Megbélyegzés, felelőtlen kommunistázás: példátlan bírósági ítélet zárt le egy kényes vitát

  • narancs.hu
  • 2019. március 7.

Kis-Magyarország

Kovács Emőke történész azt sugallta a kommunizmus áldozatáról, hogy ávós lehetett. Az ügyből hosszú pereskedés lett. Kovács tisztában lehetett vele, hogy nem nyilatkozhat ilyen felelőtlenül, hiszen a Gulag-emlékév szakmai vezetőjeként jól kellett, hogy ismerje a korszakot.

Kegyeletsértés miatt nemrégiben hibásnak mondta ki a jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék Kovács Emőke történészt, aki legutóbb a Gulag-emlékév szakmai vezetőjeként dolgozott az emberierőforrás-minisztérium égisze alatt. Egy korábbi siófoki villatulajdonosról ugyanis azt sugallta: ávós lehetett, mert 1948-ban jutott hozzá az ingatlanjához.

Kiderült azonban, hogy az 1999-ben elhunyt Bozai István valójában a kommunizmus áldozata volt. Az egész ügy azért figyelemre méltó, mert jól mutatja, hogyan működik a hazai közbeszédben a felelőtlen megbélyegzés és mennyire kibeszéletlenek a sérelmeink.

1948 + nagy ház = kommunista pártkatona?

A 2015-ig a siófoki könyvtár igazgatói posztját betöltő Kovács Emőke 2016-ban azt írta egy Facebook-hozzászólásban, egy siófoki magánszemély oldalán: „Azt szeretném megkérdezni, hogy 1948-ban Magyarországon ki vehetett házat, olyat, mint a Lugas-ház…. 1948-ban nem házakat vettek az emberek Magyarországon, hanem házakat vettek el tőlük, házakat osztottak fel kis lyukakra, nagyobb alapterületű ingatlant pedig csakis kizárólag a rendszerhez hű és lojális pártkatonák kaptak.”

Kovács Emőke, a Gulág Emlékbizottság szakmai vezetője

Kovács Emőke, a Gulág Emlékbizottság szakmai vezetője

Fotó: MTI/Bruzák Noémi


Annak nyomatékosítására, hogy „1948-ban ki vehetett házat Magyarországon”, a történész egy dokumentumfilmet is közzétett kommentjében. Egy hozzászólónak azt írta, a filmben ott a válasz a kérdésre, és hozzátette: a siófoki karhatalmistákról, ávósokról a levéltári iratok nyilvánosak.

A film „Így is épült a szocializmus” címmel az 1950-es években az ÁVH, a pártállami rendszer kiszolgáló tagjai által elkövetett kínzásokról, kényszerítésekről, gazdasági bűncselekményekről és tisztességtelen ingatlanszerzésekről szól.

„Letartóztatták a villákban élőket, hogy beköltözhessenek”

Szó szerinti idézet a dokumentumfilmből: „Az ávós vezetőknek természetes volt, ha megláttak egy lakást, egy értékes villát, akkor csak azért letartóztatták az ott lévőket, hogy megszerezhessék a villa bérleti jogát, és utána beköltözhessenek, vagy más fontos vezető elvtársaknak juttassák. Jelentés Vas Zoltán miniszter elvtársnak. Jelentem, Vas elvtárs rendelkezését végrehajtva a Bükkös úton 14 villát ürítettünk ki, felhasználtunk 42 lakást. Az Alkony utcában kiürítettünk 2 villát, felhasználtunk 4 lakást. Halustyák elvtárs részére 1 villát ürítettünk ki, felhasználtunk 2 lakást, Piros elvtárs részére kiürítettünk 1 villát, felhasználtunk 4 lakást. Vas Zoltán kézzel írott megjegyzése a jelentés alján: helyes, de szüntessük meg a lakókkal való önkényeskedést, 114 lakás, szörnyű!”

A vita tárgya: a siófoki Lugas-villa

A vita tárgya: a siófoki Lugas-villa

Fotó: narancs.hu

Miután Kovács Emőke azt sugallta, hogy a Siófokon Lugas-házként ismert villához is a filmben látott módon juthatott 1948-ban Bozai István, a villatulajdonos unokája, a helyi védelem alatt álló ingatlan jelenlegi tulajdonosa, a történésszel szemben pert indított.

