Szabó Bálint kérdéseitől megijedt nyolc határsértő

Kis-Magyarország

Nyolc határsértővel találkozott a szegedi Bertalan hídon Szabó Bálint önkormányzati képviselő hétfő hajnalban, amikor futott. Magyarul, angolul szólt hozzájuk, mire a férfiak menekülni kezdtek. Egyiküknél kést látott a helyi politikus, hívta a rendőröket, akik végül mind a nyolc embert elfogták Szeged belvárosában.

„Mint mostanában majdnem minden hajnalban, ma is futással indult a nap Újszegeden. (...) A Bertalan hídon aztán jöttek sorban a fiúk, akiktől csak annyit kérdeztem előbb magyarul, aztán angolul, hogy segíthetek-e...?” – tette közzé hétfő reggeli élményét Facebook-oldalán Szabó Bálint. – „Ekkor villant egy kés, aztán pedig nekiálltak futni... Hogy miért nem akadtak fenn a határkerítésen, azt pontosan nem tudom, de hála a szegedi rendőröknek és katonáknak, a nyolcból hatan már a magyar rendőrség vendégszeretetét élvezik. A maradék kettő pedig Felsőváros kis utcáiba szaladt: arrafelé, ahol most éppen szegedi családok indulnak óvodába, iskolába, munkába...” A képviselő néhány órával később folytatta a beszámolót a közösségi oldalon, azzal, hogy „most a Sajka utcában elkaptuk a hetediket is, aki menő telefonját és némi pénzt próbált felajánlani a szabad távozásért cserébe...” A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság nap közben közleményt adott ki: eszerint mind a nyolc határsértőt elfogták, már vissza is kísérték őket „az ideiglenes biztonsági határzárhoz”. A ruhájukat átvizsgálták, de egyiküknél sem találtak szúró- vagy vágóeszközt.

Addigra eldobhatta, akinél volt. Megkérdeztük a képviselőt, hogy a késsel őt akarta-e bántani a megszólított idegen. „Nem volt fenyegetés” – tisztázta az önkormányzati képviselő. – „Kérdeztem tőlük, hogy tudok-e segíteni, először magyarul, aztán angolul. Mondták, hogy no.

Az egyik srác elővette a telefonját, és abban a kezében volt egy kés is.

Egy kicsit tanácstalanul álltak, aztán elkezdtek futni a szegedi oldal felé.”

Szabó értesítette a rendőröket, akik a szegedi hídfőnél nyolcból hat embert feltartóztattak. A képviselő ott maradt, fényképezett, majd futott egy ideig azok után, akik a Tisza-palota felé menekültek. Később, amikor már otthonról, autóval ment dolgozni, észrevette az egyik embert sétálni. Meg is szólította. „Mondtam neki, várjon. Fölajánlotta a mobiltelefonját és a pénzét, ha nem szólok a rendőrségnek.” Ő azonban szólt.

 
 
Elfogják az egyik határsértőt a rendőrök
Forrás: Szabó Bálint/Facebook

Nem ezek az első emberek, akiket kellemetlenül érnek Szabó Bálint kérdései. A jogász Szombathelyen született, politizált a Magyar Szocialista Pártban, de Szegedre már a Demokratikus Koalíció vezető munkatársaként került. Azzal vált ismertté, hogy követeléskezelő cége a nyilvánosság bevonásával harcolt a Szeviép nevű építőipari cégtől jogos jussukat követelő alvállalkozókért, illetve olyan lakástulajdonosokért, akik egy társasházat építtető vállalkozó ellen indított eljárás nyomán váltak károsulttá. Érdekvédő tevékenysége révén többször is szembekerült a szegedi önkormányzattal, összetűzött Botka László szegedi polgármesterrel, peres ügyeik voltak. Tavaly márciusban a szegedi Anna-kútnál autójával feltartóztatta a villamost, mert úgy gondolta, a koronavírus-járvány miatt le kellene állítani a közösségi közlekedést a városban. Emiatt eljárás indult ellene. Ezt úgy közölték vele, hogy a vásárhelyi járásbíróságon – ahová két per miatt is beidézték – őrizetbe vették és előállították a rendőrök.

A Fidesz szegedi szervezetével sincs jóban. Szeptemberben – mint a Narancs.hu is beszámolt róla – a Mini Hungary-per előkészítő ülésének szünetében az elsőrendű vádlottat, a Szeviép egykori vezérigazgatóját és védőjét, Varga István ügyvédet, korábbi fideszes országgyűlési képviselőt fotózta telefonjával, mert pikánsnak gondolta, hogy együtt láthatók. A Szeviép-botrányról a kormánypárti sajtó rendre a baloldal bűnös bizniszeként számol be. A fotózás ellen az érintettek tiltakoztak. Szabó az FVSZ-Magyar Egyesület listás képviselőjeként az egyik legtöbb hozzászólást és kérdést megfogalmazó tagja a szegedi közgyűlésnek.

Ám Szegeden mostanában nem ő az egyedüli, aki illegálisan Magyarországra érkező jövevényekkel találkozik. Futók Facebook-csoportjában több alkalommal számoltak be arról, hogy a déli határkerítést megkerülő, vagy azon átjutó emberek fölbukkannak a Tisza árterében, a lakott terület közelében.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.