Magyarországi román vezetők asszisztálnak a nemzetiségi államtitkár őket érintő csúsztatásához

Kis-Magyarország

A gyulai román gimnázium évnyitóján Soltész Miklós mellett feszítettek, és vele adták át az iskola új sportpályáját.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára nemrégiben - igen sajátos számítás alapján, a 2011-es népszámlálásra hivatkozva - arról beszélt, a hazai románság lélekszáma 35 ezer fő. Azt is mondta, nagy többségük nem ortodox, hanem katolikus, valamint református és evangélikus vallású. Soltész augusztus 20-a előestéjén, a makói katolikus templom felszentelésén elmondott beszéde normális körülmények között felháborodást okozott volna, de legalábbis erőteljes reakciókat váltott volna ki.

Egyrészt mert a 35 ezres honi románságból semmi nem igaz. A magyarországi románok lélekszáma 8 és 10 ezer közöttire tehető. (Az államtitkár a 2011-es népszámlálási adatsornak azokra a passzusaira hivatkozik, amelyek arra kérdeztek rá, hányan értenek alapszinten románul. Ám ez sok esetben a legkevésbé sem jelenti azt, hogy valaki a román közösséghez tartozna, vállalva annak gyökereit, történelmét, kultúráját és nyelvét.) Másrészt pedig különös, hogyha valaki a honi román közösséghez tartozik, akkor miképp lehet katolikus, református vagy evangélikus. (Az egész olyan, persze fordított előjellel, mintha azt állítanánk, hogy a mintegy 1,3 milliós romániai magyarság lélekszáma mondjuk 600 ezer fő, és jó részük ortodox vallású.)

Soltész csúsztatásokkal teli kijelentésére nem reagált sem a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnöke, Kozma György, sem a parlament román szószólója, Kreszta Traján, sem a gyulai román ortodox püspökség vezetője, Siluan Mănuilă püspök, sem a román diplomácia, beleértve a külügyminisztert, a budapesti román nagykövetet, valamint a gyulai és a szegedi főkonzult.

„Ez a közösség már ahhoz is gyenge, hogy a legalapvetőbb érdekeit képviselje és megvédje. De arra is, hogy tiltakozzon”

– mondta a Narancs.hu-nak az eset kapcsán egy neve mellőzését kérő magyarországi román értelmiségi. Meglátása szerint az országos román önkormányzat vezetői és a parlamenti román szószóló alkalmatlanok a honi románság érdekeinek képviseletére. Azt pedig jóformán nem tudni, hogy a gyulai főkonzul, Florin Vasiloni a reprezentáláson kívül mit csinál. Arról nem beszélve, hogy az államtitkár a magyarországi románokat a nyugati keresztény vallások híveinek nevezve gyakorlatilag kétségbe vonta a gyulai román ortodox püspökség létét és munkáját.

Ehhez képest a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium és Általános Iskola szerdai tanévnyitóján Soltész Miklós államtitkárral együtt parolázott mindenki, aki felemelhette volna a szavát e kérdésben.

A nagyteremben tartott megnyitó ünnepségen és a sportpálya átadásán az államtitkár mellett ott feszített Kreszta Traján, Kozma György, Siluan Mănuilă és Florin Vasiloni. De ott volt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József és a város kormánypárti alpolgármestere, Kónya István is.

 
Valósággal tülekednek az államtitkár mellett. Balról jobbra: Siluan Mănuilă, Kovács József, Kreszta Traján, Florin Vasiloni, Kozma György és Soltész Miklós
Forrás: Foaia românească Facebook

Az érintettek a magas rangú budapesti vendég előtt nem hozták szóba, hogy több mint furcsa bűvészmutatványba kezdett a honi románság létszámáról és felekezeti hovatartozásáról. Ahogy azt sem, hogy nemrégiben román vallási és felekezeti célokat feltüntetve magyarországi római katolikus és református templomokat újítottak fel. 

Úgy fest, mintha minden a legnagyobb rendben volna.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.