Szabotázs? Biciklilakat került a „szabad” Balaton-partra nyíló kiskapura a szántódi Balalandon

Kis-Magyarország

Most már tényleg nem lehet bejutni az elvileg a köz számára is látogatható partszakaszra az ott lévő fémkapun keresztül. A polgármester feljelentést tesz, de nem árulta el, ki ellen.

Meglehetősen primitív módszerrel, csavarokkal és biciklilakattal zárták le a szántódi Balaland előtti „szabad Balaton-parti sétányra” nyíló kiskaput

vette észre kedden Hadházy Ákos országgyűlési képviselő. A kiskapu már eleve Hadházy tavaly nyár eleji posztjából lett országosan ismert; a képviselő akkor is zárva találta, holott elméletileg a nap 24 órájában nyitva kéne tartani, hogy a köz használni tudja a Balaland előtti 10 méteres parti sávot.

 
Forrás: Hadházy Ákos Facebook
 

Röpködő milliárdok

De milyen területről is van szó pontosan? A tavaly megnyílt ötcsillagos apartman- és szállodakomplexum, a Balaton-partból fél kilométernyit elfoglaló Balaland jelenti azóta a déli parti panorámát a tihany-szántódi komp utasainak. 2018 májusára, amikor elkezdődött a beruházás – írta meg annak idején a Narancs.hu – 2017 júniusához képest úgy 4 ezer négyzetméteren eltűnt a nádas a Balaland elől, ezt olvasónk műholdas fényképfelvételekkel is dokumentálta időrendi sorrendben, az ellenőrzésre hivatott hatóságok szerint azonban „nem történt természetkárosítás”. A beruházó ellenben „nyert” ezáltal száz méternyi szabaddá vált Balaton-partot.

Az egyik beruházó kezdetben a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeként elhíresült Appeninn volt, de hamar kiszállt a projektből, és Szepesi Richárd hotelfejlesztő maradt benne a Dreamland Holding Zrt. tulajdonosaként, s nyert el 7 milliárd forint állami támogatást a közel 20 milliárdos projektre. A Napi.hu megírta: ezen kívül 9 milliárdos hitelt is felvettek az orosz hátterű, kémbanknak is emlegetett Nemzetközi Beruházási Banktól, továbbá 3 milliárd önerőt tettek bele. A cikk szerint az Appeninn a Central European Opportunity II. Magántőkealapnak értékesítette Dreamland-üzletrészét, így Szepesinek most egy tőkealap a pénzügyi befektetőtársa, melyről gyakran úgy írnak, hogy Tiborcz István érdekeltsége.

Szántód ragaszkodott a parti sávhoz

Az építkezés megkezdése előtt, 2018-ban Vizvári Attila szántódi polgármester (független, 2012 óta vezeti az 1997-ben önállósodott, Zamárdiról népszavazással levált, a balatoni kompnak köszönhetően közismert községet, és idén június 9-én 73 százalékos szavazati aránnyal választották újra) azt nyilatkozta a Szabad Pécsnek: az önkormányzat ragaszkodik ahhoz és erről a Balaland építtetőivel is megegyeztek, miszerint úgy épül meg a szállodakomplexum, hogy a község rendezési tervének megfelelően biztosítják a köz számára hozzáférhető, szabadon bejárható 10 méter széles parti sávot, a Balaton egyik legszebb panorámájú sétányát.

Tavaly júniusban a szántódi önkormányzati újság adta hírül, hogy immár szabad a parti sétány a Balaland előtt, méghozzá 0-tól 24 óráig, két bejutási lehetőséggel: az ominózus kiskapun, vagy a szállodai főkapun át, és még egy balalandos kapcsolattartó nevét (Melinda) és telefonszámát is megadták. A 24.hu-nak ekkortájt nyilatkozta Szepesi Richárd: a köz számára kialakított lejárót a kerítésük mellett saját pénzükön térkövezték le, a 10 méter széles parti sétánnyal kapcsolatban pedig ezt mondta: „Valóban volt a papírokon egy 10 méteres, szabadon hagyandó földcsík. Mondtuk az önkormányzatnak, hogy ide bárki bejöhet, lehet sétálni a parton, bárki ihat egy kávét a bárban, be lehet menni az étterembe, de nem lehet sem fürdőzni, sem napozni.” Jogászaik úgy tájékoztatták, hogy a 10 méteres, szabad bejárású terület a parton nem kötelezettség rájuk nézve, miután a Balaton körbejárhatósága megvalósíthatatlan.

