Kisebbfajta csoda, hogy egyhangú szavazással ment át a dombóvári képviselő-testületen a város 2014-es költségvetése, holott 2010 óta minden évben szétbombázott koncepciókkal, nyilatkozatháborúval és az utolsó pillanatban átcsúszó költségvetéssel indult a politikai szezon a Tolna megyei városban. A felek most sem békét kötöttek, csupán közbeszólt a matematika: az eddig abszolút többségben lévő Fidesz-frakcióból két képviselő visszaadta a mandátumát, és bár a szavazáskor elvileg még hivatalban voltak, az előző ülésekhez hasonlóan nem jelentek meg. További két társuk betegség miatt hiányzott, így elolvadt a jobboldali többség. A költségvetés elfogadását Szabó Loránd a Facebook-oldalán győzelemként ünnepelte, míg a Fidesz zsarolással és félrevezetéssel átvert koncepcióról írt a saját oldalán. Szabó üzenetét 88-an kedvelték, a Fideszét egyvalaki, ami annak fényében is kínos a kormányoldal helyi képviselőinek, hogy a polgármesternek közel ötezer ismerőse van a közösségi oldalon, míg a dombóvári Fidesznek 454. Ebből is jól látszik, hogy hiába nyomasztó a kormánypárt fölénye mind országos szinten, mind a helyi képviselő-testületben, az eddig mindent túlélt dombóvári polgármestert se lenyelni, se kiköpni nem tudja.
A permanens kisebbség városa
A bajok öt éve, 2009 márciusában kezdődtek az addig stabilan baloldali vezetésű Dombóváron. Akkor a HírTV stábja rejtett kamerás felvételen örökítette meg Szabó Loránd szocialista polgármestert, aki annak érdekében, hogy ellenlábasa, Naszvadi Balázs fideszes önkormányzati képviselő elálljon az ellene folytatott becsületsértési pertől, egy peren kívüli egyezség reményében kétmillió forintot és egy tanácsnoki állást ajánlott a jobboldali politikusnak. Ezek után a - különben kétszer is 60 százalék körüli eredménnyel megválasztott - polgármester júniusig bírta az ellenzék és a média nyomását.
| ||
Szabó viharos bukása sokkolta a várost 1993 óta irányító szocialistákat, akik jelöltet is csak azért állítottak az őszi időközi polgármester-választáson, mert az így szokás. Patay Vilmos a Fidesz színeiben 62 százalékkal nyerte a választást 31 százalékos részvétel mellett. Kevesen gondolták volna akkor, hogy alig egy évvel később újra a korábbi baloldali városvezető, a sikkasztással, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolt Szabó Loránd lesz a polgármester.
Hiába nyert ugyanis kétharmad közeli eredménnyel Patay, a testületben megmaradt a szocialista többség. Így aztán 2010 nyarán megbénult az önkormányzat működése, miután nem sikerült feltölteni tagokkal az újonnan létrehozott bizottságokat. A Szabó idejében lendületesen folyó városfejlesztések szintén leálltak, és nem sokkal Patay megválasztása után egy 800 milliós, már zsebben lévő köztér-rekonstrukciós pályázatot bukott el a város. A részleges jobboldali uralomnak végül épp az vetett véget, aki 2009-ben megágyazott neki.
A korábban legyőzhetetlennek tűnő Szabó megbuktatásáért Naszvadi Balázs csupán vállveregetést kapott, és pártja sem polgármesteri, sem országgyűlési képviselői ambícióit nem támogatta. A frusztrált politikus 2009 végén kilépett a Fidesz-frakcióból, és független jelöltként indult a 2010. őszi önkormányzati választáson; 9 százaléknyi szavazata pedig arra éppen elég volt, hogy a magát 2010 nyarán aktiváló Szabó Loránd független jelöltként győzhessen, és újra polgármester lehessen.
2010 után Szabó éppúgy kisebbségbe szorult a testületen belül, mint előtte Patay Vilmos. A jobboldal ráadásul azzal számolt, hogy bírósági ügyei miatt a polgármesternek idő előtt távozni kell a székéből. Bár Kerényi Zsolt személyében egy fideszes alpolgármester is bekerült a városvezetésbe, az események jó ideig az esztergomi mintát követték: heti rendszerességű botrányok, szájkarate és sehova sem haladó város. A mélypont 2012-ben volt, amikor gyors egymásutánban két kritikus fontosságú ügyben is frontálisan ütközött a polgármester és a fideszes többségű képviselő-testület.
