Rotyog a pörköltmutyi – Hungarikumlobbi Karcagon

  • Stummer Krisztián
  • 2013. augusztus 8.

Kis-Magyarország

Nyomába eredtünk, hogy miért épp a karcagi birkapörkölt lett az egyik legújabb hungarikum. Hatékony lobbistát igen, meggyőző érveket nem találtunk.

Egy harminckilós egész juh, 35-40 deka só, két kiló vöröshagyma, 35-40 deka félédes pirospaprika, 15-20 édes és erős csöves paprika vegyesen, pirospaprika, és két kiló zsír – az interneten található recept szerint ezek a hozzávalói a karcagi birkapörköltnek. Ha a húst marhára vagy sertésre cseréljük, akkor éppúgy megkapunk egy nyáron cseppet nehéznek tűnő egytálételt, igaz, arra már senki se mondaná, hogy hungarikum, csak azt, ami: egyszerű, de tisztességes pörkölt.

Készül

Készül

Fotó: MTI

Pedig a karcagi birkapörkölt ma már hungarikum: tavasszal került be az alföldi város étele ebbe a kategóriába (társairól és a rendszerről bővebben olvashat keretes írásainkban), nem kis meglepetést váltva ki ezzel. Sőt, nem a törvényalkotói oldalon elhelyezkedő (ott ugyanis a Hungarikum Bizottság található) a Hungarikum Szövetség (HUSZ) elnöke, Birinyi József a döntés után jelezte: nem ért egyet – mások mellett – a karcagi birkapörkölt hungarikummá emelésével, mert noha a recept „valóban tradicionális, de megyei, nagytáji – nagykunsági – érték, még nem hungarikum”, az ilyen döntések pedig szerinte a hungarikumok hígulását okozhatják. Birinyi a magyarnarancs.hu-nak elmondta: az új elemek közül többel az a probléma, hogy nem ment át a piramis struktúrájú válogatórendszeren (erről szintén keretes írásunkban olvashat), hanem automatikusan került a hungarikumok közé.

Beleragadt a helyi földbe

„Sokan a helyiek közül azt sem tudják, hogy hungarikum lett” – mondta érdeklődésünkre egy karcagi étterem vezetője, amikor arról kérdeztük, mennyire beszédtéma Karcagon a siker. A kelet-alföldi városban egyébként szinte minden vendéglőben megkóstolható a pörkölt, ugyanakkor az említett étterem vezetője szerint nem rendelnek többen pörköltet, mióta hungarikum lett. Igaz, egy másik vendéglő tulajdonosa épp az ellenkezőjét állítja: a hungarikummá minősítés megnövelte a forgalmukat. (A Karcagi Birkafőzők Egyesületének elnöke nem óhajtott nyilatkozni az üggyel kapcsolatban. Azt azonban elmondta, hogy egyszerű vidéki emberek lévén ők a város hagyományait szeretnék továbbadni az ifjaknak, valamint megismertetni az ételt itthon és külföldön egyaránt.)

Mi a hungarikum?
„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság (HB) hungárikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum” – olvasható a 2012 júliusában életbe lépett törvényben. Ennek megalkotására azért vállalkoztak a törvényhozók, mert szabályozni kívánták, hogy pontosan mi is tartozik a hungarikumok közé, mivel úgy láttak, káosz tapasztalható a területen. A törvény idén év elejétől hungarikumnak minősítette az alábbiakat: a táncházmódszer, a mohácsi busójárás; a solymászat; a matyó népművészet; a Duna-partok; a budai Várnegyed és az Andrássy út; Hollókő ófalu és környezete; az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai; az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete; Hortobágyi Nemzeti Park; Pécs ókeresztény temetője; Fertő-tó és környéke; a Tokaji történelmi borvidék.


