Magyarországi román vezetők asszisztálnak a nemzetiségi államtitkár őket érintő csúsztatásához

Kis-Magyarország

A gyulai román gimnázium évnyitóján Soltész Miklós mellett feszítettek, és vele adták át az iskola új sportpályáját.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára nemrégiben - igen sajátos számítás alapján, a 2011-es népszámlálásra hivatkozva - arról beszélt, a hazai románság lélekszáma 35 ezer fő. Azt is mondta, nagy többségük nem ortodox, hanem katolikus, valamint református és evangélikus vallású. Soltész augusztus 20-a előestéjén, a makói katolikus templom felszentelésén elmondott beszéde normális körülmények között felháborodást okozott volna, de legalábbis erőteljes reakciókat váltott volna ki.

Egyrészt mert a 35 ezres honi románságból semmi nem igaz. A magyarországi románok lélekszáma 8 és 10 ezer közöttire tehető. (Az államtitkár a 2011-es népszámlálási adatsornak azokra a passzusaira hivatkozik, amelyek arra kérdeztek rá, hányan értenek alapszinten románul. Ám ez sok esetben a legkevésbé sem jelenti azt, hogy valaki a román közösséghez tartozna, vállalva annak gyökereit, történelmét, kultúráját és nyelvét.) Másrészt pedig különös, hogyha valaki a honi román közösséghez tartozik, akkor miképp lehet katolikus, református vagy evangélikus. (Az egész olyan, persze fordított előjellel, mintha azt állítanánk, hogy a mintegy 1,3 milliós romániai magyarság lélekszáma mondjuk 600 ezer fő, és jó részük ortodox vallású.)

Soltész csúsztatásokkal teli kijelentésére nem reagált sem a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnöke, Kozma György, sem a parlament román szószólója, Kreszta Traján, sem a gyulai román ortodox püspökség vezetője, Siluan Mănuilă püspök, sem a román diplomácia, beleértve a külügyminisztert, a budapesti román nagykövetet, valamint a gyulai és a szegedi főkonzult.

„Ez a közösség már ahhoz is gyenge, hogy a legalapvetőbb érdekeit képviselje és megvédje. De arra is, hogy tiltakozzon”

– mondta a Narancs.hu-nak az eset kapcsán egy neve mellőzését kérő magyarországi román értelmiségi. Meglátása szerint az országos román önkormányzat vezetői és a parlamenti román szószóló alkalmatlanok a honi románság érdekeinek képviseletére. Azt pedig jóformán nem tudni, hogy a gyulai főkonzul, Florin Vasiloni a reprezentáláson kívül mit csinál. Arról nem beszélve, hogy az államtitkár a magyarországi románokat a nyugati keresztény vallások híveinek nevezve gyakorlatilag kétségbe vonta a gyulai román ortodox püspökség létét és munkáját.

Ehhez képest a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium és Általános Iskola szerdai tanévnyitóján Soltész Miklós államtitkárral együtt parolázott mindenki, aki felemelhette volna a szavát e kérdésben.

A nagyteremben tartott megnyitó ünnepségen és a sportpálya átadásán az államtitkár mellett ott feszített Kreszta Traján, Kozma György, Siluan Mănuilă és Florin Vasiloni. De ott volt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József és a város kormánypárti alpolgármestere, Kónya István is.

 
Valósággal tülekednek az államtitkár mellett. Balról jobbra: Siluan Mănuilă, Kovács József, Kreszta Traján, Florin Vasiloni, Kozma György és Soltész Miklós
Forrás: Foaia românească Facebook

Az érintettek a magas rangú budapesti vendég előtt nem hozták szóba, hogy több mint furcsa bűvészmutatványba kezdett a honi románság létszámáról és felekezeti hovatartozásáról. Ahogy azt sem, hogy nemrégiben román vallási és felekezeti célokat feltüntetve magyarországi római katolikus és református templomokat újítottak fel. 

Úgy fest, mintha minden a legnagyobb rendben volna.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.