A soproni központú Nyugat- magyarországi Egyetem (NYME) három szombathelyi karát, a Bölcsészettudományi (BTK), a Természettudományi (TTK) és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kart (MNSK) fogja össze a Savaria Egyetemi Központ (SEK). Ez egyfajta közbülső, koordináló szerepű intézményi egység a karok és az összegyetemi vezetés között, a SEK mindenkori elnöke egyúttal a Nyugat-magyarországi Egyetem rektorhelyettese is. Így hallgatói önkormányzatiság sem csak kari és egyetemi szinten van: a SEK-nek is van HÖK-je. A SEK HÖK legfőbb operatív testülete, a kilencfős választmány a három kar mindenkori HÖK-elnökeiből, a helyetteseikből és a gazdasági alelnökökből áll össze, közülük kerül ki a SEK HÖK elnöke.
Vizsgálódás
Az alábbi történetben is szereplő elnök, Kéri Péter tavaly távozott a szombathelyi hallgatói érdekképviselet éléről. Kéri 2005-ben, első szakja befejezése után lett HÖK-tisztségviselő; vagyis a búcsúzásakor lényegesen túl volt az átlagos egyetemista életkoron.
Fotó: MTI
A hallgatói érdekképviselet dolgos mindennapjait a múlt év közepén dúlta fel az a választmányi döntés, amely az egyetemi megszorításokra hivatkozva csökkentette valamelyest a kollégiumi bizottság hallgatói delegáltjainak közéleti ösztöndíját. A kollégiumi bizottságnak csak egyetlen HÖK által delegált tagja van, a többieket a kollégiumi közgyűlés jelöli, a tagok tiszteletdíja azonban a választmánytól függ.
A döntést követően az érintettekben, majd másokban is felmerült, hogy a választmány tagjai hasonlóképpen takarékosak-e a saját juttatásaikkal is, egyáltalán, menynyi ellenszolgáltatásban részesülnek érdek-képviseleti munkájukért. A kapott válaszok nem elégítették ki a kíváncsiskodókat, az érdeklődés tiltakozássá vált, a protestálók petíciót fogalmaztak, és hozzávetőleg 500 hallgatói aláírást gyűjtöttek álláspontjuk mellett. E ponton elkerülhetetlenné vált egy belső - hallgatókat, oktatókat és egyetemi vezetőket tömörítő - vizsgálóbizottság felállítása, amelynek elsődleges feladata a közéleti ösztöndíjak kifizetési gyakorlatának ellenőrzése volt.
A közéleti ösztöndíj keretösszegét a felerészt a HÖK által delegált hallgatókból, felerészt oktatókból álló juttatási és térítési bizottság (jtb) határozta meg; az általuk elkülönített összeg további sorsáról aztán a választmány döntött a saját belátása szerint. Szemben a többi (a művészeti, tudományos, sporttevékenységet elismerő) ösztöndíjjal, erre nem írtak ki nyilvános pályázatot, a HÖK-tisztségviselők innen fedezték a saját "tiszteletdíjukat", és innen osztottak pénzt a HÖK-rendezvények szervezőinek és közreműködőinek (a közéleti ösztöndíj keretösszege az előző tanév egyik szemeszterében nagyjából 4 millió forint volt: nagyságrendileg ekkora összegekkel lehet számolni a többi esetben is). A pénzosztást a saját belátásukon kívül semmi nem szabályozta, a pénzt, ahogy az egyik egyetemista mondja, "maguk osztották ki, nem kis részben saját maguknak". A vizsgálóbizottság is felrótta mindezt, jelentése szerint "szabálytalanságok és mulasztások" terhelik a HÖK-választmány működését. Megjegyezték továbbá, hogy a közéleti kifizetések terhére számoltak el utazási és telefonköltségeket is, ami szintén szabálytalan, bár ez esetben "visszaélésre utaló jelet" nem találtak. Problémásnak találták továbbá, hogy a kifizetett közéleti ösztöndíjak összegét, így a saját maguknak kiutalt "tiszteletdíjakét" sem tették nyilvánossá a választmány tagjai. Pedig talán tanulságos lett volna, mert - a bizottság megállapítása szerint - "nem törekedtek arányosságra az elvégzett munka és a javadalmazás között". A jelentés a választmányi tagok többségét név szerint is felelőssé tette a gazdálkodás anomáliáiért. Az eljárásrend tisztázatlansága miatt szóbeli figyelmeztetésben részesítette Nagy Antal gazdasági referenst, egyúttal a TTK HÖK gazdasági alelnökét, írásbeli figyelmeztetésben Pintér Bence bölcsészkari, valamint Hurtik Péter MNSK HÖK-elnököt. Javasolták továbbá Gecseg Jácint kommunikációs referens visszahívását, hiszen az ő felelőssége volt, hogy a választmány a közéleti ösztöndíjakat privilégiumként kezelhette, a hallgatók tájékoztatása, ösztöndíjpályázat kiírása nélkül. Ezen túl azt ajánlották az MNSK HÖK-elnökének, hogy az esedékes tisztújításon már ne méresse meg magát, különös tekintettel arra, hogy vele szemben korábban is merültek fel "erkölcsi aggályok", és 2011 szeptemberében "erkölcsi vétség" miatt figyelmeztetésben részesült. (Azt, hogy pontosan mi történt, mindenki diszkréten kezelte.) Kéri Péternek, a SEK HÖK-elnökének szintén azt javasolták, hogy ne jelöltesse magát újra.
