Rászállott a Páva - A Janus Pannonius Múzeum viszontagságai

  • Hamvay Péter
  • 2014.05.19 08:04

Kis-Magyarország

Páva Zsolt polgármester 19 milliós Zsolnay kerámiával, fél évre lízingelt lóval és a hozzá tartozó Leonardo-kiállítással kedveskedik a pécsieknek. A két ügy szépséghibája, hogy az egy éve igazgató nélkül működő Janus Pannonius Múzeum munkatársai csak utólag vagy az utolsó pillanatban szereztek tudomást a tervekről.

A Virág Judit Galéria árverésén tavaly december 15-én 19 millió forintért kelt el egy méternyi magas Zsolnay váza. A műtárgy szerepelt a 1906-os milánói világkiállításon, majd hosszú ideig lappangott. Csizi Péter, Pécs alpolgármestere sajtótájékoztatón jelentette be néhány nap múlva, hogy a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) élt elővásárlási jogával, és az ügyletet saját erőből finanszírozta.

"Méltatlan helyzet"

A JPM szakemberei, szakmai vezetői is csak pletykákból tudták, hogy megvásárolták minden idők legdrágább Zsolnay-műtárgyát. Úgy értesültünk, hogy Sárkány József, a múzeum művészettörténeti osztályának vezetője - aki többek között a kerámiákért is felel - a vásárlás után levelet írt a megbízott igazgatónak, W. Müller Juditnak, amelyben érdeklődött, miért nem

Páva Zsolt beszél

Páva Zsolt beszél

Fotó: MTI

egyeztettek vele a nagy értékű beszerzésről. Az igazgató válaszából kiderült, hogy ő sem tudott a vásárlásról. A múzeumnak természetesen nem volt ekkora likvid forrása, hivatalos beszámolói szerint évek óta csak néhány milliós pályázati pénzekből és ajándékokból sikerül gyarapítania a műtárgyállományt. Ahogy más múzeumokban, itt is szigorú processzus szabályozza a műtárgybeszerzést.

Páva Zsolt kérdésünkre elismerte: ő döntött a műtárgybeszerzésről, szerinte az idő rövidsége nem tette lehetővé szakértők bevonását, és végül a város fizette ki a vételárat. Úgy tudjuk, az árverésen Magyar Attila, a múzeum gazdasági igazgatója licitált. Az ügy kínosságát a galéria is érzékelte, Törő István, az egyik tulajdonos "a váza eladása körül kialakult méltatlan helyzet miatt" állt elő a Zsolnay-társaság megalapításának ötletével, aminek beindításához felajánlotta a galéria jutalékát.

A Zsolnay kerámia utáni újabb nagy dobás a nemrég nyílt Leonardo, a reneszánsz zseni című kiállítás, és a főtérre felállított, eredetileg a Sforzák dicsőségét hirdetni hivatott, de a mester által soha el nem készített, csak rajzokban fennmaradt hatalmas lovas szobor. A 700 ezer euróért (több mint 210 millió forintért) megvásárolt kiállítás előkészületeibe a Janus Pannonius Múzeum munkatársait nem avatták be. Még akkor sem tudhatták, mi készül, amikor az olaszok alaprajzokkal járták be az épületeket, s csak a kiállítás megnyitása előtt egy hónappal kaptak tájékoztatást az osztályvezetők, miért is kell lebontani az állandó kiállításokat. Addig csak Magyar Attila gazdasági igazgató tudta, mire vállalkoznak.

Páva Zsolt személyesen terjesztette be a február 27-i közgyűlésre a kiállítás fedezetéről szóló javaslatot. Nem bontotta ki a teljes igazságot, amikor azt mondta: a tárlat "költségei hozzávetőlegesen 27,35 millió forintot tesznek ki, amelyek a látogatók által fizetendő jegyek árából a kiállítás időtartamának végére várhatóan megtérülnek. Ilyen módon konkrét kiadást a kiállítás nem jelent, viszont ezt az összeget meg kell előlegezni." Az előterjesztést nem siették el, a jegyzőkönyv szerint a 27,35 milliós összeg első részét már a következő napon el kellett utalni, a szerződéskötésig pedig a hátralévő részt is. A határozat része további 630 ezer eurós óvadék elhelyezése is. Pécs jegyzője megállapította, hogy az ügylet kockázatot rejt a város számára.

Hiába kértük a tárlat üzleti tervét, nem kaptuk meg. Magyar Attila arra hivatkozott, hogy a kiállítást Debrecenben 160 ezren látták feleannyi idő alatt, így szerinte öt és fél hónap alatt, a turisztikai szezonban, alacsonyabb jegyárak - 3000 forint a teljes árú, 1500 a kedvezményes - mellett reális a 120 ezer körüli látogatószám elérése, ami nullszaldóssá teszi a kiállítást. A tárlat teljes költsége Magyar szerint a marketing- és reklámköltségekkel a 240 millió forintot is eléri majd. A múzeumi szférába egy éve bekerült Magyar azonban nem kalkulál azzal, hogy a mesés debreceni eredmény 2007-ben, a múzeumi boom csúcspontján, a válság előtt történt, egy tudatosan építkező intézmény, a Modem vállalkozásaként. Vidéken hasonló számokat senki sem produkált, a 2010-es Pécs Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat legnépszerűbb tárlata, a Munkácsy-trilógia bemutatása is csupán 65 ezer látogatót vonzott. Ma már a fővárosban sem lehet ilyen számokat megcélozni, a Szépművészeti Caravaggio-tárlata 130 ezer látogatót hozott.

