Magyarországi román vezetők asszisztálnak a nemzetiségi államtitkár őket érintő csúsztatásához

Kis-Magyarország

A gyulai román gimnázium évnyitóján Soltész Miklós mellett feszítettek, és vele adták át az iskola új sportpályáját.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára nemrégiben - igen sajátos számítás alapján, a 2011-es népszámlálásra hivatkozva - arról beszélt, a hazai románság lélekszáma 35 ezer fő. Azt is mondta, nagy többségük nem ortodox, hanem katolikus, valamint református és evangélikus vallású. Soltész augusztus 20-a előestéjén, a makói katolikus templom felszentelésén elmondott beszéde normális körülmények között felháborodást okozott volna, de legalábbis erőteljes reakciókat váltott volna ki.

Egyrészt mert a 35 ezres honi románságból semmi nem igaz. A magyarországi románok lélekszáma 8 és 10 ezer közöttire tehető. (Az államtitkár a 2011-es népszámlálási adatsornak azokra a passzusaira hivatkozik, amelyek arra kérdeztek rá, hányan értenek alapszinten románul. Ám ez sok esetben a legkevésbé sem jelenti azt, hogy valaki a román közösséghez tartozna, vállalva annak gyökereit, történelmét, kultúráját és nyelvét.) Másrészt pedig különös, hogyha valaki a honi román közösséghez tartozik, akkor miképp lehet katolikus, református vagy evangélikus. (Az egész olyan, persze fordított előjellel, mintha azt állítanánk, hogy a mintegy 1,3 milliós romániai magyarság lélekszáma mondjuk 600 ezer fő, és jó részük ortodox vallású.)

Soltész csúsztatásokkal teli kijelentésére nem reagált sem a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnöke, Kozma György, sem a parlament román szószólója, Kreszta Traján, sem a gyulai román ortodox püspökség vezetője, Siluan Mănuilă püspök, sem a román diplomácia, beleértve a külügyminisztert, a budapesti román nagykövetet, valamint a gyulai és a szegedi főkonzult.

„Ez a közösség már ahhoz is gyenge, hogy a legalapvetőbb érdekeit képviselje és megvédje. De arra is, hogy tiltakozzon”

– mondta a Narancs.hu-nak az eset kapcsán egy neve mellőzését kérő magyarországi román értelmiségi. Meglátása szerint az országos román önkormányzat vezetői és a parlamenti román szószóló alkalmatlanok a honi románság érdekeinek képviseletére. Azt pedig jóformán nem tudni, hogy a gyulai főkonzul, Florin Vasiloni a reprezentáláson kívül mit csinál. Arról nem beszélve, hogy az államtitkár a magyarországi románokat a nyugati keresztény vallások híveinek nevezve gyakorlatilag kétségbe vonta a gyulai román ortodox püspökség létét és munkáját.

Ehhez képest a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium és Általános Iskola szerdai tanévnyitóján Soltész Miklós államtitkárral együtt parolázott mindenki, aki felemelhette volna a szavát e kérdésben.

A nagyteremben tartott megnyitó ünnepségen és a sportpálya átadásán az államtitkár mellett ott feszített Kreszta Traján, Kozma György, Siluan Mănuilă és Florin Vasiloni. De ott volt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József és a város kormánypárti alpolgármestere, Kónya István is.

 
Valósággal tülekednek az államtitkár mellett. Balról jobbra: Siluan Mănuilă, Kovács József, Kreszta Traján, Florin Vasiloni, Kozma György és Soltész Miklós
Forrás: Foaia românească Facebook

Az érintettek a magas rangú budapesti vendég előtt nem hozták szóba, hogy több mint furcsa bűvészmutatványba kezdett a honi románság létszámáról és felekezeti hovatartozásáról. Ahogy azt sem, hogy nemrégiben román vallási és felekezeti célokat feltüntetve magyarországi római katolikus és református templomokat újítottak fel. 

Úgy fest, mintha minden a legnagyobb rendben volna.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.