Siófoki Trabisimogató, avagy innen indultak pontosan 30 évvel ezelőtt a szabadság felé az NDK-sok

Kis-Magyarország

Tűzpiros, 1983-as gyártású Trabant limuzin pöfögött a víztorony tövéig, NDK-zászlóval, „bombajó” dudával, amire ugye irigy a komphajó. Sokaknak feltűnt a jelenség szerdán, szeptember 11-én késő délután a siófoki Fő téren.

Arra emlékezett rögtönzött rendezvényével a Siófoki Ellenzéki Összefogás, hogy harminc éve ezen a napon nyílt meg a határ az NDK-s menekültek előtt, akik közül százak éppen a siófoki Ezüstpart Hotelben berendezett ideiglenes menekülttáborból indultak el 1989. szeptember 11-én nulla óra után a határ, azaz a szabadság felé.

Trabisimogató – ezt a nevet adták performanszuknak a szervezők, a Trabantot Zamárdiból kormányozta a siófoki víztoronyig Bartha László, a már évekkel ezelőtt megszűnt S.O.S. Regionális Rádiós Segélyhívó Alapítvány hajdani elnöke, aki nem csak féltve őrzött járgányát bocsátotta közszemlére, hanem stílszerűen még a vasfüggöny egy darabját is elhozta díszdobozban.

Bartha László Zamárdiból hozta a Trabantot

Bartha László Zamárdiból hozta a Trabantot

Fotó: A szerző felvétele

Nem tudtuk, hogy történelmet írunk

„Miután 1989 szeptember elejére megtelt a csillebérci és a zánkai menekülttábor is, a Vöröskereszt a siófoki Ezüstpart hotelben is létesített egyet, mégpedig szigorúan zártat. Ide azokat hozták, akik tartottak tőle, hogy megfigyeli őket a Stasi, a keletnémet titkosszolgálat” – emlékezett vissza harminc év múltán a siófoki Bozai Ágota, akinek az egyetem elvégzése után a Vöröskereszt volt az első munkahelye és ott gardírozta az NDK-menekülteket 1989-ben a siófoki szállodában.

„Akkor még nem tudtuk, hogy történelmet írunk – mondta Bozai.

A Trabisimogató érdeklődőinek az 1989. szeptember 12-i Somogyi Néplap cikkeit osztogatták és fel is olvastak ezekből. Ami az NDK-s menekülteknek felhőtlen örömet jelentett, az bánatot hozott anno a balatoni szálláskiadóknak. Hiszen a határnyitással megszűntek a legendás balatoni NDK-NSZK találkozások, 1989. szeptember 11-én a balatoni kempingek kiürülésével nem csak az az évi szezon ért véget, hanem a balatoni tömegturizmusnak is vége szakadt.

Nem turmixgép, hanem NDK-zászló

Nem turmixgép, hanem NDK-zászló

Fotó: A szerző felvétele

A Balaton marad mindenkié?

A megemlékezésen azt mondta Lengyel Róbert siófoki polgármester, hogy a tömegturizmust követő harminc „átmeneti” év után a következő néhány évben eldőlhet, milyen irányt is vesz a balatoni turizmus. Sokak hozzájuthatnak továbbra is a Balatonhoz, vagy egyre kevesebbek kiváltsága lesz, mert egyre kevesebben férnek hozzá? Legalábbis ingyenesen. A közelgő önkormányzati választásnak az is a tétje: lesz-e majd elegendő számú olyan polgármester, aki ellent tud állni a kedvezőtlen folyamatoknak, és a Balaton továbbra is mindenkié lehet-e…”

„A szemek ragyogtak”

A Somogyi Néplap 1989. szeptember 12-i cikke:

A kicsik is kipróbálhatták a Trabit

A kicsik is kipróbálhatták a Trabit

Fotó: A szerző felvétele

NDK-menekültek, aranyködben az Ezüstparton


„A balatonszéplaki SZOT Ezüstpart II. szállodájának parkolójában egy krémszínű Volkswagen minibusz áll. A sétány padjain sütkérező fiatalok gyönyörködve mustrálgatják. A legjobban az autó oldalára pingált vörös kereszt tetszik nekik. Nem csoda: a fiatalok valamennyien keletnémet menekültek, a busz pedig a nyugatnémet segélyszolgálaté.


A szemék tegnap már ragyogtak, de a kérés: beszélgessünk, csukott fülekre és szájakra talált. A Vöröskereszt egy megállapodás miatt nem akart, a menekültök pedig nem mertek nyilatkozni. Így a tudósító csak tárgyszerűen adhat számot a Széplakon történtekről.


A zánkai menekülttábor megtelte után irányítottak csütörtökön, pénteken és szombaton 100-100 keletnémet fiatalt az Ezüstpartra. Vasárnap este a Horn Gyula külügyminiszterrel készült riport tévébeli sugárzása után a helyszínre érkezett a nyugatnémet konzul, aki megerősítette: Magyarország nyugati határa 0 óra 0 perctől nyitva áll előttük. Az ezt követő viharos érzelmi megnyilvánulásokat nehéz lenne papírra vetni. Az ünneplés hevében mintegy százan azonnal elindultak új hazájuk felé.”

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.