Szabotázs? Biciklilakat került a „szabad” Balaton-partra nyíló kiskapura a szántódi Balalandon

Kis-Magyarország

Most már tényleg nem lehet bejutni az elvileg a köz számára is látogatható partszakaszra az ott lévő fémkapun keresztül. A polgármester feljelentést tesz, de nem árulta el, ki ellen.

Meglehetősen primitív módszerrel, csavarokkal és biciklilakattal zárták le a szántódi Balaland előtti „szabad Balaton-parti sétányra” nyíló kiskaput

vette észre kedden Hadházy Ákos országgyűlési képviselő. A kiskapu már eleve Hadházy tavaly nyár eleji posztjából lett országosan ismert; a képviselő akkor is zárva találta, holott elméletileg a nap 24 órájában nyitva kéne tartani, hogy a köz használni tudja a Balaland előtti 10 méteres parti sávot.

 
Forrás: Hadházy Ákos Facebook
 

Röpködő milliárdok

De milyen területről is van szó pontosan? A tavaly megnyílt ötcsillagos apartman- és szállodakomplexum, a Balaton-partból fél kilométernyit elfoglaló Balaland jelenti azóta a déli parti panorámát a tihany-szántódi komp utasainak. 2018 májusára, amikor elkezdődött a beruházás – írta meg annak idején a Narancs.hu – 2017 júniusához képest úgy 4 ezer négyzetméteren eltűnt a nádas a Balaland elől, ezt olvasónk műholdas fényképfelvételekkel is dokumentálta időrendi sorrendben, az ellenőrzésre hivatott hatóságok szerint azonban „nem történt természetkárosítás”. A beruházó ellenben „nyert” ezáltal száz méternyi szabaddá vált Balaton-partot.

Az egyik beruházó kezdetben a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeként elhíresült Appeninn volt, de hamar kiszállt a projektből, és Szepesi Richárd hotelfejlesztő maradt benne a Dreamland Holding Zrt. tulajdonosaként, s nyert el 7 milliárd forint állami támogatást a közel 20 milliárdos projektre. A Napi.hu megírta: ezen kívül 9 milliárdos hitelt is felvettek az orosz hátterű, kémbanknak is emlegetett Nemzetközi Beruházási Banktól, továbbá 3 milliárd önerőt tettek bele. A cikk szerint az Appeninn a Central European Opportunity II. Magántőkealapnak értékesítette Dreamland-üzletrészét, így Szepesinek most egy tőkealap a pénzügyi befektetőtársa, melyről gyakran úgy írnak, hogy Tiborcz István érdekeltsége.

Szántód ragaszkodott a parti sávhoz

Az építkezés megkezdése előtt, 2018-ban Vizvári Attila szántódi polgármester (független, 2012 óta vezeti az 1997-ben önállósodott, Zamárdiról népszavazással levált, a balatoni kompnak köszönhetően közismert községet, és idén június 9-én 73 százalékos szavazati aránnyal választották újra) azt nyilatkozta a Szabad Pécsnek: az önkormányzat ragaszkodik ahhoz és erről a Balaland építtetőivel is megegyeztek, miszerint úgy épül meg a szállodakomplexum, hogy a község rendezési tervének megfelelően biztosítják a köz számára hozzáférhető, szabadon bejárható 10 méter széles parti sávot, a Balaton egyik legszebb panorámájú sétányát.

Tavaly júniusban a szántódi önkormányzati újság adta hírül, hogy immár szabad a parti sétány a Balaland előtt, méghozzá 0-tól 24 óráig, két bejutási lehetőséggel: az ominózus kiskapun, vagy a szállodai főkapun át, és még egy balalandos kapcsolattartó nevét (Melinda) és telefonszámát is megadták. A 24.hu-nak ekkortájt nyilatkozta Szepesi Richárd: a köz számára kialakított lejárót a kerítésük mellett saját pénzükön térkövezték le, a 10 méter széles parti sétánnyal kapcsolatban pedig ezt mondta: „Valóban volt a papírokon egy 10 méteres, szabadon hagyandó földcsík. Mondtuk az önkormányzatnak, hogy ide bárki bejöhet, lehet sétálni a parton, bárki ihat egy kávét a bárban, be lehet menni az étterembe, de nem lehet sem fürdőzni, sem napozni.” Jogászaik úgy tájékoztatták, hogy a 10 méteres, szabad bejárású terület a parton nem kötelezettség rájuk nézve, miután a Balaton körbejárhatósága megvalósíthatatlan.

