Új helyzetet teremthet, hogy Varga Judit igazságügy-miniszter felkérte a Miskolci Egyetem kuratóriumi tagságára a város ellenzéki polgármesterét, Veres Pált.
A Miskolci Egyetemen már megtörtént a modellváltás, vagyis már alapítványi formában működik az egyetem, ellentétben Szegeddel, Debrecennel és Péccsel, ahol a dolgok mai állása szerint a következő tanévtől kerülnek csak magánkézbe a tudományegyetemek, miközben az alapítványi egyetemek gazdálkodásához szükséges pénz 90 százaléka továbbra is a központi költségvetésből érkezne.
A már alapítványi fenntartásban lévő egyetemek közül a Miskolci Egyetemen ugyanakkor a hivatalban lévő városvezetést eddig látványosan kihagyták az intézményt irányító kuratóriumból.
Mellőzték, most felkérik
Veres Pál, aki az ellenzéki összefogással a háta mögött 2019-ben a fideszes jelöltet legyőzve lett polgármester, eddig nem kapott meghívást a testületbe. Vele ellentétben viszont tagja lett a kuratóriumnak az a Kriza Ákos, aki 2010 és 2019 között két cikluson keresztül is vezette a várost fideszes színekben, de a 2019-es választáson betegsége miatt már nem indult.
A hivatalban lévő ellenzéki polgármester mellőzése önmagában is feltűnő volt, különösen úgy, hogy a többi vidéki, már alapítványi formában működő egyetem kuratóriumaiban rendre ott találjuk a helyi városvezetés egy-egy képviselőjét: így van ez a győri Széchenyi Egyetemnél, amelynek kurátora Dézsi Csaba András helyi fideszes polgármester; vagy a kecskeméti Neumann János Egyetem esetében az irányító testület tagja a város alpolgármestere, a szintén fideszes Gaál József. Ugyancsak Kecskeméten kurátor Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is, akinek az itteni megyeszékhelytől nem messze található Lakitelekhez való kötődése közismert.
Más modellváltáson átesett egyetemek (mint a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem) esetében érthető módon nem merülhetett fel fontos szempontként, hogy a helyi politika egy-egy képviselője is bekerüljön a kuratóriumba mint a térségi érdekek egyik megjelenítője - döntő többségében ugyanis fővárosi, és egyben művészeti, vagy speciális szakegyetemekről van szó.
Nem mellékes az sem, hogy a főpolgármester, és mellette több kerületi polgármester is ellenzéki, de ezek kuratóriumaiban is rendre ott találhatóak fideszes országgyűlési képviselők, az Orbán-kormányok korábbi miniszterei, nagykövetei, államtitkárok és Miniszterelnökség tisztségviselői.
Élet-halál ura a kuratórium
Az állami fenntartásból alapítványiba átkerülő egyetemek esetén azért fontos kérdés, hogy kikből áll a felsőoktatási intézményt irányító kuratórium, mert ez a testület dönt minden, az egyetemet érintő fontos kérdésben: a fejlesztésekről, a szakindításokról, a karok megtartásáról, megszüntetéséről vagy azok átadásáról. Minthogy az alapítványi egyetemeken nem közalkalmazotti státuszban foglalkoztatják a tanárokat, ezért a kuratórium szabad kezet kaphat az oktatók elbocsátásában és felvételében is. Nem kizárt, hogy az oktatók nagyarányú cseréjének szándéka is vezeti a politikát, amikor az egyetemi modellváltás mellett érvel.
Miközben az egyelőre nem látható tisztán, hogy az állami fenntartású egyetemeket jelenleg irányító szenátusokkal milyen munkamegosztást kell kialakítaniuk a kuratóriumoknak, sokan úgy látják, hogy a jelenlegi kormánypárt hatalomátmentési szándéka húzódhat meg alapítványi formában átszervezett egyetemi működtetés mögött.