Bozai Ágota azt írta 2016-os magánindítványában: nagyapja a villát 1938-ban vásárolta részletfizetéssel, attól fogva benne lakott, de csak 1948-ban jegyezte be tulajdonjogát a földhivatal.

Recskre és Kistarcsára internálták

„Hozzászólásával Kovács Emőke arra tett félreérthetetlen utalást, hogy a nagyapám csak azért vehette meg 1948-ban a Lugas-házat, mert ávós, a szocialista rendszer kiszolgálója és kedvezményezettje volt” – írta az unoka. „Ezzel szemben a valóság az, hogy a nagypapám nemhogy a szocialista rendszer kedvezményezettje nem volt, hanem bálványosi vegyesboltját államosították, kuláklistára tették és Recskre, majd Kistarcsára internálták. Ezért nagyanyám is a kommunizmus üldözötteinek járó emelt szintű özvegyi nyugdíjat kapott”.

A magánindítványból derül ki az is, hogy Bozai Istvánt később ’56-os tevékenysége miatt perbe fogták és elítélték. Továbbá hogy a hatóság a Lugas-ház 7 különböző méretű lakószobájából 6-ba és a melléképületbe is kényszerbérlőket költöztetett, a tulajdonos évtizedekig így lakott a villában.

Bozai Ágota szerint a történész nagy nyilvánosság előtt hamisan rágalmazta meg a nagyapját, meggyalázta emlékét. „Nagyapám köztiszteletben álló ember volt Siófokon, kemény munkával tartotta fenn családját és a házat, bolti eladói főállása mellett méhészként a háztájiban termelt jövedelméből” – írta az unoka.

Történészként tisztában kellett lennie...

A nemrég véget ért bírósági eljárásban első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság az unokának adott igazat és megállapította: Kovács Emőke kegyeletsértés vétségében bűnös. A Narancs.hu birtokába került ítélet indoklása szerint a történész – aki az általa írtakat elismerte, de büntetőjogi felelősségét nem – a becsület csorbítására, Bozai István emlékének meggyalázására alkalmas kijelentéseket tett annak ellenére is, hogy nem írta le Bozai nevét.

A bíróság úgy vélte, hogy a dokumentumfilmre történő utalással egyértelműen azt sugallta: a magánvádló nagyapja az államvédelmi hatóság tagjaként tisztességtelen úton jutott a Lugas-házhoz. A bíróság megrovásban részesítette a történészt.

Másodfokon a Fővárosi Törvényszék ezt az ítéletet helyben hagyta. Indoklásában megjegyezte: „A vádlottnak, aki történész, és aki maga által bevallottan ezzel a korral foglalkozik, tisztában kellett lennie azzal, hogy egy ilyen dokumentumfilm felhivatkozása mit sejtet, mire utal.”

A törvényszék indoklása azzal zárul: „A megrovással a bíróság helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.”

Egyébként a történész jól ismerheti azt az internálótábort, ahova Bozai az ötvenes években került. 2017 februárjában ezt nyilatkozta a Hatoscsatorna nevű tévécsatornának: „a kistarcsai internálótábor helyén egy történelmi emlékhelyet terveznek és abban én történészként veszek részt.”

Kásler és az ufótévé

Egyébként ezzel az adóval nemrég hosszú riportban foglalkozott az Index. A hírportál szerint "az ezotériával, ufókkal, néha kuruzslással és a legvadabb összeesküvés elméletekkel" foglalkozó csatorna több szálon kötődik a történetírást épp több fronton támadó emberminiszterhez, Kásler Miklóshoz.

A tárcavezető "nyilvános szerepléseit 2018-ban ennek a Hatoscsatornának a kreatív igazgatója videózta közpénzért, a kapcsolat létrejöttében pedig fontos szerepe lehetett a tévé egykori műsorvezetőjének, aki jelenleg Kásler sajtófőnöke" – írta az Index.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.