Rotyog a pörköltmutyi – Hungarikumlobbi Karcagon

  • Stummer Krisztián
  • 2013. augusztus 8.

Kis-Magyarország

Nyomába eredtünk, hogy miért épp a karcagi birkapörkölt lett az egyik legújabb hungarikum. Hatékony lobbistát igen, meggyőző érveket nem találtunk.

Egy harminckilós egész juh, 35-40 deka só, két kiló vöröshagyma, 35-40 deka félédes pirospaprika, 15-20 édes és erős csöves paprika vegyesen, pirospaprika, és két kiló zsír – az interneten található recept szerint ezek a hozzávalói a karcagi birkapörköltnek. Ha a húst marhára vagy sertésre cseréljük, akkor éppúgy megkapunk egy nyáron cseppet nehéznek tűnő egytálételt, igaz, arra már senki se mondaná, hogy hungarikum, csak azt, ami: egyszerű, de tisztességes pörkölt.

Készül

Készül

Fotó: MTI

Pedig a karcagi birkapörkölt ma már hungarikum: tavasszal került be az alföldi város étele ebbe a kategóriába (társairól és a rendszerről bővebben olvashat keretes írásainkban), nem kis meglepetést váltva ki ezzel. Sőt, nem a törvényalkotói oldalon elhelyezkedő (ott ugyanis a Hungarikum Bizottság található) a Hungarikum Szövetség (HUSZ) elnöke, Birinyi József a döntés után jelezte: nem ért egyet – mások mellett – a karcagi birkapörkölt hungarikummá emelésével, mert noha a recept „valóban tradicionális, de megyei, nagytáji – nagykunsági – érték, még nem hungarikum”, az ilyen döntések pedig szerinte a hungarikumok hígulását okozhatják. Birinyi a magyarnarancs.hu-nak elmondta: az új elemek közül többel az a probléma, hogy nem ment át a piramis struktúrájú válogatórendszeren (erről szintén keretes írásunkban olvashat), hanem automatikusan került a hungarikumok közé.

Beleragadt a helyi földbe

„Sokan a helyiek közül azt sem tudják, hogy hungarikum lett” – mondta érdeklődésünkre egy karcagi étterem vezetője, amikor arról kérdeztük, mennyire beszédtéma Karcagon a siker. A kelet-alföldi városban egyébként szinte minden vendéglőben megkóstolható a pörkölt, ugyanakkor az említett étterem vezetője szerint nem rendelnek többen pörköltet, mióta hungarikum lett. Igaz, egy másik vendéglő tulajdonosa épp az ellenkezőjét állítja: a hungarikummá minősítés megnövelte a forgalmukat. (A Karcagi Birkafőzők Egyesületének elnöke nem óhajtott nyilatkozni az üggyel kapcsolatban. Azt azonban elmondta, hogy egyszerű vidéki emberek lévén ők a város hagyományait szeretnék továbbadni az ifjaknak, valamint megismertetni az ételt itthon és külföldön egyaránt.)

Mi a hungarikum?
„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság (HB) hungárikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum” – olvasható a 2012 júliusában életbe lépett törvényben. Ennek megalkotására azért vállalkoztak a törvényhozók, mert szabályozni kívánták, hogy pontosan mi is tartozik a hungarikumok közé, mivel úgy láttak, káosz tapasztalható a területen. A törvény idén év elejétől hungarikumnak minősítette az alábbiakat: a táncházmódszer, a mohácsi busójárás; a solymászat; a matyó népművészet; a Duna-partok; a budai Várnegyed és az Andrássy út; Hollókő ófalu és környezete; az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai; az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete; Hortobágyi Nemzeti Park; Pécs ókeresztény temetője; Fertő-tó és környéke; a Tokaji történelmi borvidék.