A helyi kórház igazgatói posztja miatt kialakult válság (részletesen lásd: Kinevezés csak párttagkönyvvel!, Magyar Narancs, 2012. február 2.) volt az első alkalom, amikor egyértelművé váltak a Fidesz befolyásának helyi korlátai. A kórház ügyében 2012 januárjában rendezett közmeghallgatást mindkét oldal erődemonstrációnak tekintette, ám míg a jobboldalnak csupán néhány hívét sikerült mozgósítania, a fideszes többségű képviselő-testületen több száz ember kérte számon a népszerű kórházigazgató eltávolítását. Néhány hónappal később az államosított kórház élére újra a régi igazgatót nevezte ki a GYEMSZI, totálissá téve a helyi Fidesz vereségét.
Ebben az időben került pont a Szabó elleni perek végére is: a polgármestert felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, de mivel a bíró megítélése szerint a város érdekében, anyagi haszonszerzés nélkül követte el a visszaéléseket, előzetes mentesítésben is részesítették. Az ítélet értelmezéséről - maradhat-e polgármester Szabó, vagy mennie kell - fél évig vitatkoztak a felek, ami megint csak az önkormányzati munka lefagyásához vezetett. A vélt összeférhetetlenségre hivatkozva a képviselő-testület kényszerszabadságra küldte Szabót 2012 júniusában, és a jegyző segítségével megtiltották számára a hivatali gépkocsi használatát is - mire a polgármester biciklivel kezdte járni a várost, amelyen nagy betűkkel ott szerepelt a saját értelmezése az eseményekről. Közben a helyi buszközlekedés is majdnem leállt: a jobboldali többség által elfogadott éves költségvetésbe nem tervezték be a második féléves kiadásokat, és csak a nyugdíjba vonuló közalkalmazottak juttatásai, valamint az általános céltartalék terhére sikerült megelőzni a nagyobb botrányt.
Július végén a Tolna Megyei Bíróság jogerősen is Szabó javára döntött.
Visszavágó
Szabó maradt, fideszes helyettese, Kerényi Zsolt viszont ment - a két politikus viszonya 2011 decemberében, Szabó első felfüggesztésekor romlott meg jóvátehetetlenül. A polgármester 2013 elején megszabadult az inkább a fideszes többség irányába húzó jegyzőtől is, akinek utóda, Lettenyei Róbert korábban a szocialista Tasnádi Péter polgármester kabinetfőnökeként dolgozott Pécsett. A személyi változások után lényegesen nagyobb mozgástere lett Szabónak, miközben Kerényi Zsolt és felesége, Bükkösdi Olga egyre nagyobb számban hagyta ki a testületi üléseket. Pedig Kerényi több ciklus óta a helyi Fidesz egyik alapembere, Bükkösdi pedig az oktatási bizottságot elnökölte.
| ||
Szabó az év elején látványos támadást indított a két képviselő ellen. Üléstermi székeiket és névkártyáikat kipakoltatta a városháza elé, a székekre pedig kirakta a képviselők részvételi statisztikáit: Bükkösdi a testületi ülések 39, míg Kerényi 42 százalékán jelent meg 2013-ban. A Fidesz először törvénytelenséggel vádolta a polgármestert, és bojkottálta az üléseket arra hivatkozva, hogy a két képviselő Szabó folyamatos személyeskedése miatt nem jár be, ám az önkormányzati bizottságok munkájában részt vesznek. Szabó erre válaszul a bizottsági ülések részvételi adatait is közölte (nagyjából az ülések felén vett részt a két képviselő). Január végén mindketten lemondtak egyéniben szerzett mandátumukról, ám a lemondást február végére időzítették, így időközi választást nem lehet már kiírni.
A polgármester 2013 végén elővezette a Dombóvár 2020-ig tartó fejlesztéseit tartalmazó, 12 milliárd forintos Ivanich-tervet. A helyi jobboldal ezt illegitimnek minősítette, miután a képviselő-testület nem adott felhatalmazást a terv elkészítésére. Szabó azonban megkerülte a helyi Fideszt: a megye jobboldali vezetésével egyeztetve elérte, hogy a terv bekerüljön a megyei fejlesztési koncepcióba, ráadásul a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje, Potápi Árpád szintén a támogatásáról biztosította az elképzelést.
