Öt év börtönre, pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték a volt mezőberényi lelkészt

Kis-Magyarország

Folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás bűntettében, amely bűnszervezeti alakzatot is felvett, bűnösnek mondta ki a Gyulai Törvényszék pénteki ítéletében R. János volt mezőberényi református lelkészt és vádlott-társait. A lelkészt 5 év letöltendő börtönbüntetésre, 2,5 millió forint pénzbüntetésre és jelentős nagyságrendű vagyonelkobzásra ítélték.

 „Ma már mondhatom, hogy a gyülekezet erősödni látszik, s ez pedig azért történhetett, mert az Istenben bízó hitben mi is újjá lettünk” – hangsúlyozta 2011-es lelkészi beiktatási beszédében R. János. Kijelentette, a mezőberényi templom jelen állapotában azt hirdeti, hogy „ma is vannak csodák, s hogy Isten gazdagon megáldja a Benne bízókat, az Ő nevében cselekvőket, s ezért minden gyülekezeti tag szívében, ahogy az övében is, a hála szava visszhangzik”. Alig öt évvel később, 2016 augusztusában azonban annak ellenére dicstelenül távozott a lelkész a mezőberényi református egyházközség éléről, hogy működése öt éve alatt az addig lepukkant épületekkel és infrastruktúrával rendelkező gyülekezet megerősödött, ingatlanjai megújultak és bővültek. Az egyházbíróság elmozdította állásából, egyben megfosztotta lelkészi címétől, amelyet soha nem tölthet már be.

Távozása után közel öt és fél évvel született elsőfokú, nem jogerős ítélet R. Jánossal, valamint társaival, köztük feleségével szemben. A Gyulai Törvényszék Mázor Róbert vezette büntetőtanácsa döntő többségében elfogadta a Békés Megyei Főügyészség vádirati tényállásában foglaltakat, ami azt is rögzítette, hogy az elsőrendű vádlott cselekményeivel közel 68 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek.

Valótlan teljesítési igazolások

A vádirat szerint R. János, a mezőberényi református egyházközség lelkipásztora kezében összpontosultak az egyházközséghez tartozó idősek otthonának pénzügyei. 2011 és 2016 között szerződéseket kötött egy békéscsabai építőipari cég tulajdonosával és vezetőjével, Á. Lászlóval, aki utóbb a per másodrendű vádlottja lett. A lelkész a békéscsabai cég vezetőjének vállalkozásaival rendezvényszervezési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására szerződéseket kötött, azonban a tényleges munkákat nem a vállalkozások munkatársai végezték el. Ennek ellenére R. János vádlott valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki, amelyek alapján a másodrendű vádlott benyújtotta valótlan tartalmú számláit az egyházközségnek. Ezt pedig az egyházi intézmény gazdasági vezetője, P. Anna a könyvelésébe befogadta, annak kiegyenlítését ellenjegyezte.

Kisebb csavar a történetben, hogy a felújítási és bővítési munkálatok valójában elkészültek, de ezeknek a fedezete – szabálytalanul – szinte minden esetben az egyházközség működtetésében lévő intézmények normatív finanszírozására kapott pénz volt. Ám volt olyan eset is, hogy a lelkész nem fizette ki a békéscsabai építési vállalkozót, hanem karbantartási szerződést kötött vele, és az el nem végzett munka nyomán törlesztette a bővítési és felújítási munkák ellenértékét. A jogszabályoknak ez is ellentmond.

Túlfoglalkoztatás”

Emellett a mezőberényi lelkész a szeretetotthon igazgatójával összejátszva papíron társadalmi dolgozóként foglalkoztatott több olyan személyt – köztük két vádlottat is –, akik ténylegesen nem tevékenykedtek a szeretetotthonban, azonban ezért a feladatukért munkabért vettek fel. R. János feleségének heti munkaideje három gyerek és a lelkészi munka mellett elérte a heti 90-100 órát, ami a bíróság szerint életszerűtlen és elképzelhetetlen. Ezért a papíron végzett pluszmunkáért minden érintett jelentős összegeket vett fel, holott a tényleges munkát nem végezte el.

