Nagyot bukott a kaposvári színészképzés is, jelentkezőinek közel felét elvesztette

  • Huszka Imre
  • 2021. március 28.

Kis-Magyarország

Fennállása óta nem jelentkeztek ilyen kevesen a kaposvári színészképzésre. 

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) lassan egy éve zajló háborúskodás, főleg a nyomában támadt bizonytalanság miatt a színművészi pályára készülők nagyobb része dönthetett volna a kaposvári képzés mellett, ám a számok azt mutatják, hogy az egyetlen vidéki egyetemi színészszak ugyanúgy negatív rekordot állított be, ahogy a budapesti „nagytestvér”.

Fennállása óta ugyanis még nem jelentkeztek ilyen kevesen a somogyi megyeszékhelyen működő színművész szakra:

a 2019-es 419-cel és a tavalyi 440-nel szemben az idén már csak 261-en jelentkeztek a képzésre, amely 40 százalékos (!) mínuszt jelent.

Az ok vélhetően többrétű, s Vidnyánszky Attiláék erőszakos térfoglalása csupán egy a sok közül. Mint az ugyanis közismert, a kaposvári színészképzést az Orbán-féle kultúrpolitika ügyeletes színházi erős embere már jóval korábban, 2012-13 környékén magáévá tette. Bár a módszerek ott sem voltak kíméletesebbek, annak idején ez kisebb nyilvánosságot kapott, az SZFE-n az elmúlt hónapokban történtek miatt viszont már más megvilágításban láttatják Kaposvárt is. 

Az előbbitől nem függetlenül valószínűleg hatottak a közvéleményre azok a médiatartalmak is, amelyek a SZFE gleichschaltolása kapcsán jelentek meg a kaposvári esetről akár a Magyar Narancsban, akár a Narancs-cikk információit felhasználó – amúgy kiváló – Partizán-videóban. Ezzel nyilván szélesebb körhöz jutott el az a tény, hogy a vidéki színészképzés „fellegvárában” – ahogy helyi politikusok szeretik emlegetni – ugyanaz vár a leendő hallgatókra, mint Budapesten.

Felehetően az integráció sem tett jót a kaposvári színészképzés renoméjának: tavaly nyáron a Kaposvári Egyetemet ugyanis beolvasztották az akkor még Szent István Egyetem néven működő intézménybe, amelyet mintegy fél évvel később át is neveztek Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek (MATE). Míg azonban a volt Kaposvári Egyetem négy, viszonylag egyenrangú karral működött – benne művészeti, pedagógus- és gazdasági képzéssel az agrárszakok mellett –, az újdonsült felsőoktatási monstrum már elsődlegesen agrárprofilú intézmény, amelyben talán hosszabb távon mégsem fordítódik kellő figyelem a színművész-képzésre, sőt, talán a megmaradása sem garantált

Valószínűleg a fentiekhez hasonlóan taszító volt a kaposvári Rippl-Rónai József Művészeti Karon a színészképzésben alkalmazott oktatási rendszer is, amelyet „duális képzésnek” kiáltott ki személyesen Vidnyánszky Attila. Lényege, hogy

nem csak az utolsó, ötödik évben teljesítenek a hallgatók színházi gyakorlatot, hanem már az első perctől egy-egy – főleg Vidnyánszky-támogató – színházhoz vannak „kicsapva”.

Tegyük hozzá: míg Vidnyánszky Attila és az intézetvezető Kéri Kitty is számtalan alkalommal, évek óta nyilatkozott a kaposvári színészképzés „duális voltáról”, a MATE egyetemi hivatalos honlapján a színművész szak a mai napig nem szerepel a duális képzések között.

 

A diákok kiszervezése emellett finoman szólva is kaotikusra sikeredett: sem a hallgatók elhelyezésével, sem az elméleti órák megtartásával nem törődött érdemben senki, a diákokat a színházak eleinte főleg ingyen statisztaként foglalkoztatták. A „duális képzés” jelszava így csupán arra volt jó, hogy Vidnyánszky Attila, aki teljes körű reformot ígért Kaposváron mondván, nem kell két egyforma színészegyetem az országban, legalább egy ígéretét betartsa a sok közül.

Több érintett szerint összességében viszont a képzés színvonala leginkább a régi, a színházak mellett működő stúdiókéra emlékeztet, ahol azokat a fiatalokat foglalkoztatták és oktatták, akik nem kerültek be a színművészetire.

Az említett okok mellett ugyanakkor közrejátszhatott a jelentkezők számának csökkenésében a több színházi szakember által megjósolt színésztúltermelés, és a piac erre adott válasza is, erre utal a hvg.hu-nak a színészképzésre jelentkezők számával foglalkozó cikke is.

Nem zárható ki, hogy a jelentkezők számának csökkenése csupán átmeneti jelenség. A kaposvári színészképzés jövőjét tekintve ugyanakkor a Vidnyánszky-féle egész pályás letámadás logikáját és rapid módszereit látva, valamint azt számba véve, hogy gyakorlatilag már mindkét színészképzést maga Vidnyánszky irányítja, az is elképzelhető, hogy előbb-utóbb összevonják a két, magyarországi színészképző intézményt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.