„Sokat járok horgászni. Ott kiszellőztetem az agyam, és rengeteget gondolkodtam rajta, mit tettem rosszul, miért történt így, ahogy történt. Három évvel ezelőtt 16 mérkőzésből 12 felnőtt mérkőzést vezettem, most tavasszal eddig egyetlen felnőtt mérkőzésem volt. De az ifiknél is csak a legalacsonyabb osztályba küldenek, hetente maximum egyszer, míg korábban hetente három-négy mérkőzést vezettem. Itt Salgótarjánban, a játékvezetői bizottságnak egy nagy púp lettem a hátán, merthogy állítólag én csináltam a balhét. Úgy tapasztaltam, az MLSZ-ben senkinek nem érdeke, hogy kibeszéljük ezt a dolgot. Miközben lehetett volna fordítva is. Kértem kollégákat, hogy az én példámon keresztül beszéljünk a rasszizmusról, ami évtizedek óta jelen van a focimeccseken. Mindenütt elutasítottak” – meséli Jónás Kornél, akit balassagyarmati otthonában kerestünk fel, hogy arról kérdezzük: mi történt, hogy élte meg az elmúlt egy évet, amióta a különböző rasszista bekiabálások miatt lefújta a megye II-es Nógrádsáp–Diósjenő meccset.
Neki Puskás fújta
Jónás „civilben” fegyveres biztonsági őrként dolgozik. 11 évesen kezdett focizni Balassagyarmaton, és 18 éves koráig a roma válogatottban is futballozott, majd hat évet felnőtt csapatban játszott. Velük bejárta Európát, és nagy emberekkel találkozott. Futballozott Bécsben olyan meccsen, ahol „Puskás Öcsi bácsi vezette a mérkőzést”.
| ||
Édesapja harminc év után hagyta abba a játékvezetést, Jónás gyerekkora óta járt vele NB III-as meccsekre, és mivel a játékvezetés nagyon tetszett neki, játékvezetői vizsgát tett. Azóta vezet megyei szintű, illetve NB II-es és NB III-as meccseket. „38 éves vagyok. A korom és az állóképességem miatt még sokáig csinálhatnám, a vizsgákat mindig sikeresen letettem, most mégis komolyan elgondolkodtam, hogy abbahagyom.”
A tavaly májusi nógrádsápi eset azért volt különleges, mert ekkor történt meg Magyarországon először, hogy rasszista beszólások miatt a bíró félbeszakította a futballmérkőzést.
„A rasszizmus természetes a vidéki focipályákon. Megy a meccs, és egyszer egy vagy több néző, de lehet az egy edző vagy a gyúró, bekiabálja: hogy mocskos, szemét cigány, mi az anyádnak jöttél ide?! Egy polgármestertől is megkapom, hogy miért te jöttél, hülye cigány? A körítést most mellőzném… Talán hihetetlen, de ettől függetlenül mindig úgy éreztem, hogy a személyemmel nincs baj, szakmailag elfogadnak.”
El kellett menekülni
Jónás azon a nógrádsápi mérkőzésen azt érzékelte, hogy „kicsit más a közönség összetétele. Sok idegen arcot láttam, talán ötven-hatvanan lehettek, a legtöbbjük bomberdzsekit viselt. Az, hogy valaki bomberdzsekit visel, önmagában semmit nem jelent, akár lehet biztonsági őr is, de arra gondoltam, hogy ennyi biztonsági őr biztos, hogy nem jött ki egy megye II-es rangadóra. Végig nagyon durva beszólások voltak, olyanok is részt vettek a bekiabálásban, akik korábban ilyet nem tettek, és jóban voltunk, most mégis ebben az idegen csoportban álltak. Nem gondolom, hogy ez valami összeesküvés, de olyan mértékű volt a cigányozás és a négerezés, hogy úgy éreztem, lépnem kell. Annyira sértő és durva beszólások voltak, és persze tudom, hogy a játékvezetőnek sok mindent le kell tudni nyelni, nem mindent kell meghallani alacsony osztályban. Nem mindig az a jó, ha fújunk, mert elmérgesedik a helyzet. Én igyekszem megvédeni a játékosokat is, akár cigány, akár nem cigány. De hova fajulnak majd a dolgok, amikor van olyan csapat Nógrádban, ahol csak roma játékosok játszanak, és húsz cigány származású bíró van a megyében?”
Így folytatja a tavalyi mérkőzés felidézését: „Először kivezettettem a legvéresebb szájú szurkolókat a szabályok szerint, de ez nem segített. Én mindenhol vállalom, hogy cigány vagyok, amúgy félcigány, de ha rákezdenek, azért nem fújom le a meccset, inkább nyelek. Úgy gondolom, az MLSZ ezt a problémát egymaga nem tudja orvosolni. De akkor elszakadt valami. Egyszerűen úgy éreztem, hogy emberileg én ezt nem tűröm, és nem maradok tovább ezen a pályán. A 67. percben fújtam le a mérkőzést, abban a pillanatban nem is tudtam, hogy megtehetem-e, nem tiltanak-e el emiatt. A legvégső kétségbeesett döntésem volt a találkozó félbeszakítása. Az öltöző előtt úgy hetvenen vártak, ököllel fenyegettek, üvöltöztek velem, kénytelen voltam menekülni a pályáról.”