„Ez az étel beleragadt már a helyi földbe – mondja a karcagi étterem tulajdonosa –, és nem is fog kikerülni innen.” És valóban, a karcagi birkapörkölt kizárólag helyi vonatkozását a Hungarikumok gyűjteményébe való felvétel javaslata is „elismeri”. A hivatalos irat szövegét 2013. május 22-ei keltezéssel Sinka István, a Birkafőző Egyesület kulturális örökségi felelőse írta: „A kunsági birkapörkölt ízvilágában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent.” (Felmerül a kérdés, hogy ez mennyiben felel meg a törvényben írt „nemzeti azonosságtudat kialakításának”, hiszen épp arról olvasni, hogy a pörkölt nem az összmagyarságot jelképezi, sokkal inkább saját különbözőségét ismeri és ismerteti el. Értékről van szó, de kistáji értékről, nem pedig hungarikumról. – S. K.)

Miniszter, polgi, elnök

Kissé meglepő, de a javaslat szövege szinte szó szerint megegyezik a 2009-ben írt Jelölés a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére szövegével, amely dokumentum végén hosszú listát olvasni azok neveivel, akik támogatásukkal biztosítják a jelölést. Első helyen szerepel az akkori karcagi polgármester neve, Fazekas Sándoré is.

Fazekas Sándor telefonál

Fazekas Sándor telefonál

Fotó: MTI

A Karcagon született Fazekas 2010-ben, húsz év polgármesterkedés után került a karcagi „első ember” székéből egyenesen a Vidékfejlesztési Minisztériumba, majd a két évvel később megalakuló HB elnöki székébe. Jelenleg is aktív szerepet játszik a város életében, rendezvényein (többek között részvétel az idei birkafőző fesztiválon, Varga Mihály gazdasági miniszter társaságában), sőt, a városban működő Kunszövetségnek is az elnöke. Emellett 2010 óta vidékfejlesztési miniszter is.

A pont az i-n, hogy Fazekas május 30-án épp a HB Karcagon tartott ülésén jelentette be a hírt, miszerint az alföldi város tradicionális étele került be elsőként (és idáig egyetlenként) a Hungarikumok gyűjteményének turizmus és vendéglátás szekciójába. Fazekas érveiben hangsúlyozta, hogy „a még nomád korból származó ételkészítési mód egy olyan közösségképző erő, egy olyan családi hagyomány, amely méltó arra, hogy a hungarikumok sorát gazdagítsa”. Azonban még bizonytalan, hogy a karcagi birkapörkölt hungarikummá nyilvánítása milyen lavinát fog elindítani a hasonló jellegű, kis-, illetve nagytáji ételek körében. A karcagi alapján ugyanis sok recept vagy elkészítési mód tarthat majd igényt arra, hogy hungarikummá nyilvánítsák. (Többek között már a csabai csülökpörkölt és a bajai halászlé is jelentkezett, hogy minősítsék őket hungarikummá.) Kérdés az is, hogy e jelentkezések végigfutnak-e az értékpiramison, vagy hivatkozva a karcagi birkapörkölt példájára, „akadályok nélküli” hungarikummá válást követelnek. Értesüléseink szerint a HB szeptemberben fogja újabb elemekkel bővíteni a Hungarikumok gyűjteményét, de hogy pontosan melyek ezek, egyáltalán lesz-e köztük a karcagi birkapörkölthöz hasonló recept, egyelőre nem tudni. Érdeklődésünkre Fazekas rejtélyesen csak annyit mondott: szeptemberben minden kiderül.

Bármi lehet hungarikum
Az új törvény szerint bármi hungarikum lehet, ami a nemzeti összetartozást, egységet és a nemzeti tudatot erősíti. Ha egy adott település úgy érzi, hogy az ő terméke, helyszíne, épülete stb. megfelel ezeknek a kritériumoknak, beadhatja kérelmét a település értéktárába (már persze, ha működik ilyen), ott elbírálják, majd tovább a megyei értéktárba, bírálják, onnan a Magyar Értéktárba, ahol a HB tagjai eldöntik, bekerülhet-e a Hungarikumok gyűjteményébe. A hungarikummá válásnak elvileg ez az útja, azonban a törvény nem kötelezi ezt a minőség-ellenőrző utat, így az értékpiramis akár ki is kerülhető.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.