Malőr: a volt gyilkosok egyenruhájában jelent meg a hagyományőrző egyesületi tag október 6-án

  • narancs.hu
  • 2020. október 7.

Kis-Magyarország

Kecskeméti olvasók kommentben jelezték a szerencsétlen esetet a helyi október 6-i ünnepség után. Egy osztrák egyenruhába öltözött honvéd hagyományőrző állt díszőrséget az aradi vértanúk emlékműve előtt a köztemetőben. Lényegében az egykori gyilkosok egyenruhája volt rajta.

Az elképesztő esetről a kecskeméti független portál, a kecsup.hu számolt be. A hírportál az esettel kapcsolatban megkereste a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőrző Egyesületet, hogy igazuk van-e kommentelőiknek?

Szkenderovics Zoltán, az egyesület elnöke a kecsup.hu-nak elismerte, hogy:

„Ezen nincs mit szépíteni, malőr történt."

Egy végzetes hiba hátulról nézve

Egy végzetes hiba hátulról nézve

Fotó: kecsup.hu, olvasói fotó

Az elnök hozzátette: ő az osztályfőnöke egy olyan osztálynak, amelyik karanténban van egy covidos diák miatt, így a temetői megemlékezésen nem tudott ott lenni.

„Ha ott vagyok, bizonyára nem történik ez meg. Nem is tudom mi történhetett, észre kellett volna venniük, hogy ez egy osztrák egyenruha. Legalább a csákón a rózsát cserélték volna magyarra" - mondta a hagyományőrzők elnöke. (Ugyanis voltak átállt csapatok, ezek az osztrák csákóra magyar rózsát tettek az osztrák fekete-sárga helyett, a táskára magyar címert, és a fehér öveket feketére festették, hogy megkülönböztessék az eredeti osztrák egyenruhától – a szerk.).

„Legközelebb jobban figyelünk erre” – mondta a kecskeméti hírportálnak Szkenderovics Zoltán.

Majdnem ugyanolyan

Szkenderovics hozzátette: előtte a csapat iskolai rendezvényen szerepelt, talán nem volt idő átöltözni, de akkor sem szerencsés, hogy pont a fő helyre állították oda. Aki azt is elmondta a kecsup.hu-nak, valójában nem is ilyen egyenruhák voltak 1848-49-ben az osztrák hadseregben, a mostani kecskeméti ünnepségen és a fotón láthatót napóleoni háború korában, vagy is néhány évtizeddel korábban használták, de azok nem sokban különböztek a későbbitől.

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.