Cigányozást ma már nem fúj le
Schoblocher István, a Nógrád megyei játékvezető-bizottság elnöke az esetről korábban az Origónak azt nyilatkozta: „Az ominózus mérkőzésen szövetségi ellenőr is jelen volt, aki jelentésében nem kifogásolta a meccs félbeszakítását. Egyértelmű, hogy Jónás Kornél a szabályok szellemében járt el. A bírónak ilyen esetben a szabály szerint először egyeztetnie kell a rendezőkkel, és a hangosbemondón keresztül fel kell szólítani a nézőket, hogy tartózkodjanak a rasszista bekiabálásoktól, majd, ha ez sem használ, ő maga dönthet arról, hogy folytatódjon-e a mérkőzés.”
Jónás Kornél tehát szabályosan járt el, ő maga mégis úgy érzi, kegyvesztett lett a labdarúgó-szövetségnél.
| ||
És nemcsak a megritkult küldések miatt gondolja így. Korábban a legjobb játékvezetőnek választották, edzőtáborokat vezetett, nem követett el szakmai hibát, mégis a nógrádsápi eset után, „aki létezik játékvezetői ellenőr Nógrád megyében, azok úgy kísértek engem, mint egy elítéltet attól a pillanattól, ahogy kiszálltam az autóból” – jegyzi meg. Így folytatja: „nagyon sok támadást kaptam politikusoktól, hogy hallgassak, és valóban hoznak olyan szabályokat, amelyek megszigorítják az effajta, a sporttal összeegyeztethetetlen viselkedést, a büntetéseket magasabbra emelték, de ennek sincs visszatartó ereje. Egy éve, hogy félbeszakítottam a nógrádsápi mérkőzést, azóta vagy ötöt lefújhattam volna cigányozás miatt, de nem tettem meg. Olyan viszont előfordult, hogy polgármesterek kérik, cigány bírót ne küldjenek a falujukba mérkőzést vezetni.”
A nógrádsápi szurkolók közül három embert büntettek meg, de fizetnie kellett a hazai csapatnak is. Jónás szerint a csapatok gyakori büntetése nem fogja megszüntetni a rasszista megnyilvánulásokat a meccseken. „Vannak olyan emberek, akik tehetnének ez ellen, én is ilyennek tartom magam. Múlt héten olyan kéréssel kerestek meg NB III-as csapatok, hogy tegyünk ki a gyűlölet nem pálya- plakátokat, meg zászlókat az NB III-as és megyei csapatok meccsein is. Az MLSZ-nél először azt mondták, hogy szívesen adnak, mert Magyarországon eddig csak NB I-es csapatoktól kaptak ilyen megkeresést, végül azonban elutasították az ötletet. Állítólag azt mondták a marketingesek, hogy nagyon drága mulatság lenne.”
Vannak, akik gratulálnak
Jónás szerint a rasszizmus visszaszorítását a futballpályákon a gyerekeknél kell elkezdeni. „Sokszor felhívtam az MLSZ-t, és a legutóbbi salgótarjáni ligaértekezleten, ahol ott volt az összes edző, sportvezető és sok polgármester is, kértem, hogy beszélhessek a gyerekeknek a sport tisztaságáról, próbáljuk meg példaként az én esetemet bemutatni, de mindig azt a választ kaptam, a szövetségben megvannak az embereik, akik az ilyen ellen harcolnak. Hát, én még eggyel sem találkoztam.”
Arra a kérdésünkre, hogy megváltozott-e a focin kívüli élete, Jónás azt válaszolja, habár úgy érzi, a szakmai vezetés mindent elkövet annak érdekében, hogy hagyja abba, mert „csak az az érdekük, hogy ne beszéljenek róluk”, és egy sportvezető barátja, akiért sokat tett, teljesen elfordult tőle az eset óta, mégis vannak olyanok a városban, „akik korábban nem ismertek, de láttak a tévében, odajönnek, és sok sikert kívánnak. Itt a lakótelepen is mindig megkérdezik, mi van velem. Én erre azt mondom, dolgozom, van két gyönyörű gyermekem, próbálunk a feleségemmel előrejutni. Nem érzem magam senkinél jobbnak vagy rosszabbnak. Nem gondoltam, hogy politikai ügy lesz abból, hogy velem ez megtörtént. Nem akarok sem hasznot, sem hátrányt ebből, csak olyan akarok lenni, mint a többi magyar állampolgár”.
| Hasonló eset? Ha Ön vidéken él, és ehhez hasonló vagy más méltatlan esetről szerzett tudomást, kérjük, írja meg nekünk a , és mi utánajárunk. |
