Milliós uniós támogatások, kisemmizett gazdák, pártközeli győztesek – címszavakban így néz ki az év elején kirobbant bihari földbotrány rezüméje. Korábbi cikkünkben ezt írtuk: a „Hortobágyi Nemzeti Park földjeinek újraosztása után 60 család maradt megélhetés nélkül. A nyerteseket igazából csak az uniós földtámogatás érdekli. (…) A földbérletüktől megfosztott bihari gazdákat azonban a húsvét elmúltával sem tájékoztatták arról, hová hajtsák ki azt a mintegy 8 ezer juhot és 1500 szarvasmarhát, amelyek évtizedes legelőit új földbérlők kapták meg.”
|
Ám a történet itt még nem állt meg, hiszen a legeltetési idény első napján, április elsején az új nyertesek nyájai nem lepték el a bihari síkságot. Mi több, az „új bérlők közül többen már télen ajánlatot tettek az itteni állattartóknak: nyugodtan maradjanak állataikkal a földeken, mert ők csak az uniós támogatást vennék föl. Mindenki jól jár: az új nyertesnek nincs gondja a terület karbantartásával, csak besöpri az uniós pénzt, a legelő nélkül maradt állattartó pedig az uniós elvárás szerint a juhaival tisztára legelteti a gyepet – ez volt a gáláns ajánlat. A megkérdezett állattartók elmondása szerint van olyan pásztor, aki nagy elkeseredésében eladta a lelkét, de a többség ezt nem vállalta, hiszen ez szabálytalan, és ha kiderül, ők ütik meg a bokájukat”. (Egy másik cikkünkben később azt írtuk, hogy a sajtónyilvánosság hatására „néhány új bérlő visszaadta az elnyert területet”.)
Úgy értesültünk, hogy a föld nélkül maradt állattartók nyár elején Morvai Krisztina EU-képviselőhöz fordultak, aki június elején egy operatőr kíséretében bejárta a bihari pusztát, és az erről készült filmet eljuttatta az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság biztosához, valamint a strasbourgi plenáris ülésen ismertette a kialakult áldatlan állapotokat. Morvai Krisztina azt mondta ebben a júniusi videóban (21:30-tól), hogy örül annak, hogy az EP mezőgazdasági biztosa partner abban, hogy a hortobágyi földügyeket – lévén uniós forrásokat is érint – kivizsgálják.
Akkor még nem tudtuk, hogy mennyire foglalkozik komolyan az unió a Hortobágyon történt ügyekkel, pár napja azonban megkeresésünkre az Európai Bizottságnál azt mondták, hogy az említett „dossziét” (mármint a hortobágyi ügyeket – a szerk.) az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF vizsgálja. Azaz folyamatban van már hivatalos eljárás az ügyben. Az OLAF sajtóirodájától viszont azt a választ kaptuk, hogy nem áll módjukban megkeresésünkre konkrétumokkal válaszolni, hiszen a hatóság nem kommentál konkrét ügyeket, akár foglalkozik velük, akár nem. Ezzel kívánják az eljárás tisztaságát biztosítani, illetve az érintettek személyiségi jogait védeni.
Hogy mihez fog vezetni az OLAF vizsgálata, azt jelen pillanatban elég nehéz lenne megmondani. A hatóságot az elmúlt években rengeteg kritika érte, Hans-Heiner Kühne, a Trieri Egyetem jogászprofesszora például azt írta az Európai Néppárt felkérésére készült tanulmányában, hogy az OLAF vizsgálatainak hatékonyságát eléggé korlátozza, hogy a hatóságnak nincsen megfelelően tág nyomozói hatásköre, és strukturálisan sem integrálódott még rendesen az igazságügyi rendszerbe. Ráadásul eredmény se lesz még egyhamar, hiszen az OLAF vizsgálatainak átlagos időtartalma közel két év (!). Arról már nem is beszélve, hogy az OLAF a vizsgálatainak eredményeit aztán a tagállami hatóságokhoz küldi, hogy ők járjanak el az ügyben.
Nincs ellenőrzés Az atlatszo.hu hétvégi cikkében arról számolt be, hogy számos új bérlő egyszerűen parlagon hagyja a földet, azaz feltehetően csak az uniós támogatást nyeli be. A portál cikke szerint ugyanakkor „ellenőrzéstől a szerződésszegő bérlőknek nem kell tartani: forrásaink szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékese oda nyilatkozott, hogy ebben az évben még nem fogják ellenőrizni a szerződésben vállalt állatállomány meglétét”. |