Ennek a gyakorlatnak a továbbélését sejteti az is, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) leendő kurátorainak kilétéről elindult helyi sajtótalálgatásokban rendre a kormánypárthoz kötődő emberek neve szerepelt:
- felmerült mások mellett Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter,
- Nemesi Pál, volt 2019-es szegedi fideszes polgármesterjelölt,
- a jobboldali politikai meggyőződéséről ismert Szabó Gábor korábbi rektor,
- és Rovó László jelenlegi rektor neve is, aki a legutóbbi önkormányzati kampányban annak ellenére állt ki nyíltan a Fidesz által támogatott jelölt mellett, hogy rektori tisztsége miatt politikai tevékenységet nem folytathatott volna.
A hatalomátmentés szándékát erősíti a fentieken túl az is, hogy a kuratórium tagjai tisztségükből nem hívhatóak vissza, így egy esetleges kormányváltás esetében is – elvben legalábbis – a helyükön maradhatnának.
Valami megváltozott?
Az, hogy Varga Judit igazságügy-miniszter, a Miskolci Egyetem kuratóriumi elnöke felkérte kurátornak az ellenzéki miskolci polgármestert, Veres Pált, új menetet adhat az egyetemek alapítványi működésének.
Varga a miskolci polgármester felkérésével jókora gesztust tett, és nem csekély ellentmondásba is került magával. „Hiszem, hogy az egyetem és a város jó együttműködése egy olyan szimbiózissá válik, amelyből Miskolc lakói és az egyetemi polgárság egyaránt profitál, s amely biztosítéka lesz az egész régió fejlődésének ” – írta a Facebook-oldalán arról, hogy felkérte a közös munkára Miskolc ellenzéki polgármesterét.
Ha azonban a dolog így áll, akkor miért nem hívták meg Veres Pált már korábban kurátornak? Miért delegálták a testületbe a már semmilyen közhatalmi tisztséget nem birtokló Kriza Ákost, aki ebben a testületben önmagán kívül mást már nem képviselt?
Verest most a Kriza Ákos halála miatt megüresedett helyre kérték fel a miskolci egyetem kuratóriumában, de ez önmagában nem magyarázza, miért változott meg az a fideszes gyakorlat, amely eddig láthatóan igyekezett minden módon távol tartani az ellenzéki politikusokat az egyetemi irányító testületektől.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a miskolci eset után megtörténhet az ellenzéki polgármesterek által vezetett Szegeden és Pécsen is, hogy felkérést kap a jelenlegi városvezető, hogy legyen az egyetemi kuratórium tagja? Mivel Debrecent kormánypárti polgármester irányítja, kuratóriumi tagsága az eddig alkalmazott gyakorlatot tekintve logikus lenne, és semmilyen politikai zavart nem okozna.
A miskolci polgármester a Telexnek nemrégiben adott terjedelmes interjújában ugyanakkor azt mondta, nincs különösebb kifogása a helyi egyetem modellváltása ellen, Varga felkérése után pedig a Facebookon tudatta, hogy el is fogadta a felkérést. „Nem elsősorban személyesen, hanem a város számára érzem nagy lehetőségnek” – írta Facebook-bejegyzésében.
Botka László szegedi, Péterffy Attila pécsi polgármester ugyanakkor igen ellentmondásos helyzetbe kerülhet, ha meghívást kapna a helyi egyetem kuratóriumába, miközben ugyanis lehet, hogy elvi kifogásuk volt és van az alapítványi átalakítás ellen, a kuratóriumban való személyes jelenlétük mégis valamilyen garanciát jelenthet a pártatlanabb döntéshozatalra és az átláthatóbb működésére.
Elképzelhető, hogy a Fidesz azért akar változtatni a kurátorok politikai egyoldalúságán, hogy ilyen módon legitimálja az átalakítást és az alapítványi fenntartást, az öttagú testületekben az ellenzéki polgármesterek viszont a maguk szavazatával így is rendre kisebbségben maradnának a szavazásokkor.
Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából az elkövetkező években 1509 milliárd forintos fejlesztési forrást kap a magyar felsőoktatás. Az egyes intézmények esetében 180 milliárdban határozták meg az elnyerhető összeg felső határát, a tét éppen ezért roppant nagy.
