Lopásvád – tájékoztatás helyett mellébeszél az önkormányzat

  • narancs.hu
  • 2013. július 8.

Kis-Magyarország

Továbbra is próbáljuk megtudni az igazságot a csobánkai temetőben kivágott fák ügyében. Amikor az önkormányzat válaszolt a kérdéseinkre, azt hittük, végre sikerrel járunk. Ám gyorsan rá kellett jönnünk, csupán béna magyarázkodásról van szó.

Majdnem háromszáz fát vágtak ki az év elején a csobánkai temetőben és környékén. Hogy a történtek mennyi ellentmondást és tisztázatlanságot vetnek fel az önkormányzat részéről, azt már többször megírtuk, s legutóbb még az illegális faeladás gyanújáig is elmerészkedtünk.

Az önkormányzatot is többször próbáltunk megszólaltatni korábban, sikertelenül. Pár hete – a készülő cikkünkhöz – ezt kérdeztük:

1.   Hova lettek a fák?
2.   Kik kapták meg a kivágott fákat, és mi volt ennek az eljárási rendje?
3.   Mennyibe kerül a temető rendbetétele?

false


Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat ezekre az egyszerű kérdésekre, így kénytelen voltunk kihagyni a csobánkai önkormányzat álláspontját.


A válasz időközben megérkezett. Szomorú olvasmány. Egy vidéki önkormányzat ahelyett, hogy egy tökös válasszal cáfolná a lopás gyanúját, még jobban belekeveri magát. Vajon miért?

A levélből megtudjuk, hogy a jegyző „2013. február 14. napján hivatalból hatósági eljárást indított” az említett területen „fás szárú növények kivágása ügyében”.

Ebben az egyben nincs is vita köztünk.

„Ön (mármint Kleer László újságíró – a szerk.) a hatósági eljárással kapcsolatban kér adatokat közölni, melyhez (…) sajnálattal, de vagy nem tudok hozzájárulni, vagy egyéb ok miatt nem áll módomban adatokat megadni.”

Így nem tudhattuk meg, hova lettek a fák, kik kapták meg, mert e kérdések „nem képezik(k) a hatósági eljárás tárgyát. Az 1. és 2. kérdésre mint eljáró hatóság nem tudok Önnek válaszolni”, ahogy a 3.-ra sem.

A temetői út régen

A temetői út régen

 

Azzal érvel levelében a jegyző, hogy az eljárásban ki minősül ügyfélnek, és ki nem. „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.” Ha ennek az erőltetettnek tűnő ismertetésnek bármi üzenete is van, akkor az az, hogy az ügyben az újságíró nem minősül ügyfélnek. Azaz nem kaphat tájékoztatást – egy újságíró…

Szerintünk pedig egy önkormányzatnak vannak tájékoztatási kötelességei. Ha pedig ennek hónapok óta nem tud eleget tenni, az megengedhetetlen.

(Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy visszaélést tapasztal, írjon nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.