Menekültügy: keményen beszólt az egyháznak, és kritizálta a kormányt a Fidesz polgármestere

  • Szlavkovits Rita
  • 2015. szeptember 25.

Kis-Magyarország

Nem mindenki elégedett a kormánypártban, sőt, az egyház mulasztást követett el menekültügyben, mert nem segítettek a hívőknek a fideszes polgármester szerint. Egy szegedi fórumon jártunk.

„Hallgatott a KDNP, és egyáltalán nem sikerült az egyházi kommunikáció” – Nógrádi Zoltán, a migráció által egyik leginkább érintett település – Mórahalom – fideszes polgármestere ezzel nyitotta meg a civilek szervezte konferenciát Szegeden, amelyet a Pro Patria Összefogás Egyesület, a Barankovics Alapítvány és az Alapjogokért Központ szervezett a szegedi Katolikus Házban.

false

A polgármester ezek után szemrehányást tett a pártoknak, az egyháznak, de a magyar kormánynak is azért, amiért túl későn vettek arról tudomást, hogy a határ menti településeken milyen nehézségekkel kell szembenézniük az ott élőknek már másfél év óta. Nógrádi nehezményezte, hogy az itt élő embereknek nem segített az egyház abban, hogy a hívőknek miként kell úgy viselkedniük a kialakult krízishelyzetben, hogy öt vagy tíz év múlva se kelljen szégyenkezniük cselekedeteik miatt. Mint mondta, a környékükön sok hívő ember él, akik tanácstalanok voltak a tekintetben, hogy is kellene a menekültekkel viselkedni. Érezték a kormány elutasítását velük szemben, ugyanakkor az elesettek segítése fontos eleme értékrendjüknek.

A polgármester ettől eltekintve úgy látja, hogy a helyben élők megoldották, egyszerre voltak humánusak, miközben a tömegtől való félelmüket nehezen gyűrték le. Nógrádi szerint a tömeges migrációs jelenséget háromféle módon lehet megközelíteni: racionális, érzelmi és politikai síkon, ezeket kellene középre húzni. Összességében a polgármester úgy látja, hogy magukra maradtak az érintett települések a kritikus helyzetben, késve kaptak támaszt mind az egyháztól, mind a politikától. Ráadásul – véli Nógrádi – a politikai elit még ripacskodásra is felhasználta a helyzetet, „körömreszelővel vágták át a gyodát”, ami – ahogy a helyi vezető fogalmazott – undort keltett benne. De azzal is maguknak kellett megküzdeniük, folytatta a polgármester, hogy a kaotikus helyzetben növekvő lakossági félelemre hivatkozva feltűnt „motorosok” megjelenését leszereljék.  Az elmondottak ellenére Nógrádi Zoltán mégis úgy látja, hogy a nyugati sajtó melléfogott az Orbán-kormány szapulásával, mivel a közemberek Nyugat-Európában is Orbán mellett állnak.

Érdekes volt, amint a polgármester egyfelől úgy ítélte meg, hogy a külföldi sajtó munkatársai prekoncepcióval érkeztek, ami a magyarokat érzéketleneknek mutatta be, szerinte igazságtalanul, mindeközben ő maga is kifogásolta, hogy a magyar kormány sem igyekezett a humánus arcát mutatni.

