„Százmillióval tartozik a gyár, de engem rabosítottak” – Egy vállalkozó pokoljárása

  • Matkovich Ilona
  • 2014. május 3.

Kis-Magyarország

Andrási Zoltán henteseket közvetített magyar és német húsüzemekbe, ám többször nem fizették ki. Tartozásai miatt csődbe ment, családjával makói otthonukat is elvesztették. Nemrég gyanúsítottként hallgatták ki, pedig szerinte ő az áldozat.

Szinte csak a falak és a tető maradt meg Andrási Zoltán makói vállalkozó – egy korábbi értékbecslés szerint – több mint ötvenmillió forintot érő házából. Az ingatlant ugyan már elárverezte a bank, de a májusig tartó kiköltözési moratórium miatt az eladósodott család mostanáig bent maradhatott a házban. Maradhatott volna, ha a villanyt és a gázt februárban nem kapcsolják ki az elmaradt tartozás miatt a szolgáltatók. Így Andrási felesége kisfiukkal egy ismerősükhöz költözött. „Nem lakhatott a gyerek fűtetlen házban. A gyámügy is közbelépett volna, de én is csak március közepéig bírtam a sötétséget és a hideget, akkor a családom után mentem, azóta albérletben lakunk. A feleségem mindjárt elvitte a végrehajtóhoz a házkulcsot, hogy nem tudjuk tovább őrizni, de a végrehajtó azt kérte, hogy majd április végén hozza el újra” – magyarázza Andrási, aki mindvégig bízott a csodában, a kölcsönpénzből fogadott ügyvédekben és a nyilvánosság erejében, hiába.

Befuccsolt hentesközvetítő

Andrási Zoltán cégein keresztül henteseket közvetített magyar és német húsüzemekbe, amelyek aztán rendre nem teljesítették fizetési kötelezettségüket. Andrási lányának erre már korábban ráment a háza, de a család futott a pénze után. A húsiparban tapasztalható körbetartozások miatt eddig négyszer mentek tönkre. Legutóbb a két éve csődbe ment kapuvári húsüzem és a németországi Müller Fleisch GmbH maradt adósuk. (A vállalkozó kálváriájáról szóló korábbi cikkünket itt olvashatja.) A kapuvári húsüzem 116 millió forinttal, a Müller Fleisch GmbH, illetve annak időközben megszűnt német munkaerő-közvetítője 190 ezer euróval – közel hatvanmillió forinttal – tartozik Andrási cégeinek. „Én viszont nem szűntem meg, nekem mindennap ki kell mennem Makón az utcára. A makói hentesek nagy részét kifizettem, de maradtak jelentős tartozásaim, amelyeket a húsgyáraktól kellene megkapnom, mivel elvégeztük a munkát. Ez már a végkifejlet, mindent megpróbáltam, sztrájkoltam, könyörögtem, ügyvédet fogadtam, elmentem a kapuvári polgármesterhez, hogy tegyen valamit legalább a kapuvári dolgozókért, hogy megkapják az elmaradt bérüket, de a polgármester bölcs maradt, semmit nem mondott.”

Andrási a még ép családi háznál

Andrási a még ép családi háznál

Fotó: A szerző felvétele

Andrási Zoltánnak időközben a dolgozók utáni elmaradt áfa- és járulékfizetés miatt gyanúsítottként kellett megjelennie a hatóság előtt. „Sosem voltam még büntetve. Most a köztartozásom miatt vádolnak, de azzal nem foglalkoznak, hogy a kapuvári húsüzemtől a mai napig nem kaptam meg a nekem járó 116 millió forintot, miközben a saját pénzemből előlegeztem meg a makói hentesek pénzét, részben erre ment rá a házunk. Igaz, a volt alkalmazottaim egy részének azóta is tartozom, de nekem meg a gyár tartozik több mint százmillióval, de csak engem rabosítottak. Nem tudok már kihez fordulni, és ami a legszomorúbb, hogy azt a tartozást sem tudjuk megadni, amit az ügyvédre kértünk kölcsön.” Andrási – állítása szerint – márciusban végső elkeseredésében makói fideszes önkormányzati képviselőkhöz is segítségért fordult, de „ők azt mondták, most nem érnek rá, mert kampány van”.

Betörtek, ellopták

„Nem csak magamért, a dolgozóimért is küzdök. Egy szem roma emberként állok szemben az állami gépezettel” – mondja a vállalkozó, aki a németországi tartozás behajtását a német munkaközvetítő cég megszűnése miatt tartja reménytelennek. „Mostanra minden pénzünk elfogyott. Dolgozni nem tudok elmenni, amíg a perek tartanak, tehetetlenek vagyunk. Megbízott ügyvédünk, akinek több százezer forintot fizettünk, legutóbb azt mondta, majd e-mailen érdeklődjek. De hát hogy érdeklődjek e-mailen, amikor nincs számítógépünk?!”

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és ehhez hasonló vagy más igazságtalan történetről szerzett tudomást, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utánajárunk!

 

Áprilisban a végrehajtó üzent Andrásiéknak, hogy az ünnepek miatt május 5-én kell bevinniük a családi házuk kulcsát. Arra a kérdésünkre, hogy eleget tesz-e a felszólításnak, a körbetartozások miatt csődbe ment vállalkozó azt válaszolja: „nincs szükség már arra.” Bár ők március óta még az utcájukba sem mentek be, hogy ne lássák a pusztítást, a szomszédoktól úgy tudják, hogy a házba többször betörtek. „Átjáróház lett az otthonunk, amiért megdolgoztunk. Állítólag mindenünket szétraboltak, elvitték a garázskapukeretet, a házon nincsenek ajtók, úgyhogy kulcs nélkül is akadály nélkül be lehet menni.”

Neked ajánljuk