„Ez az étel beleragadt már a helyi földbe – mondja a karcagi étterem tulajdonosa –, és nem is fog kikerülni innen.” És valóban, a karcagi birkapörkölt kizárólag helyi vonatkozását a Hungarikumok gyűjteményébe való felvétel javaslata is „elismeri”. A hivatalos irat szövegét 2013. május 22-ei keltezéssel Sinka István, a Birkafőző Egyesület kulturális örökségi felelőse írta: „A kunsági birkapörkölt ízvilágában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent.” (Felmerül a kérdés, hogy ez mennyiben felel meg a törvényben írt „nemzeti azonosságtudat kialakításának”, hiszen épp arról olvasni, hogy a pörkölt nem az összmagyarságot jelképezi, sokkal inkább saját különbözőségét ismeri és ismerteti el. Értékről van szó, de kistáji értékről, nem pedig hungarikumról. – S. K.)

Miniszter, polgi, elnök

Kissé meglepő, de a javaslat szövege szinte szó szerint megegyezik a 2009-ben írt Jelölés a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére szövegével, amely dokumentum végén hosszú listát olvasni azok neveivel, akik támogatásukkal biztosítják a jelölést. Első helyen szerepel az akkori karcagi polgármester neve, Fazekas Sándoré is.

Fazekas Sándor telefonál

Fazekas Sándor telefonál

Fotó: MTI

A Karcagon született Fazekas 2010-ben, húsz év polgármesterkedés után került a karcagi „első ember” székéből egyenesen a Vidékfejlesztési Minisztériumba, majd a két évvel később megalakuló HB elnöki székébe. Jelenleg is aktív szerepet játszik a város életében, rendezvényein (többek között részvétel az idei birkafőző fesztiválon, Varga Mihály gazdasági miniszter társaságában), sőt, a városban működő Kunszövetségnek is az elnöke. Emellett 2010 óta vidékfejlesztési miniszter is.

A pont az i-n, hogy Fazekas május 30-án épp a HB Karcagon tartott ülésén jelentette be a hírt, miszerint az alföldi város tradicionális étele került be elsőként (és idáig egyetlenként) a Hungarikumok gyűjteményének turizmus és vendéglátás szekciójába. Fazekas érveiben hangsúlyozta, hogy „a még nomád korból származó ételkészítési mód egy olyan közösségképző erő, egy olyan családi hagyomány, amely méltó arra, hogy a hungarikumok sorát gazdagítsa”. Azonban még bizonytalan, hogy a karcagi birkapörkölt hungarikummá nyilvánítása milyen lavinát fog elindítani a hasonló jellegű, kis-, illetve nagytáji ételek körében. A karcagi alapján ugyanis sok recept vagy elkészítési mód tarthat majd igényt arra, hogy hungarikummá nyilvánítsák. (Többek között már a csabai csülökpörkölt és a bajai halászlé is jelentkezett, hogy minősítsék őket hungarikummá.) Kérdés az is, hogy e jelentkezések végigfutnak-e az értékpiramison, vagy hivatkozva a karcagi birkapörkölt példájára, „akadályok nélküli” hungarikummá válást követelnek. Értesüléseink szerint a HB szeptemberben fogja újabb elemekkel bővíteni a Hungarikumok gyűjteményét, de hogy pontosan melyek ezek, egyáltalán lesz-e köztük a karcagi birkapörkölthöz hasonló recept, egyelőre nem tudni. Érdeklődésünkre Fazekas rejtélyesen csak annyit mondott: szeptemberben minden kiderül.

Bármi lehet hungarikum
Az új törvény szerint bármi hungarikum lehet, ami a nemzeti összetartozást, egységet és a nemzeti tudatot erősíti. Ha egy adott település úgy érzi, hogy az ő terméke, helyszíne, épülete stb. megfelel ezeknek a kritériumoknak, beadhatja kérelmét a település értéktárába (már persze, ha működik ilyen), ott elbírálják, majd tovább a megyei értéktárba, bírálják, onnan a Magyar Értéktárba, ahol a HB tagjai eldöntik, bekerülhet-e a Hungarikumok gyűjteményébe. A hungarikummá válásnak elvileg ez az útja, azonban a törvény nem kötelezi ezt a minőség-ellenőrző utat, így az értékpiramis akár ki is kerülhető.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.