Lánczi Tamástól, a Századvég elemzőjétől azt is megtudhatták a résztvevők, hogy a migrációs krízis végeredményben hasznot hozott a magyarok számára (sic!), ugyanis más országokkal ellentétben, Magyarország eddig nem ismerte küldetését. Míg a franciák az esztétikum, az olaszok az élet szeretetének megtestesítői, az Egyesült Államok a szabadság és a demokrácia hazája, addig a magyarok küldetése mostanáig hiányzott, de már világos, hogy Magyarország hivatott megvédeni Európát, az európai értékeket. Az elemző szerint ebben támogatja Orbán Viktort a nyugat-európai közvélemény is, akik nem merik őszintén elmondani a véleményüket, mert meg vannak félemlítve. „Ha a közösségi oldalakon a nyugati sajtó bevándorlásellenes megnyilvánulással találkozna, azonnal megbélyegeznék az illetőt, nácinak, fasisztának neveznék” – osztotta meg a közönséggel állítólagos tapasztalatait Lánczi Tamás. „Sőt, ki is rúgnák az állásából azt, akit ilyesmiben tetten érnének” – fokozta tovább. Ez utóbbi véleményét akkor fejtette ki Lánczi, amikor a közönség soraiból kérdezték őt arról, hogy miért nem kezdeményeznek népszavazást a német emberek, ha ennyire mást képvisel az ottani politikai elit és sajtó, amit valójában a közemberek gondolnak.

Erre a kérdésre válaszolva fejtette ki a Századvég elemzője azt is, hogy Németországban a sajtó és a politikai elit elszakadt a valóságtól, még a ’68-as eszmék hatása érvényesül. Szerinte a politikusok talán már feleszméltek, ám őket a liberális sajtó tartja sakkban, tőlük retteg a politikai elit. Merkelt a hétköznapi emberek – Lánczi személyes tapasztalatai szerint – őrültnek tartják. A többség valós véleménye a nyugati sajtóban megjelent cikkekhez fűzött kommentekből kiderül. Lánczi azt nem magyarázta meg, hogy amennyiben attól félnek a németek, hogy esetleges bevándorlásellenes kommentjeik miatt elbocsátják őket állásaikból, akkor hogyan fejthetik ki mégis Orbán politikáját támogató véleményüket. Lánczi arról is beszélt, hogy az európai politika radikalizálódik, s e pártok erősödése azzal magyarázható, hogy ők mondják ki az emberek valódi véleményét.

A szakértők kerekasztala utánra időzítették Kocsis Máté kommunikációs igazgató fórumát, aki hosszan beszélt a „nyóckerről”, a II. János Pál pápa téren korábban kialakult helyzetről, amellyel kapcsolatban a „bizonyos nézeteket” valló média torzításait emelte ki. Végül egy résztvevő kérdésére, hogy az eddig bizonyíthatóan rossz kommunikációs stratégiában terveznek-e fordulatot, Kocsis azt válaszolta: „Most nincs szükség kommunikációs ötletekre, mert a valóságot mondjuk.”

Voltak mások is

Színfolt volt a fórumon Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, aki személyes élményeivel oldotta a hangulatot. Szerinte jelenleg négymillióan vannak úton, nagyjából kezelhetetlennek látja ezt a tömeget. Információi szerint a német hivatalokban még 2013-as feldolgozatlan anyagok is vannak. Bár a szakember arról is beszélt, hogy a bizonyos időszakokban megnövekedő menekültlétszámmal jól megbirkózott Németország, többségük zökkenőmentesen integrálódott, azért azt sem hagyta ki, hogy jelenleg nagyobb a veszély, amely elhárításának nem kedvez a liberalizmus, amit a németek fejébe véstek. A Bevándorlási Hivatal regionális vezetője sok vizet nem zavart az úgynevezett konferencián, úgy tűnt, hogy arra sem érez késztetést, hogy a folyamatosan emlegetett biztonságos ország fogalmat helyre tegye, amely ugyan többször szóba került a fórumon, de úgy tűnt, hogy rendre olyan kontextusban használják, mintha háborúmentes övezetet jelentene, holott a működő menekültügyi rendszer hiányával küzdő államok tartozhatnak ebbe a kategóriába.

Neked ajánljuk

Azonnali: Valami nem stimmel az új kormánnyal

  • narancs.hu

Nagy Mártonnak és Navracsics Tibornak a beterjesztett törvényjavaslat szerint nem lesz önálló minisztériuma, és megjelent egy 113 oldalas salátatörvény-tervezet, amit először hibásan nyújtottak be.