A vádirat nyomán a bíróság pénteki ítéletében azt is a lelkész rovásra írta, hogy működése alatt, az egyházközség képviseletében eljárva, 5 millió forintért egy Opel Insignia gépkocsit vásárolt magának, noha ennek megvásárlásához az egyházi belső normák által előírt presbitériumi felhatalmazással nem rendelkezett. A vásárlást követően az autót magáncélra használta, a tankolásokat és több magáncélú éttermi étkezést is az egyházközség bankkártyájáról egyenlített ki.

Az egyházközség tulajdonában lévő lakásból elköltözésekor több ingóságot is magával vitt anélkül, hogy elszámolt volna velük.

Végül azt egyházközséget 2011 és 2016 között vezető lelkész számlájára írták, hogy több központi költségvetési finanszírozású pályázatot is nyertek, ám a pályázati célok megvalósítására a valóságban végül nem került sor. Ennek ellenére R. János kiállította a valótlan teljesítésigazolásokat, így a valótlan tartalmú számlák alapján került sor a támogatási összegek jogosulatlan megszerzésére. A volt mezőberényi lelkész ezzel a magatartásával a központi költségvetésnek közel 68 millió forint vagyoni hátrányt okozott.

Kattanhat a bilincs?

A vádlottak védői perbeszédeikben gyenge lábakon álló bizonyítékokról, félreértésekről, bűncselekmény hiányáról, illetve arról beszéltek, hogy semmifajta károkozás nem történt, sőt jelentős mértékben nőtt a Békés megyei kisváros református egyházközségének vagyona R. János tevékenysége nyomán. A vádlottak többször elmondták, hogy a kérdéses öt évben a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék és egyéb hatóságok ellenőrzések sorozatát végezték az egyházközség intézményeiben, de egyetlen alkalommal sem találták hibát vagy hiányosságot. Így végképp nem értik, hogyan kerültek a vádlottak padjára.

Az ítélethirdetés előtt elrendelt hosszabb szünetben a vádlottak védői között elterjedt a hír, hogy mindezt azért rendelhette el a büntetőtanács elnöke, mert a vádhatóság által kért 6 éves letöltendő szabadságvesztéssel sújtja majd a egykori lelkész, ezért pedig az ítélethirdetés után a büntetés-végrehajtás emberei azonnal őrizetbe vehetik R. Jánost.

(Minden, 5 évnél hosszabb letöltendő szabadságvesztés esetén ez a szabály.) Ez azonban nem következett be, mert a bűnszervezeti alakzatban, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás miatt „csak” 5 éves börtönbüntetést kapott a volt lelkész. Ráadásul ebbe beleszámították a 2016-2017-ben már előzetes letartóztatásban eltöltött időszakot is. Emellett 2,5 millió forintos pénzbüntetéssel és összességében több milliós vagyonelkobzással sújtották a lelkészt. A többi vádlott esetében a két- és egyéves börtönbüntetést próbára bocsátás mellett felfüggesztették. Mindegyik vádlott kapott pénzbüntetését, míg a vagyonelkobzások összeértéke eléri a 50 millió forintot. Az ezen felüli igényeket a Gyulai Törvényszék büntetőtanácsa más eljárásra utasította.

A Békés Megyei Főügyészség vádat képviselő ügyésze az ítélet után 3 napos gondolkodási időt kért. Ez aligha véletlen, hiszen az előkészítő ülésen úgy kért R. Jánosra 6 év letöltendő börtönt, ha elismeri a vádiratban foglaltakat és lemond a védekezés jogáról, ám a bíróság ennek ellenére 5 éves börtönbüntetéssel sújtotta, miközben a lelkész mindvégig tagadta a vádakat, védekezett és ártatlanságát hangsúlyozta. Ezért is fellebbezett az ítélet ellen elsőrendűen bűncselekmény hiányára, másodsorban enyhítésre hivatkozva. Hasonlóan tett a többi vádlott is.

Folytatás és jogerős ítélet a Szegedi Ítélőtáblán.

(Címlapképünkön: a református templom Mezőberényben. Forrás: mezőberény.hu)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk