Magáncégek kerítései zárják el a parti sétányt Siófokon

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 9.

Kis-Magyarország

Bár a siófoki Isztria sétány közterület, szezonon kívül is le van zárva, így a hosszabban sétálni akarók kénytelenek a Petőfi sétány nevű korhatáros felnőtt szórakoztatóipari negyeden át megkerülni az akadályt – egyesek szerint ez célzatos, az ottani vállalkozók érdekeit szolgálja. Utánajártunk volna, miért van ez így, de mi is kerítésekbe ütköztünk.

Szép őszelői nap van, hétfő dél, hétágra süt a nap, mikor elindulunk Siófok kikötőmólója tövéből a nemrég felújított Rózsakert parti sétányán. A GPS szerint a sárgaköves út az Isztria sétány, amelyen kilométereken át lehet gyalogolni Kelet felé, de nem így van. 

Sárgára van a tüskés vaskerítés festve, az zárja le az utat, mögötte a Hello Kitty nevű rózsaszín vízibicikli és társai. A kerítésen otromba angolsággal virít a fizetésre figyelmeztető kresztáblaszerű jel: TO PAY. Ez a nagystrand területe, elvileg szeptember 13-áig még szezon van, ki kéne pengetni 800 forintot, hogy egy kicsit odébb átjussunk az akadályon. A pénztár is zárva van azonban, kerülni csak a Petőfi sétány felé lehet.

A strand főszezonban este hétig tart nyitva, elvileg semmi akadálya nem lenne, hogy hét után, amikor az ember már nem vágyódik víz után, megnyissák a nagyközönség előtt az Isztria sétányt. Annál is inkább, mert a főpénztárnál, a Petőfi sétány felől ekkor már ingyen be lehet menni. De ilyen gesztusnak nyomát sem találtuk. Egy augusztusi estén is ott álltunk és azt láttuk, hogy a turisták értetlenül nézik a FIZETŐ / TO PAY táblát. Egyesek átmásztak a vízbe nyúló szögecses kerítés mellett. Köztük mi is, bár mi kifelé, a kihalt strandról a szabadba.

 
"TO PAY"
Fotó: Narancs.hu
 

Siófokon minden választási kampányban előkerül a hosszú sétány megnyitása, ám ez valahol – többnyire a város vagyonkezelő cégén, a Balaton-Parti Kft.-n – mindig elakad. Pedig ez olyan turisztikai attrakció lenne, amely már rövid távon is kifizetődhetne: azok is látogatnák ezt a partszakaszt, akik a Petőfi sétány pikáns és szeszes nyüzsgésébe nem akarnának gyereket vinni, vagyis pontosan azt szolgálná, amit Siófok régóta szeretne elérni: a konszolidált közönség újbóli bevonzását.

Merthogy Siófokon – ahogy az 1800-as évek végén kialakulni kezdett balatoni fürdőkultúrában máshol, például Balatonföldváron, Balatonlellén is – nagy hagyománya volt a platános parti sétánynak, a korzózásnak. Siófokon a platánsor egy része megvan még, a többit elnyelte a nagystrand, a móló nyugati oldalán beépítések miatt nem lehet a part mentén elindulni, az újhelyi strand után szakaszosan vannak szabadstrandi részek Zamárdiig – egybefüggő eegyedül az Isztria sétány lehetne, de nem lett.

Az Isztria sétány másik, keleti lezárt végén négy szálloda található, a Balaton, a Lidó, a Hungária és az Európa, ezeket a hatvanas években építették a külföldi (nyugati) turisták elhelyezésére. Anno az A2 kategóriába tartoztak, a budapesti Astoriával és a Margitszigeti Nagyszállóval emlegették őket egy lapon

A rendszerváltás előtt igyekeztek elkülöníteni a nyugati turistákat a szocialista tudatú köznéptől, ezért volt ezeknek a szállodáknak külön valutás Consumturist boltjuk és saját lezárt partszakaszuk is – ez az elkülönítés azonban időközben, az ismert történelmi események miatt okafogyottá vált és a város a parton tovább építette a sárgaköves utat, ami így e szállodák előtt is elhalad. Ráadásul a város bevezette itt a közvilágítást is, tehát tulajdonképpen közpénzen világítanak kizárólagos magánhasználatú területet.

A tip-top járdát látva különösen nem értettük, miért van a szállodák előtti terület mindkét oldalon lezárva. Egyrészt a nagystrand felől, másrészt a Táncsics Mihály utcánál, ahol a Mala Garden Hotel előtt el lehet jutni a Tátra utcáig, onnan pedig Sóstóig 5 kilométer séta.