Ellentámadás
A jelentést a bizottság eljuttatta a szombathelyi egyetemistáknak is, és a nyugat.hu portálra is kikerült. A HÖK-választmány tagjainak azonban eszük ágában sem volt megfogadni az intéseket, inkább ellentámadásba lendültek. A belső levelezési csatornákon megjelentetett válaszukban nem cáfolták, hogy a kifizetések menete teljesen szabályozatlan volt, sőt úgy vélték, hogy épp azért, mert nem voltak szabályok, ők nem is követhettek el szabályszegést. Megkérdőjelezték viszont az akkori SEK-elnök és rektorhelyettes, Gadányi Károly megbízásából létrejött vizsgálóbizottság legitimitását, és vitatták a jogkörét. Ameny-nyiben pedig mégis lettek volna esetleg szabálysértések és mulasztások, úgy a felelősség azokért a megítélésük szerint nem őket, a döntéshozókat terheli, hanem éppen a vizsgálóbizottság azon tagjait, akiknek e buktatókat már rég jelezni kellett volna. Mindezek alapján a jelentésben elmarasztalt HÖK-ösök szólították fel lemondásra az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) ellenőrző bizottságának elnökét - ha igazak a jelentés megállapításai, akkor azért, mert eddig nem jelzett, ha pedig nem igazak, akkor azért, mert alaptalanul vádolta őket. (Később valóban megkísérelték a bizottsági elnök elmozdítását, sikertelenül.) A figyelmeztetéseket önérzetesen visszautasították, szerintük már a konzekvenciák levonására buzdító javaslat is elfogadhatatlan külső beavatkozás, az önkormányzatiság eszméjének lábbal tiprása. Kéri Péter egyetlenként bejelentette ugyan a távozását, de hangsúlyozta, hogy ez már amúgy is a szándékában állt, az ügytől függetlenül.
Kéri Péter, Hurtik Péter, és Gecseg Jácint feszülten figyel
Fotó: Bonyhádi Zoltán
Viszont a maguknak megszavazott kifizetések összegét továbbra sem szándékoztak nyilvánossá tenni: úgy ítélték meg, hogy ez törvényesen nem is lehetséges. Pedig lemondhattak volna arról a jogról, amely megakadályozta, hogy elmondják, mennyi pénzt ítéltek meg maguknak. Később állítólag azt ígérték, hogy amelyik egyetemi polgár akar, az bemehet a HÖK-irodába, és ott betekinthet az adatokba. Ez, ha valóban így van, személyiségi jogvédelemnek kevés, a közpénzfelhasználással kapcsolatos nyilvánosság korlátozásának viszont sok. A választmányi tagok egyetlen tekintetben hajlandók némi változtatásra: jelezték, hogy javaslatot készítenek a közéleti ösztöndíjak jövőbeli elosztásának szabályozására.
Mivel az ügy a kollégiumi bizottság tagjainak fellépésével kezdődött, különösen feltűnő, hogy a vizsgálat lezárulta után nem sokkal szaporodni kezdtek a kollégiumi igazgató munkájával kapcsolatos panaszok. Egy névtelen levél, valamint a bölcsész HÖK két vezetője, Pintér Bence és Varga Mátyás hívta fel a rektor figyelmét a kollégium szerintük problémás ügyeire. Az egyetem vezetője újabb vizsgálóbizottság felállítását rendelte el az igazgató ténykedése és a HÖK-ös közéleti ösztöndíjak kifizetésének együttes kivizsgálására. A második vizsgálóbizottság a jelen témába vágó kérdésben ismét megállapította, hogy a közéleti ösztöndíjak kifizetése szabályozatlan volt, vagyis éveken keresztül folyamatosan törvénysértő volt a HÖK működése - szankciókról ezúttal nem esett szó.
