Lopásvád – tájékoztatás helyett mellébeszél az önkormányzat

  • narancs.hu
  • 2013. július 8.

Kis-Magyarország

Továbbra is próbáljuk megtudni az igazságot a csobánkai temetőben kivágott fák ügyében. Amikor az önkormányzat válaszolt a kérdéseinkre, azt hittük, végre sikerrel járunk. Ám gyorsan rá kellett jönnünk, csupán béna magyarázkodásról van szó.

Majdnem háromszáz fát vágtak ki az év elején a csobánkai temetőben és környékén. Hogy a történtek mennyi ellentmondást és tisztázatlanságot vetnek fel az önkormányzat részéről, azt már többször megírtuk, s legutóbb még az illegális faeladás gyanújáig is elmerészkedtünk.

Az önkormányzatot is többször próbáltunk megszólaltatni korábban, sikertelenül. Pár hete – a készülő cikkünkhöz – ezt kérdeztük:

1.   Hova lettek a fák?
2.   Kik kapták meg a kivágott fákat, és mi volt ennek az eljárási rendje?
3.   Mennyibe kerül a temető rendbetétele?

false


Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat ezekre az egyszerű kérdésekre, így kénytelen voltunk kihagyni a csobánkai önkormányzat álláspontját.


A válasz időközben megérkezett. Szomorú olvasmány. Egy vidéki önkormányzat ahelyett, hogy egy tökös válasszal cáfolná a lopás gyanúját, még jobban belekeveri magát. Vajon miért?

A levélből megtudjuk, hogy a jegyző „2013. február 14. napján hivatalból hatósági eljárást indított” az említett területen „fás szárú növények kivágása ügyében”.

Ebben az egyben nincs is vita köztünk.

„Ön (mármint Kleer László újságíró – a szerk.) a hatósági eljárással kapcsolatban kér adatokat közölni, melyhez (…) sajnálattal, de vagy nem tudok hozzájárulni, vagy egyéb ok miatt nem áll módomban adatokat megadni.”

Így nem tudhattuk meg, hova lettek a fák, kik kapták meg, mert e kérdések „nem képezik(k) a hatósági eljárás tárgyát. Az 1. és 2. kérdésre mint eljáró hatóság nem tudok Önnek válaszolni”, ahogy a 3.-ra sem.

A temetői út régen

A temetői út régen

 

Azzal érvel levelében a jegyző, hogy az eljárásban ki minősül ügyfélnek, és ki nem. „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.” Ha ennek az erőltetettnek tűnő ismertetésnek bármi üzenete is van, akkor az az, hogy az ügyben az újságíró nem minősül ügyfélnek. Azaz nem kaphat tájékoztatást – egy újságíró…

Szerintünk pedig egy önkormányzatnak vannak tájékoztatási kötelességei. Ha pedig ennek hónapok óta nem tud eleget tenni, az megengedhetetlen.

(Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy visszaélést tapasztal, írjon nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.