét. Ígéretük szerint azért dolgoznak majd, hogy jó legyen Pusztaottlakán élni. Bekopogni a mintegy 100-150 helyi házba a legutóbbi népszámlálás szerinti 307 lelkes településen nem lehetetlen vállalkozás. A megújítás annál inkább, mert a község szinte teljesen elöregedett és nagy részben kiürült, a fiatalok és a középkorosztály jó része elköltözött, munkahely nincs, a volt kormánypárti politikus híre pedig nem túl jó. Emellett a központi költségvetés súlyos hiánnyal küzd, az uniós fejlesztési pénzek pedig nem jönnek Magyarországra.

Mindezek ellenére szinte biztosra vehető, hogy más jelölt és/vagy alternatíva hiányában megválasztják Simonkát a falu első emberének, ami saját egzisztenciája miatt is fontosnak tűnik. Ahogy megírtuk, nemrégiben volt más hasonló eset Békésben. Akkor egy időközi választáson újra a polgármesteri székbe ülhetett az a Tát Margit (Fidesz-KDNP) Méhkeréken, akinek mandátuma éppen azért szűnt meg, mert költségvetési csalás miatt ítélték el. A település vezetője azért állt bíróság előtt, mert egy 31 milliós uniós bűnmegelőzési projekt forrásait ismeretlen célra használta fel.  

Simonka büntetőjogi megpróbáltatásai a jelenleg zajló ügy lezárultával sem fejeződnek be, ugyanis a most folyó per vádirata végén az ún. termelési és értékesítési szövetkezetek ügyétől elkülönítette az uniós források felhasználásánál felmerült gyanús ügyeket. Ezt külön eljárásban tárgyalják majd, itt a kárérték elérheti az akár 5-7 milliárd forintot. (Az ügy részleteiről ebben a cikkünkben írtunk.) Így, ha Simonka György az elkövetkező öt évben polgármester lesz, akkor ez idő alatt sokat fog majd bírósági tárgyalásokra járni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.