Szemétügyek

Városi hatáskörbe kerül a szemétszállítás, az átállás némi zavart okoz a lakosság körében. Az önkormányzati tulajdonú cég nem pályázaton kiválasztott igazgatójának más vonatkozásban is van köze a szeméthez.

Nemcsak a közeli Sződligeten, de Vácon sem zökkenőmentes a település kukáit eddig kezelő Remondis Duna Kft. távozása. Mindkét helyszínről azért költözik el a nemzetközi cég, mert az új, tavaly novemberben elfogadott hulladékgazdálkodási törvény döntően átírja a jelenlegi szemétszállítói piaci viszonyokat: 2014. január 1-jétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami irányítás alá kerül, és csak olyan cég végezheti majd, amely legalább 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonban van. Jelenleg Magyarországon több hulladékszállító cég külföldi többségű. (A Remondis vállalatcsoport például világszerte több mint 20 millió ember számára nyújt szolgáltatásokat.) A törvény ugyan lehetővé teszi, hogy az állam mellett a szemétszállítást végző cég legyen a másik tulajdonos, és akár az adja az ügyvezetőt, de ezzel a lehetőséggel egyik településen sem éltek.

Közös nevező

Miután Vácott tavaly december 31-én lejárt az önkormányzat és a Remondis Duna Kft. tízéves szerződése a városi hulladék begyűjtésére és a lerakóhelyre szállítására vonatkozóan, szó volt arról, hogy a Remondis továbbra is részt vesz a város hulladékgazdálkodásában, de úgy tudjuk, nem jutottak egymással közös nevezőre. Ehelyett az önkormányzat decemberben létrehozta a Váci Hulladékgazdálkodási Kft.-t, az év elejétől kezdve pedig már ez intézi a szemétszállítással kapcsolatos teendőket. A cég ügyvezetői posztjára először pályázatot írt ki a képviselő-testület, de ez eredménytelen lett. (A pályázók között volt egyébként a korábbi remondisos vezető is.) Időközben azonban a hulladékszállító cég betagozódott a Váci Városfejlesztő Kft. szervezetébe, így az ügyvezető kinevezési kompetenciája az önkormányzattól átkerült a holdinghoz, vagyis annak vezetője, Tar György pályázat nélkül nevezhette és nevezte ki Filó Andrást. (Róla lásd A „zsidógyűlölő” című keretes írásunkat.)

Riadólánc
Kapkodást jelez azonban, hogy a lakosság a szolgáltatóváltással kapcsolatban hiányos tájékoztatást kapott, így a helyiek közül többen csak „riadóláncon keresztül” értesültek arról, hogy januártól már az önkormányzat viszi el a szemetet. Arra se számítottak sokan, hogy a két ünnep között maguknak kell hazahúzniuk a különböző elosztóhelyekről az új, a korábbinál 40 literrel kisebb kukákat, amelyekért ugyanannyit – havonta csaknem háromezer forintot – kell fizetniük. (Pár éve még egyáltalán nem kellett fizetni a szemétszállításért Vácon.) A városi cégek – amint ez a helyi újságban korábban megjelent – pedig csak arról kaptak tájékoztatást, hogy a Remondis megszünteti velük a szolgáltatói szerződést, ám arról, hogy a város hogyan oldja meg a szemetük elszállítását, már nem érkezett hír. A mai napig egyébként úgy áll a helyzet, hogy a lakosok az új kukák mellett udvarukban kénytelenek őrizgetni a Remondis használaton kívül helyezett kukáit is, mivel azok elszállítására eddig nem került sor. A városvezetéstől annyit tudtunk meg, hogy a sok kritika ellenére az új edényzetek 80 százalékát már sikerült kiosztani.

A „zsidógyűlölő”

 

A Szentendrén élő, tíz évig a Pest Megyei Kéményseprő Vállalatot igazgató Filó András a Magyar Gárda egyik alapító tagja. Életrajza szerint Filó építőmérnök, szakmérnök, menedzser gazdasági mérnök, jogász, ingatlanforgalmi szakjogász, korábban alapítója és húsz éven át elnöke volt a Független Kisgazdapárt szentendrei szervezetének. Később pártot váltott, és a Jobbik színeiben 2010-ben önkormányzati képviselő lett Szentendrén. A párt azonban 2012 szeptemberében kizárta, mert Filó is megválasztotta külsős alpolgármesternek a Raiffeisen bankárát. Az eset után egy szélsőjobboldali portálnak címzett és ott közzétett levelében Filó azzal védekezik a „bankártámogatás” vádja ellen, hogy ha „a korábbi Jud Süss társítást veszem alapul, akkor el kell keserítenem a szerkesztőséget, mert az országban én vagyok az egyetlen személy, akiről jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy zsidógyűlölő”.
Filó ezzel a Népszava ellen indított perére utalt, mivel ez a jelző szerepelt a napilap egyik korábbi cikkében vele kapcsolatban. Az újság amiatt nevezte zsidógyűlölőnek, hogy még 2010-ben „a szentendrei Jobbik-iroda kirakatában (…) több olyan, az 1930-as éveket idéző szöveg volt olvasható, mint »a zsidó fegyvere a pénz, ne adj fegyvert a kezébe«, »Magyarország zsidó gyarmat lett«, illetve rabbikat, Simon Perez izraeli államelnököt, sőt Orbán Viktort támadó képek is láthatók voltak”. A lapban mindez úgy szerepelt, hogy a feliratokat vélhetően Filó tette ki, ő azonban ezt tagadta. A tárgyaláson aztán úgy vallott: „részben egyet tud érteni” a kitett anyagokkal, és „nem tiltakozott” az ellen, hogy azok kint vannak; s szerinte az ott látható újságkivágásokban, rajzokban „csak tényállítások voltak megfogalmazva”. A bíróság indoklása szerint Filó azzal, hogy ezek a sértő illusztrációk jól láthatóan a pártiroda kirakatában szerepeltek, negatív kritikáknak is kitette magát, amelyeket azonban közszereplőként „tűrnie kell”. Így az általa sérelmezett jelzőt is el kell viselnie. Filó ügyvédje egyébként arra hivatkozott, hogy „attól még nem antiszemita valaki, ha a zsidóságot nem szereti”.