„Nem a tulajdonos zárta le”

Hadházy Ákos után tavaly nyáron mi is megpróbáltuk a bejutást a kiskapun (miután a Balaland főbejáratán valóban beengedtek bennünket a komplexumba), de először zárva találtuk, majd amikor a polgármester „fellármázta” az illetékeseket, előbb egy hölgy (mint később kiderült, a szántódi újságban is hivatkozott Melinda) és egy úr is konstatálta, hogy a kiskapu bizony nem nyílik, ám előkerült egy kertész is, aki jókora rántással kinyitotta a kaput, mondván: „Nyitva van ez, csak kicsit meg kell rántani”. Erre már Melinda is fölbátorodott és azzal csatlakozott a kertészhez: „Meg kell majd olajozni. De nyitva van, vagy nincs nyitva?”

Az országgyűlési képviselős keddi fotóin viszont már nincs mit vitatkozni, a kiskapu most nyilván egy nagy rántással se nyitható, bár a csavaros-biciklilakatos megoldás kissé primitívnek tűnik. Az sem érthető, a „Vészkijárat” felirat mire vonatkozik, ha egyszer nem befelé, hanem a két méter széles, zölddel igencsak benőtt, azaz feltehetően a köz által kevéssé használt sétány felé néz. És a csavar, meg a kerékpárzár is a sétány és nem pedig a Balaland-terület felől lett felhelyezve…

Hívjuk is nyomban a szántódi polgármestert. Vizvári Attila azzal kezdi: nem nyilatkozik.

– Felháborító, feljelentést teszünk – böki ki azután mégis.

– Ki ellen, a Balaland ellen? – kérdezzük.

– Dehogyis, nem a tulajdonos zárta le.

– Hanem akkor ki?

– Most már többet tényleg nem mondok, viszonthallásra.

Rejtélyessé kezd válni a kiskaputörténet, hívjuk hát a Balaland-kapcsolattartó, Melinda szántódi újságban is közzétett számát. Ő is veszi fel, és meglepetésre azt mondja: „Nem hozzám tartozik a kerítés meg a kapu, a Balaland a szálloda, mi ott, a főkapun be is engedünk bárkit, a keleti rész, a lakópark a BalaLake Resorthoz tartozik, őket kell keresni.” Kérdeznénk, hogy miért és mióta van zárva a kiskapu, és ki zárhatta le, de állítja, semmiről sem tud. Ami azért érdekes, mert egy éve ottjártunkkor még illetékesként lépett fel, ő volt az, aki azt mondta, meg kell olajozni és megkérdezte tőlünk, hogy most akkor zárva van, vagy nyitva.

„Zárva van” – ezt már a recepciós mondja határozottan, amikor a BalaLake Resort interneten fellelhető számát hívjuk, de persze egyebet ő se tud, illetve ő sem mondhat. Javasolja, hogy emailben tegyük fel kérdéseinket a cégnek, amit meg is teszünk.

Amíg a válaszokra várunk, Hadházy Ákost is megkérdezzük, mit szól ahhoz a változathoz, amit a szántódi polgármester állít, hogy meglehet, nem is a balalandosok zárták le a kiskaput. Mi történhetett? Provokáció? Szabotázs? És ha nem a balalandosok voltak,

levette időközben bárki is azt a biciklizárat, hogy a köz elméletileg újra hozzáférhessen az elméletileg szabad Balaton-parti sétányhoz? 

Kedden este Peter Knoll, a Mövenpick BalaLand Resort Lake Balaton igazgatója – Melindához hasonlóan – azt közölte a Szeretlek Magyarországgal és az RTL Híradóval, hogy a partszakasz „elsősorban” a főbejáraton keresztül közelíthető meg, a kiskapu viszont a szállodától függetlenül üzemel, „más tulajdonos felügyelete alatt, így annak kezelésére a szálloda üzemeltetőjének nincs ráhatása”.

Amint választ kapunk a kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.

FRISSÍTÉS

A BalaLake Resort Kft. szerdán válaszolt. A cég nevében Kulik Dániel azt írta, „a BalaLake Resort Kft. jelenlegi kompetenciáin belül sajnos nem áll módunkban a felvetett kérdésekre válaszokat adni, illetve azokat megfelelően kezelni.” Úgy folytatta: „javasoljuk, hogy lépjen kapcsolatba a terület tulajdonosával, valamint a társasház üzemeltetőjével és közös képviselőjével. Ők rendelkeznek azzal a hatáskörrel, amely szükséges ahhoz, hogy az Ön által felvetett kérdésekre érdemi választ adjanak, illetve a megfelelő lépéseket megtegyék.” Kulik Dániel egyben jelezte, bíznak abban, hogy ez a „javaslat” segíteni fog a kérdések és a „probléma” megnyugtató rendezésében.

Hadházy Ákos szintén cikkünk publikálása után annyit reagált, a bezárt parti kiskapuhoz vezető elhanyagolt járda nem azt mutatja, hogy „a polgármester úr sűrűn ellenőrizte az átjárást” .

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.