Csúszik és drágul a verőcei dunai limes kilátó, a kormány állja a pluszköltségeket

Kis-Magyarország

Már 2019-ben ismert volt, hogy Verőce déli határában, az egykori római hídfőállás területén emlékművet alakít ki az önkormányzat 220 millió forintból. A projekt befejezésének időpontja az év végére volt kitűzve, de jelenleg egy építés alatt lévő fémszerkezet látható csupán a Duna partján. A beruházás a munkadíj és építőanyagárak miatt megdrágult, az átadás időpontját tavaszra tolták. Az önkormányzat szerint az utolsó feladat, egy gyalogos-átkelőhely kialakítása van hátra. 

 

Közel 300 millió forint a verőcei dunai limes kilátó bekerülési ára, a munkadíj és az építőanyag árának emelkedése miatt a kormány közel 80 millió forint plusz forrást biztosított a munkák befejezésére. A projektet a tervek szerint idén év végéig kellett volna megvalósítani, azonban az átadó ünnepséget és a megnyitó időpontját kitolták tavaszra – értesült a Narancs.hu. 

2019 augusztusában a váci illetékességű ESTV számolt be róla, hogy Verőce határában áll a Duna bal partjának egyetlen feltárt római kori őrtoronymaradványa, amelyet egykor ún. pontonhíd kötött össze a szemközti, a Szentendrei-szigeten lévő toronnyal. Az akkori tudósítás szerint a 4. században épült hídfőállást, amely a Római Birodalom határán húzódó limes része volt, 220 millió forint támogatásból újítják meg. 

Grauszmann György polgármester a tévé híradójának azt mondta, a tervek szerint a tornyot korszerű fémszerkezettel teszik látványossá, de megmaradnak a '60-as években felújított eredeti kőlapok is. A beruházás része két múzeum is, emellett parkolókat és kerékpárkölcsönzőt terveznek a területre. A munkálatok várhatóan októberben kezdődnek. 

„Verőce község önkormányzata egy pályázat kapcsán 220 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, hogy visszaállítsuk a római hídfőállás egyik tornyát, kialakítsunk a jelenlegi vízmű területén – a már nem használatos trafóházban, amit a vízmű igazából Verőce község önkormányzat részére most odaadott – az alsó szinten egy limes múzeumot, a világörökségi helyszínekkel kapcsolatos múzeumot, a fölső szinten pedig egy vízügyi múzeumot, és mindezt összekössük Verőce településsel egy római tematikus sétánnyal, ami egy kilométer hosszú lesz” – fogalmazott a televíziónak a polgármester.

2020 februárjában Grauszman sajtótájékoztató keretében mutatta be a projekt terveit a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM). Az elhangzottak értelmében a beruházást konzorciumi partnereség keretében valósítják meg, aminek vezetője a múzeum. Ahogy a polgármester mondta, akkor már a tervezés befejezési munkálatai folytak, és a megvalósításhoz szükséges közbeszerzési eljárások kiírására sem kell sokat várni. Úgy számoltak, hogy a kivitelezési munkák ténylegesen nyáron kezdődhetnek, a projektre 36 hónap áll rendelkezésre, a tervezett befejezési dátumnak 2022. február 28-át jelölték ki. 

2021 júliusában egy látványterv is nyilvánosságra került. A Turizmus.com beszámolója szerint a megépülő torony kilátóként működik majd, kialakítanak egy látogatóközpontot is, amely a késő római határvédelem, a római kori hajózás és a vízhasználat témáját mutatja be interaktív módon. A látógatóközpontban kiállítóé és vetítőtér, jegypénztár, büfé és ajándélkbolt, higiéniai helyiségek kapnak helyet. A látogatóközpont mellett római tematikus játszótér is épül majd az erődnél, valamint a Dunával párhuzamosan egy tanösvényt is létrehoznak, öt pihenővel.

 
Dunai limes emlékmű látványterve Verőcén
Forrás: Verőce Község Önkormányzata

Fémszerkezet a Duna-parton

A 2020 februárjában tartott sajtótájékoztatón elhangzottak szerint tehát legkésőbb idén februárig el kellett volna készülni az emlékművel. A MNM oldalán már az áll, hogy a projekt tervezett befejezési időpontja idén év vége (a konzorcium a Budapest déli részén található Campona római erődöt is rekonstruálja, egyebek mellett élményparkot alakít ki itt). 

Magyarán két befejezési dátumot ismerünk, amiből az egyiken már túl vagyunk, a másik pedig vélhetően teljesíthetetlen, ismerve a beruházás jelenlegi állapotát. A Google Maps alkalmazással meg lehet tekinteni az októberi állapotot, ami óta nem változott túl sokat a verőcei Duna-parton található kezdetleges kilátó. 

A fémszerkezettel kapcsolatban a helyi Facebook-csoportokban elindult a találgatás, hogy vajon mi készül itt és mikorra valósulhat meg, ezért megkerestük az MNM-et és Verőce önkormányzatát. A múzeum nem reagált, de Grauszman György válaszolt levelünkre.

Mint írta, a projekt megvalósul, tavaszra tolták ki az átadóünnepség és a megnyitó időpontját. A bruttó bekerülési ára 300 millió forintra nőtt.

„Mivel ez egy négy évvel ezelőtti költségvetésű projekt volt, ezért eredetileg 220 millió forint lett volna, időközben a munkadíj és építőanyag áramelkedések miatt közel 80 millió forint pluszforrást biztosított a kormány a munkák befejezéséhez”

– írta a polgármester. Az utolsó feladat a gyalogos-átkelőhely létrehozása, hogy a torony megközelítése is biztonságos legyen, ennek kivitelezése március környékén várható, tette hozzá.

Mi az a limes? 

A Római Birodalom határvonala, a limes egykor Nagy-Britanniától Közép- és Kelet Európán a Közel-Keleten át egészen Észak-Afrikáig húzódott. Verőcétől keletre olyan római kori kiserőd romjai találhatók, amely erődített kikötőként a 4. századi határvédelmének egyik fontos láncszeme volt. 

2021 júliusában az UNESCO világörökségi bizottsága felvette a világörökségi helyszínek listájára a dunai limes vonalának németországi-ausztrai-szlovákiai szakaszát. A magyar szakasz is felkerülhetett volna, csakhogy Magyarország kilépett a közös pályázatból. Ennek okaival a Magyar Narancs részletesen foglalkozott. 

Legutóbbi lapszámunkban pedig a dunakanyari turisztikai fejlesztésekről írtunk. A válságos időszak miatt még az államilag támogatott beruházások sem tudnak megvalósulni vagy bizonytalanná válik a kivitelezésük. A helyben működő, jól menő idegenforgalmi vállalkozók sem túl bizakodóak a jövő évet illetően. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.