Szívszorító látvány a partra emelt Szőke Tisza

Kis-Magyarország

Több mint egy éve emelték ki az elsüllyedt gőzhajót, azóta a parton rohad tovább. A hajót megmentő cég nem árulja el, sikerült-e felmérni a test állapotát.

Tavaly januárban húzták partra a 2012-ben elsüllyedt Szőke Tisza lapátkerekes gőzhajót Szegeden. Ez a 77 méter hosszú hajó 1917-re készült el a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság megrendelésére, IV. Károly király néven. Két évvel később már Sas volt, majd 1930-tól Szent Imre. Szolgált a Dunán, a Balatonon. A második világháború után Ausztriából került haza, és Felszabadulás lett a neve. Szegedre 1980-ban hozták, ekkor keresztelték át utoljára, Szőke Tiszának.

Volt luxusgőzös, Horthy Miklós kormányzó kedvenc sétahajója, turistahajó, forgalomból kivont üdülőhajó, végül diszkóhajó. A szegedi önkormányzat az ezredforduló után jelképes összegért adta oda a Mahart Tiszayacht Kft.-nek.

Ezután vontatták a tápéi téli kikötőbe, ahol több évnyi elhanyagolás után 2012-ben elsüllyedt. 

 
A IV. Károly király nevű hajó a vízen. Fotó: Hajózásért Alapítvány
 

A hajó eddigi 104 évéből 41-et töltött Szegeden, és alig húszat szem előtt, a folyó belvárosi szakaszán. Ennek ellenére a városban sokan érzik a magukénak, és sorsa élénken foglalkoztatja a múlt értékei iránt fogékony embereket. Azért, hogy a Szőke Tisza neve a felszínen maradjon, mások mellett sokat tett Szilágyi Árpád, aki a megyei vendéglátó-vállalat műszaki ellenőreként, belső építészeként 1980-ban részt vett a Szegedre hozott hajó felújításában. A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület vezetőjeként, a közéleti kávéház műsorvezetőjeként gyakran hozta szóba a hajó sorsát, de sokan elvárnák, hogy valaki – az önkormányzat, az állam – mentse meg a pusztuló értéket, miközben a hajó víz feletti részét azok, akik más szempontból láttak benne értéket, az elmúlt években szétberhelték, elhordták.

Kiemelés

A legnagyobb magyar folyami gőzhajó százéves korában, 2017-ben lett a Hajózásért Alapítványé, amelyet kifejezetten a kiemelésére, megmentésére hozott létre Varga Mihály, az építőipari KÉSZ Csoport alapítója és Portás Csaba, aki az ügy mellett hosszú ideje elkötelezett hajózási szakember. A 300 tonnásra becsült törzs kiemelésére többen is ajánlatot tettek, de senki sem garantálta, hogy ez egy darabban menni fog.

Végül 2019 októberében a KÉSZ-hez tartozó MA-HARD Vízépítő Kft. fogott hozzá a kiemeléshez. Ehhez testre szabott technológiát alkalmaztak: 15 darab, egyenként 10 méter hosszú és másfél méter vastag felfújható ballont készítettek, hozzá egyedi kötélzetet. Így juttatták partra öt nap alatt a kikötő végénél a hajótestet, 2020. január 27-ére.

 
A Szőke Tisza a parton. Fotó: a szerző felvétele
 

A kft. ügyvezetője, Heizler Tamás akkor azt nyilatkozta, hogy a parton, kárfelmérés után derül ki, mennyire súlyos a hajó állapota, a jövőjéről csak ezután lehet komolyan gondolkodni. Az alapítvány és a cég mindenesetre teljesítette, amit vállalt, az ipari műemlék iránti tisztelettől vezérelve: most már nem a vízben pusztul az évszázados hajó.

Decemberben a Narancs.hu azt kérdezte a KÉSZ Csoporttól, hogy milyen eredményt hozott a hajó állapotának felmérése, lehet-e tudni arról, hogy meg tudják-e menteni, van-e terv arra, milyen céllal újítják fel, mennyibe kerülhet, milyen forrásból szereznek rá pénzt, és mikor kezdődhet a munka. Azóta sikerült beszélni a kiemelést irányító szakemberrel, aki azt mondta, a hivatalos választ a cég küldi majd el, de nem fogunk lemaradni semmiről.

A webradio.hu februárban szintén kereste a vállalkozást. A cikk szerint a KÉSZ annyit árult el, hogy

„olyan megoldásban gondolkodnak, amely a szegediek számára valamilyen élményt nyújt majd.”

A mostani látvány viszont megrendítő élmény. A hajót körbejárva a kerítésen kívül a laikus szemlélő érteni kezdi, miért nem jelentkezett eddig befektető, aki fantáziát látna benne, és a választott testületek is miért vonakodtak közpénzt költeni rá. Hiszen aki felújítja, annak azután üzleti alapon működtetnie, de legalábbis mindenképpen gondoznia kellene a hajót, amely a kiemelése után most a parton rozsdásodik tovább. 

 
A hajó hátulról. Fotó: a szerző felvétel

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.