„Nem a tulajdonos zárta le”

Hadházy Ákos után tavaly nyáron mi is megpróbáltuk a bejutást a kiskapun (miután a Balaland főbejáratán valóban beengedtek bennünket a komplexumba), de először zárva találtuk, majd amikor a polgármester „fellármázta” az illetékeseket, előbb egy hölgy (mint később kiderült, a szántódi újságban is hivatkozott Melinda) és egy úr is konstatálta, hogy a kiskapu bizony nem nyílik, ám előkerült egy kertész is, aki jókora rántással kinyitotta a kaput, mondván: „Nyitva van ez, csak kicsit meg kell rántani”. Erre már Melinda is fölbátorodott és azzal csatlakozott a kertészhez: „Meg kell majd olajozni. De nyitva van, vagy nincs nyitva?”

Az országgyűlési képviselős keddi fotóin viszont már nincs mit vitatkozni, a kiskapu most nyilván egy nagy rántással se nyitható, bár a csavaros-biciklilakatos megoldás kissé primitívnek tűnik. Az sem érthető, a „Vészkijárat” felirat mire vonatkozik, ha egyszer nem befelé, hanem a két méter széles, zölddel igencsak benőtt, azaz feltehetően a köz által kevéssé használt sétány felé néz. És a csavar, meg a kerékpárzár is a sétány és nem pedig a Balaland-terület felől lett felhelyezve…

Hívjuk is nyomban a szántódi polgármestert. Vizvári Attila azzal kezdi: nem nyilatkozik.

– Felháborító, feljelentést teszünk – böki ki azután mégis.

– Ki ellen, a Balaland ellen? – kérdezzük.

– Dehogyis, nem a tulajdonos zárta le.

– Hanem akkor ki?

– Most már többet tényleg nem mondok, viszonthallásra.

Rejtélyessé kezd válni a kiskaputörténet, hívjuk hát a Balaland-kapcsolattartó, Melinda szántódi újságban is közzétett számát. Ő is veszi fel, és meglepetésre azt mondja: „Nem hozzám tartozik a kerítés meg a kapu, a Balaland a szálloda, mi ott, a főkapun be is engedünk bárkit, a keleti rész, a lakópark a BalaLake Resorthoz tartozik, őket kell keresni.” Kérdeznénk, hogy miért és mióta van zárva a kiskapu, és ki zárhatta le, de állítja, semmiről sem tud. Ami azért érdekes, mert egy éve ottjártunkkor még illetékesként lépett fel, ő volt az, aki azt mondta, meg kell olajozni és megkérdezte tőlünk, hogy most akkor zárva van, vagy nyitva.

„Zárva van” – ezt már a recepciós mondja határozottan, amikor a BalaLake Resort interneten fellelhető számát hívjuk, de persze egyebet ő se tud, illetve ő sem mondhat. Javasolja, hogy emailben tegyük fel kérdéseinket a cégnek, amit meg is teszünk.

Amíg a válaszokra várunk, Hadházy Ákost is megkérdezzük, mit szól ahhoz a változathoz, amit a szántódi polgármester állít, hogy meglehet, nem is a balalandosok zárták le a kiskaput. Mi történhetett? Provokáció? Szabotázs? És ha nem a balalandosok voltak,

levette időközben bárki is azt a biciklizárat, hogy a köz elméletileg újra hozzáférhessen az elméletileg szabad Balaton-parti sétányhoz? 

Kedden este Peter Knoll, a Mövenpick BalaLand Resort Lake Balaton igazgatója – Melindához hasonlóan – azt közölte a Szeretlek Magyarországgal és az RTL Híradóval, hogy a partszakasz „elsősorban” a főbejáraton keresztül közelíthető meg, a kiskapu viszont a szállodától függetlenül üzemel, „más tulajdonos felügyelete alatt, így annak kezelésére a szálloda üzemeltetőjének nincs ráhatása”.

Amint választ kapunk a kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.

FRISSÍTÉS

A BalaLake Resort Kft. szerdán válaszolt. A cég nevében Kulik Dániel azt írta, „a BalaLake Resort Kft. jelenlegi kompetenciáin belül sajnos nem áll módunkban a felvetett kérdésekre válaszokat adni, illetve azokat megfelelően kezelni.” Úgy folytatta: „javasoljuk, hogy lépjen kapcsolatba a terület tulajdonosával, valamint a társasház üzemeltetőjével és közös képviselőjével. Ők rendelkeznek azzal a hatáskörrel, amely szükséges ahhoz, hogy az Ön által felvetett kérdésekre érdemi választ adjanak, illetve a megfelelő lépéseket megtegyék.” Kulik Dániel egyben jelezte, bíznak abban, hogy ez a „javaslat” segíteni fog a kérdések és a „probléma” megnyugtató rendezésében.

Hadházy Ákos szintén cikkünk publikálása után annyit reagált, a bezárt parti kiskapuhoz vezető elhanyagolt járda nem azt mutatja, hogy „a polgármester úr sűrűn ellenőrizte az átjárást” .

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.