Eközben már zajlott a választási küzdelem, amelyben minden, az első jelentésben elmarasztalt és a HÖK-tisztségektől távolmaradásra kért választmányi tag részt vett, ráadásul ellenfelek nélkül. Így sem Hurtik Péternek (MNSK), sem Gecseg Jácintnak (TTK) nem volt nehéz megszerezni a győzelmet - sőt előrébb is léptek: Gecseg a TTK HÖK-elnöki pozíciójában követte Kérit, Hurtik pedig a teljes SEK HÖK-elnökeként.
A bölcsészkaron viszont az események hatására akadtak ellenjelöltek a régiekkel szemben. A meglehetősen heves küzdelemben természetesen előkerült a HÖK-választások úgyszólván kötelező kellékeként a választási csalás gyanúja is. Az kétségtelen, hogy a HÖK-iroda kulcsához - ahol az urnát őrizték - a kérdéses időszakban más is hozzáfért a választási és az ellenőrző bizottság tagjain kívül, mást nem lehet biztosan tudni.
Megy tovább minden
A 2012-2013-as tanév őszi szemeszterében, még a választások lezárulta előtt került a közéleti ösztöndíjak kiosztásának szabályozását célzó HÖK-ös javaslat is a juttatási és térítési bizottság elé, és a javaslat át is ment. A tervezetben szereplő fogalommeghatározás szerint a közéleti ösztöndíj "pályázat alapján" nyerhető el. Ám a szövegben felsorolt háromféle tevékenység közül kettőnél éppen úgy nincs pályáztatás, ahogyan addig sem volt: ezek "az NYME SEK HÖK választmány tagjainak tiszteletdíja" és "az NYME SEK HÖK nagy rendezvényein segítő hallgatók és szervezők tiszteletdíja". A harmadik kategória az "egyéb, pályázat alapján kiosztható közéleti ösztöndíjak"-é. A "tiszteletdíjakkal" újfent, immár szabályzatban rögzítve is a HÖK-ösök tisztelnék meg például önmagukat is a rendelkezésükre álló keretből; e keret "felosztása az NYME SEK HÖK hatásköre" (a pályázatokról egy olyan ad hoc bizottság döntene, amelyben a szabályok alapján garantált volna a HÖK-ös többség). A keretösszeg nagyságára szintén komoly befolyást gyakorolhatnak a HÖK-ösök, mivel ők adják az e kérdésben döntő jtb tagjainak felét. Az elosztás szempontjait, a választmányi tagoknak kifizethető összeg korlátait, munkájukhoz való arányosítását e friss szabályzat sem tartalmazza - ez továbbra is a kedvezményezettek egyik csoportjára volna bízva. A szabályzattervezet tehát igazán nem sokat változtatott volna a dolgok folyásán - végül azonban nem lépett életbe, mivel a jtb jóváhagyása a HÖK-küldöttgyűlés és a szenátus jóváhagyása nélkül kevés.
Az esetből az EHÖK sem azt a tanulságot vonta le, hogy a nyilvánosság védelem volna az efféle kisiklásokkal szemben. Az őszi félév során az MNSK egyik minőségmenedzsmenttel foglalkozó kurzusán a hallgatók felvetették, hogy a SEK HÖK működését szeretnék vizsgálni. Az e működést szabályozó anyagokhoz ugyan nem minden esetben juthattak hozzá, de kutakodásuk mégsem maradt eredménytelen. Gáspár Gergely EHÖK-elnök december elején a kar dékánjához fordult, nehezményezve a kutatás "alaposságát" és a feltett kérdések általa vélelmezett "irányítottságát". "Külön érdekesnek" találta, hogy "a hallgatók már egyetemi szinten is érdeklődtek a SEK belső ügyei iránt", például az EHÖK-nél, vagyis nála, illetve a gazdasági főigazgatóságnál. Az, hogy mégis mi különlegesen érdekes van abban, ha a hallgatók a saját önkormányzatuk ügyei iránt az egyetemi szerveknél és maguknál a választott képviselőknél érdeklődnek - főleg a fentebb vázolt előzmények után -, nem derül ki a levélből. A levél zárlatát egy az egyben idézzük, annak szemléltetésére, hogy nem kizárólag az ELTE BTK HÖK-ben dívik a HÖK-ösök számára kellemetlen oktatók és hallgatók felnyomása az egyetemi (itt "csak" a kari) vezetésnél: "Kérem Önöket, hogy a vizsgálatnak tűnő órai kötelezettségeknek járjanak utána, és amennyiben azt problémásnak találják, segítsék a probléma megoldását a hallgatók illetve kollégáim érdekében."
A probléma azonban továbbra is megoldatlan. Gáspár Gergelyé éppúgy, mint a magyar hallgatói érdekképviseleté.
