Magyarországi román vezetők asszisztálnak a nemzetiségi államtitkár őket érintő csúsztatásához

Kis-Magyarország

A gyulai román gimnázium évnyitóján Soltész Miklós mellett feszítettek, és vele adták át az iskola új sportpályáját.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára nemrégiben - igen sajátos számítás alapján, a 2011-es népszámlálásra hivatkozva - arról beszélt, a hazai románság lélekszáma 35 ezer fő. Azt is mondta, nagy többségük nem ortodox, hanem katolikus, valamint református és evangélikus vallású. Soltész augusztus 20-a előestéjén, a makói katolikus templom felszentelésén elmondott beszéde normális körülmények között felháborodást okozott volna, de legalábbis erőteljes reakciókat váltott volna ki.

Egyrészt mert a 35 ezres honi románságból semmi nem igaz. A magyarországi románok lélekszáma 8 és 10 ezer közöttire tehető. (Az államtitkár a 2011-es népszámlálási adatsornak azokra a passzusaira hivatkozik, amelyek arra kérdeztek rá, hányan értenek alapszinten románul. Ám ez sok esetben a legkevésbé sem jelenti azt, hogy valaki a román közösséghez tartozna, vállalva annak gyökereit, történelmét, kultúráját és nyelvét.) Másrészt pedig különös, hogyha valaki a honi román közösséghez tartozik, akkor miképp lehet katolikus, református vagy evangélikus. (Az egész olyan, persze fordított előjellel, mintha azt állítanánk, hogy a mintegy 1,3 milliós romániai magyarság lélekszáma mondjuk 600 ezer fő, és jó részük ortodox vallású.)

Soltész csúsztatásokkal teli kijelentésére nem reagált sem a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnöke, Kozma György, sem a parlament román szószólója, Kreszta Traján, sem a gyulai román ortodox püspökség vezetője, Siluan Mănuilă püspök, sem a román diplomácia, beleértve a külügyminisztert, a budapesti román nagykövetet, valamint a gyulai és a szegedi főkonzult.

„Ez a közösség már ahhoz is gyenge, hogy a legalapvetőbb érdekeit képviselje és megvédje. De arra is, hogy tiltakozzon”

– mondta a Narancs.hu-nak az eset kapcsán egy neve mellőzését kérő magyarországi román értelmiségi. Meglátása szerint az országos román önkormányzat vezetői és a parlamenti román szószóló alkalmatlanok a honi románság érdekeinek képviseletére. Azt pedig jóformán nem tudni, hogy a gyulai főkonzul, Florin Vasiloni a reprezentáláson kívül mit csinál. Arról nem beszélve, hogy az államtitkár a magyarországi románokat a nyugati keresztény vallások híveinek nevezve gyakorlatilag kétségbe vonta a gyulai román ortodox püspökség létét és munkáját.

Ehhez képest a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium és Általános Iskola szerdai tanévnyitóján Soltész Miklós államtitkárral együtt parolázott mindenki, aki felemelhette volna a szavát e kérdésben.

A nagyteremben tartott megnyitó ünnepségen és a sportpálya átadásán az államtitkár mellett ott feszített Kreszta Traján, Kozma György, Siluan Mănuilă és Florin Vasiloni. De ott volt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József és a város kormánypárti alpolgármestere, Kónya István is.

 
Valósággal tülekednek az államtitkár mellett. Balról jobbra: Siluan Mănuilă, Kovács József, Kreszta Traján, Florin Vasiloni, Kozma György és Soltész Miklós
Forrás: Foaia românească Facebook

Az érintettek a magas rangú budapesti vendég előtt nem hozták szóba, hogy több mint furcsa bűvészmutatványba kezdett a honi románság létszámáról és felekezeti hovatartozásáról. Ahogy azt sem, hogy nemrégiben román vallási és felekezeti célokat feltüntetve magyarországi római katolikus és református templomokat újítottak fel. 

Úgy fest, mintha minden a legnagyobb rendben volna.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.