Magyar pályázati és szponzori pénzekre is számít, mégpedig százmillió forintos nagyságrendben. Néhány magáncég, illetve az NKA és az Emmi már a molinón is szerepel, ám Magyar bevallotta, hogy a megnyitóig egyetlen forintról nem született szerződés. Miután a gazdasági igazgató elsősorban NKA-s pénzekre számít, megkérdeztük a mecénás alapot. A válasz szerint a múzeum nem nyújtott be hozzájuk a Leonardo-kiállítással kapcsolatos pályázatot, ahogy a JPM az április 17-i pécsi közgyűlés elé jóváhagyásra beterjesztett nyolc NKA-s pályázata között sem szerepelt ilyen. (Ugyanakkor nem lehetetlen, hogy utólag az L. Simon László vezette szervezet kisegíti Pávát, ha balul üt ki a projekt. Az adu ász a múzeum Csontváry-anyaga. L. Simon már beharangozta, hogy a Várkert Bazárban nyáron nagyszabású kiállítás nyílik a festő életművéből.)

Páva abban reménykedik, hogy pozitív szaldóval zár a Leonardo-kiállítás, de ha negatívba fordul a büdzsé, akkor sem a múzeumnak kell lenyelnie a hiányt - nyugtatott meg a polgármester. Szerinte Pécs az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat után a tárlat jóvoltából ismét a figyelem középpontjába, a kultúrabarátok és a turisták látómezejébe került. De vajon a kultúrájára méltán büszke város miért egy olyan vándorkiállítást fogad be, amely tucatnyi más helyszín mellett már idehaza is járt egyszer?

A Martyn Ferenc Múzeumban Leonardo repülő szerkezete és egy önjáró autó modellje kapott helyet, túl sok újdonságot egyik sem jelent. A mechanikus óraszerkezetek elvét követő autó modelljéről az ígérték, hogy napjában kétszer ki lehet próbálni, aztán kiderült, hogy mégsem szabad beindítani. Eredetileg lehet, hogy más kiállítást ígértek Pávának, aki a közgyűlés előtt még arról beszélt, hogy a tárlat "egyebek mellett közel 100 mérethű, működő találmányt mutat be", ám ezeknek hírük-hamvuk sincs. A korrekt ismeretterjesztő kiállítás többi része, mely a Leonardót foglalkoztató problémákat veszi sorra, már látható volt Debrecenben. Nincsenek szórólapok, leporellók, katalógus, semmi, amit hazavihetne a látogató. A kiállítás anyaga és kísérőszövegei nem szerepelnek a tárlat nem túl sok mindenre használható honlapján.

Műgyűjtő és kazánkereskedő

A Janus Pannonius Múzeum élére majd' egy éve nem sikerül igazgatót találni. A pályázatot tavaly júniusban hirdették meg először, miután Fabényi Júlia a Ludwig Múzeumba távozott. Hárman jelentkeztek: TóthZsolt régész, Matits Ferenc művészettörténész és Sáránszki Péter műgyűjtő. Egyik pályamunka sem nyerte meg a zsűri tetszését, ezért eredménytelennek nyilvánították a pályázatot. A közgyűlés tavaly december 27-én újabbat írt ki, melyre csak egyetlen jelölt, Sáránszki Péter adta be - a korábban elutasítotthoz képest mintegy öt oldallal kibővített - elképzeléseit. A február közepén öszszeült bizottságban a szakmai oldalt a múzeum közalkalmazotti tanácsa, szakszervezete és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) képviselte. Bár formális szavazás nem volt, ők nem támogatták Sáránszkit. Az MVMSZ állásfoglalásából kiderül, hogy Sáránszki Péter nem csatolt a jogszabály által előírt szakirányú végzettséget igazoló oklevelet, és nem rendelkezik "az intézmény alaptevékenységének" megfelelő jogviszonyban szerzett szakmai gyakorlattal, illetve ötéves vezetői gyakorlattal sem. A korábban magángalériákban dolgozó Sáránszki pályázatából az MVMSZ szerint kiderül, hogy nem ismeri a Janus Pannonius Múzeum működését. Az iromány komolyságát jelzi, hogy olyan mondatok szerepelnek benne, mint hogy "a lakosság, mint célcsoport eddig elhanyagolt területe volt a marketing munkának". A város azonban annyira ragaszkodott hozzá, hogy jóváhagyásra a minisztériumba is felterjesztette, ám a tárca nem javasolta a kinevezését. Az április 17-ei közgyűlés ezek után kénytelen volt ismét eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot, s arról határozni, hogy újabbat ír ki.

Páva Zsolt maga is csodálkozik, miért nem pályáznak a múzeumra. Felvette a kapcsolatot Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával és Halász János kulturális államtitkárral, hogy segítsenek az ügyben. Visszautasította azt a felvetésünket, hogy talán azért nem jelentkezik valamirevaló szakember a múzeum élére, mert a jelek szerint a városházáról irányítják. Szerinte csak arról van szó, hogy a megbízott igazgató nem dönthet teljes jogkörrel. A múzeum munkatársai szerint Magyar Attila gazdasági igazgató annál inkább, akinek a Zsolnay-ügyletben és a Leonardo-kiállításban is főszerep jutott. Magyar 2013 márciusa óta dolgozik a múzeumban. Az egykori testnevelő tanár életrajza szerint a Cora Hipermarket beszerzési osztályvezetőjeként kezdte karrierjét, majd a Metrónál lett központi beszerző. Később átállt a kazánkereskedelemre, a Wamsler Zrt.-nél lett kereskedelmi igazgató, majd pedig magánvállalkozását irányította, mely a hazai barkácsáruházakkal állt kapcsolatban.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.