 
A lezárt sétány 
Fotó: Narancs.hu
 

Megkerestük mind a négy érintett szállodát még augusztus közepén, azt szerettük volna megtudni, milyen jogcímen zárják le a közterületet, milyen esetleges megállapodásuk van a várossal, de egyiküktől sem kaptunk választ. Egy e-mailünk a foglalásokra fenntartott címről pattant vissza azzal, hogy ilyen cím nincs, a másik három hotel nem válaszolt. Telefonon is próbálkoztunk, de nem tudtak illetékes vezetőt kapcsolni. Az egyik recepcióssal beszélgettünk hosszasabban, aki elmondta, hogy ez már régen így van, az ő strandjukra csak a szállóvendégek mehetnek, és ez így van jól, mert a partszakaszt különben ellepnék a külsős részegek. (Akik ráadásul nem náluk veszik az alkoholt.)

Strandon részeg fetrengést egyébként nem tapasztaltunk a balatoni nyárban. Azt azonban igen, hogy ezek a szállodák nagy betűkkel kiírják bejáratukra a külsősökre vonatkozó strandolási tilalom tényét és némelyikük kidobóembert is alkalmaz az illetéktelen fürdőzők távoltartására.

Megkerestük a parti közterületeket kezelő Balaton-Parti Kft.-t is. A cég jelenlegi igazgatója (hat éven belül a hatodik) felemás választ adott. Azt írta: „Az érintett keleti lezárást szolgáló kerítést a Balaton-parti Kft. 2019-ben állította fel, tekintettel arra, hogy díjfizetés nélkül is használhatták a  Nagystrand szolgáltatásait a Hotel vendégei, ami a Társaság számára bevétellel nem járt. Az érintett strandi területre 6747 hrsz, azaz a 816 m2-re a lezárást követően, 2019. évtől rövid távú bérleti szerződés van kötve, mely alapján Bérlő évente bérleti díjat fizet a terület használatáért. A többi 3 szálloda előtti strandszakaszra, tudomásunk szerint az Önkormányzat örökös használati jogot értékesített, erre vonatkozóan érdemi információval nem rendelkezünk.”

 
A sétány 
Fotó: Narancs.hu
 

Kerestük Siófok város jegyzőjét, akinek távollétében az aljegyző azt a választ adta, hogy a levelében jelzett területek, a hotelek előtti partszakasz vagyonkezelője a Balaton-parti Kft., ezért megkeresésünket továbbították a Balaton-parti Kft. ügyvezetője részére. Várkonyi Csaba kérdésünkre három hét után sem válaszolt.

A négy szálloda előtti érintett zöldterület és sétány a 4270-es helyrajzi számon szerepel az ingatlannyilvántartásban, mint közterület. Erre a sávra négy tételben „illető egyéb szolgalmi jog, területhasználati” jog került bejegyzésre az érintett szállodák részére 2005-ben illetve 2010-ben, tehát még Balázs Árpád, az előző, fideszes polgármester idején.

Arról, hogy jogszerű lehet-e közterületre „örökös használati jogot” értékesíteni úgy, hogy ez a közterület állandó lezárásával járjon, egy általunk megkérdezett jogász úgy vélekedett, hogy ez nagy valószínűséggel a közérdekbe és a jó erkölcsbe ütközik, de ezt csak a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumok vagy a kötelező testületi határozatok ismeretében lehetne cizellálni.

Kerestük a vonatkozó dokumentumokat az önkormányzati határozatok között a város nyilvános felületén, de egyelőre nem jártunk sikerrel, ugyanis Siófokon nem elérhetők a testületi ülések jegyzőkönyvei. Az új honlapon 2018. februárjától lehetne csak keresni, a régi honlap pedig, amire az új honlap a régebbi jegyzőkönyvek elérhetőségével utal, egyszerűen nem tölt be. 

Egyébként az Isztria sétány keleti végét lezáró négy szálloda csak szezonálisan működik, szeptember 5-én a négyből három már be is zárt, ezért végképp érthetetlen, hogy miért kell főszezonon kívül is zárva tartani az előttük húzódó sétányt. A nagystrand pedig egyszerűen megnyitható lenne a sétány felől is. Addig is, akik hosszabban szeretnének kellemesen sétálni belvárosi balatoni partszakaszon, a közelben Füredre, Zamárdiba, Földvárra mehetnek.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.