A sváb és a székely
Az Ivanich-terv körüli kavarás jól mutatja a dombóvári Fidesz pártbéli elszigetelődését, bár ennek leglátványosabb jele, hogy hiába Dombóvár a Tolna megyei 2-es számú választókerület legnagyobb települése, a Fidesz Bonyhád polgármesterét, Potápi Árpádot indítja április 6-án. Tény, hogy, a polgármesteri cím után a képviselőséget is elnyert Patay Vilmos körül 2010-es őszi veresége után gyorsan fogyni kezdett a levegő, 2011 őszén például a városi szervezet elnökségéért vívott küzdelemben is alulmaradt.
A rövid úton súlytalanná vált Patayval szemben Potápi a Fidesz Tolna megyei erős embere: 1998 óta hozta folyamatosan a most Dombóvárhoz csapott egykori bonyhádi választókerületet, 2002 óta Bonyhád polgármestere, 2007 óta a párt megyei elnöke. Bonyhádon nem az ideológia a fontos, hanem a nemzetiségi hovatartozás: a második világháború után a helyi sváb lakosság nagy részét kitelepítették, helyükre bukovinai székelyek és felvidéki magyarok érkeztek, az előbbiek máig meghatározóak a városban. Potápi 1998 óta elnöke a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének (amelynek a központja is Bonyhádon található), és ő az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának az elnöke is.
A baloldal szintén a nemzetiségi kártyával próbálkozik egy dombóvári vállalkozó, Tigelmann Péter jelölésével, aki a térségben még mindig jelen lévő sváb kisebbség rokonszenvére számíthat. Tigelmann az Együtt 2014-PM egyetlen állva maradt dél-dunántúli jelöltje (az ellenzéki összeborulás előtt a kaposvári Huszka Imre és a szigetvári Berkecz Balázs volt még képben). Indítása azért meglepő, mert Dombóvár korábban az MSZP legerősebb tolnai bázisának számított. Egy szocialista forrásunk szerint Tigelmann jelöltségéhez hozzájárulhatott, hogy a dombóvári MSZP még mindig büntiben van amiatt, hogy korábban nem támogatta Mesterházy Attila jobbkeze, Harangozó Tamás megyei elnökké választását; ezért eshetett a választás az eddig teljesen ismeretlen Tigelmann Péterre, aki ráadásul a vidéken alig látható Párbeszéd Magyarországért színeiben indul a baloldal közös jelöltjeként.
A dombóvári Fidesz látványos gyengélkedése akár Tigelmann javára is válhat a 2010-ig balra húzó, ám a választókerületi határok átszabása után jobbra billenő körzetben. A küzdelem valószínűleg nem a nagyobbrészt balra szavazó Dombóváron és a masszívan jobboldali Bonyhádon dől el, hanem a választókerület lakosságának többségét adó falvakban, ahol Potápi élvez helyzeti előnyt. Tigelmann a Vidék is élni akar című programmal és földműves gyökereivel hajt a falusi szavazókra.
A dombóvári Fidesz feje azonban nem Potápi országgyűlési kampánya, hanem a fél év múlva esedékes önkormányzati választások miatt fájhat. A képviselő-testületben helyet foglaló jobboldali politikusok elkoptak a Szabóval vívott, rendszerint kudarcos csaták során, és a Fidesz helyi beágyazottsága csekély. Információink szerint felmerült a városi politikától 2010 óta visszavonult Naszvadi Balázs neve is polgármester-jelöltként, ami pikáns, hiszen a Fidesz neki köszönheti legutóbbi vereségét - másfelől viszont ő volt az egyetlen dombóvári jobboldali politikus, aki fogást talált az elmúlt 12 évben Szabó Lorándon. A Fidesz helyi szervezete nem kívánt válaszolni a Naszvadi reaktiválását firtató kérdésünkre; és másra sem, holott szerettük volna megtudni, hogyan értékelik a lassan véget érő önkormányzati ciklust és Dombóvár jelenlegi helyzetét. Mindenesetre Facebook-oldalán a helyi Fidesz elviselhetetlen arroganciával és folyamatos kampányolással vádolja a polgármestert, aki egyébként a Fidesz-kormányzat fő fegyverét, a rezsicsökkentést lenyúlva növeli helyben a népszerűségét.
