Szabó Bálint kérdéseitől megijedt nyolc határsértő

Kis-Magyarország

Nyolc határsértővel találkozott a szegedi Bertalan hídon Szabó Bálint önkormányzati képviselő hétfő hajnalban, amikor futott. Magyarul, angolul szólt hozzájuk, mire a férfiak menekülni kezdtek. Egyiküknél kést látott a helyi politikus, hívta a rendőröket, akik végül mind a nyolc embert elfogták Szeged belvárosában.

„Mint mostanában majdnem minden hajnalban, ma is futással indult a nap Újszegeden. (...) A Bertalan hídon aztán jöttek sorban a fiúk, akiktől csak annyit kérdeztem előbb magyarul, aztán angolul, hogy segíthetek-e...?” – tette közzé hétfő reggeli élményét Facebook-oldalán Szabó Bálint. – „Ekkor villant egy kés, aztán pedig nekiálltak futni... Hogy miért nem akadtak fenn a határkerítésen, azt pontosan nem tudom, de hála a szegedi rendőröknek és katonáknak, a nyolcból hatan már a magyar rendőrség vendégszeretetét élvezik. A maradék kettő pedig Felsőváros kis utcáiba szaladt: arrafelé, ahol most éppen szegedi családok indulnak óvodába, iskolába, munkába...” A képviselő néhány órával később folytatta a beszámolót a közösségi oldalon, azzal, hogy „most a Sajka utcában elkaptuk a hetediket is, aki menő telefonját és némi pénzt próbált felajánlani a szabad távozásért cserébe...” A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság nap közben közleményt adott ki: eszerint mind a nyolc határsértőt elfogták, már vissza is kísérték őket „az ideiglenes biztonsági határzárhoz”. A ruhájukat átvizsgálták, de egyiküknél sem találtak szúró- vagy vágóeszközt.

Addigra eldobhatta, akinél volt. Megkérdeztük a képviselőt, hogy a késsel őt akarta-e bántani a megszólított idegen. „Nem volt fenyegetés” – tisztázta az önkormányzati képviselő. – „Kérdeztem tőlük, hogy tudok-e segíteni, először magyarul, aztán angolul. Mondták, hogy no.

Az egyik srác elővette a telefonját, és abban a kezében volt egy kés is.

Egy kicsit tanácstalanul álltak, aztán elkezdtek futni a szegedi oldal felé.”

Szabó értesítette a rendőröket, akik a szegedi hídfőnél nyolcból hat embert feltartóztattak. A képviselő ott maradt, fényképezett, majd futott egy ideig azok után, akik a Tisza-palota felé menekültek. Később, amikor már otthonról, autóval ment dolgozni, észrevette az egyik embert sétálni. Meg is szólította. „Mondtam neki, várjon. Fölajánlotta a mobiltelefonját és a pénzét, ha nem szólok a rendőrségnek.” Ő azonban szólt.

 
 
Elfogják az egyik határsértőt a rendőrök
Forrás: Szabó Bálint/Facebook

Nem ezek az első emberek, akiket kellemetlenül érnek Szabó Bálint kérdései. A jogász Szombathelyen született, politizált a Magyar Szocialista Pártban, de Szegedre már a Demokratikus Koalíció vezető munkatársaként került. Azzal vált ismertté, hogy követeléskezelő cége a nyilvánosság bevonásával harcolt a Szeviép nevű építőipari cégtől jogos jussukat követelő alvállalkozókért, illetve olyan lakástulajdonosokért, akik egy társasházat építtető vállalkozó ellen indított eljárás nyomán váltak károsulttá. Érdekvédő tevékenysége révén többször is szembekerült a szegedi önkormányzattal, összetűzött Botka László szegedi polgármesterrel, peres ügyeik voltak. Tavaly márciusban a szegedi Anna-kútnál autójával feltartóztatta a villamost, mert úgy gondolta, a koronavírus-járvány miatt le kellene állítani a közösségi közlekedést a városban. Emiatt eljárás indult ellene. Ezt úgy közölték vele, hogy a vásárhelyi járásbíróságon – ahová két per miatt is beidézték – őrizetbe vették és előállították a rendőrök.

A Fidesz szegedi szervezetével sincs jóban. Szeptemberben – mint a Narancs.hu is beszámolt róla – a Mini Hungary-per előkészítő ülésének szünetében az elsőrendű vádlottat, a Szeviép egykori vezérigazgatóját és védőjét, Varga István ügyvédet, korábbi fideszes országgyűlési képviselőt fotózta telefonjával, mert pikánsnak gondolta, hogy együtt láthatók. A Szeviép-botrányról a kormánypárti sajtó rendre a baloldal bűnös bizniszeként számol be. A fotózás ellen az érintettek tiltakoztak. Szabó az FVSZ-Magyar Egyesület listás képviselőjeként az egyik legtöbb hozzászólást és kérdést megfogalmazó tagja a szegedi közgyűlésnek.

Ám Szegeden mostanában nem ő az egyedüli, aki illegálisan Magyarországra érkező jövevényekkel találkozik. Futók Facebook-csoportjában több alkalommal számoltak be arról, hogy a déli határkerítést megkerülő, vagy azon átjutó emberek fölbukkannak a Tisza árterében, a lakott terület közelében.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.