Szőkítik a tehenek farkát a vásárhelyi kiállításon

Kis-Magyarország

Lázár János szokása szerint nem ment el a legnagyobb helyi rendezvény megnyitójára. Azért mindenki megtudta, mit gondol.

Miért kötöttek nejlonzacskókat a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. marháinak farkára?

„Szőkítjük” – felelték egyszerre az állatgondozók. Ez komoly. A kiállításra hozott tenyészállatok szőrét nyírják, a gerincükön lakkozzák is, hogy szépen álljon. A farkukkal is kezdeni kell valamit, praktikusan az előtt, hogy kivezetnék őket a gyöpre, a bírálók elé. „Amikor megszületnek, fehér, aztán az ammónia megsárgítja. Ez az anyag, amit a zacskó tart, húsz perc alatt eltünteti az ammónia hatását, a zacskó pedig védi, ameddig kell” – avatta be a Narancs.hu újságíróját a farokszőkítés metódusába az egyik gondozó.

 
Zajlik a farokszőkítés.                                                                                                                                                                 
Fotó: A szerző felvétele

Halak is vannak

A hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra a legszebb jószágaikat hozzák el azok a magyar agrárcégek, amelyek szeretik megmutatni magukat. Hagyományosan szarvasmarhákból, lovakból, juhokból és sertésekből a legnagyobb a felhozatal, de a háromnapos rendezvény programjában kecske-, baromfi-, sőt hal-fajtabemutató is szerepel, valamint tenyészállat-bírálatok sora, juh- és bárányhúsfogyasztást népszerűsítő spanyol-magyar konferencia és például magyarvizsla-show. A hódmezővásárhelyi rendezvényre az állattenyésztéshez kötődő vállalkozások is jönnek, gépforgalmazók, élelmiszeripari cégek, és a szakmabeliek mellett olyan laikus kíváncsiskodók, magányosan, családostul, akik a gyönyörű lovakat akarják látni, percekig fotózgatják mobillal a kutricában a kistraktor nagyságú tenyészkant, a hegyomlás méretű szürkemarhabikát.

 
Koncentrált tejű fajták show-bírálata az A szektorban
Fotó: A szerző felvétele

A mostani, 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok az OMÉK társrendezvénye. Április-májusban, Szent György-nap táján, a jószágok kihajtásának idején szokták megrendezni, de tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Idén az év eleje óta egyeztettek azért, hogy legalább ősszel meg tudják tartani – mondta a megnyitón Antal Gábor, a kiállítást szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója.

Ezermilliárdokkal dobálózva

A meghívóban az állt, Nagy István agrárminiszter nyitja meg a kiállítást – helyette Tarpataki Tamás helyettes államtitkár beszélt arról, hogy a koronavírus előtt is volt elég baja az állattenyésztőknek, ennek ellenére az ágazat „kibocsátása” a 2010-es 615 milliárdról 2020-ra 1026 milliárdra nőtt. Ez idő alatt rengeteg innováció – így a szelekció hatékonyságát megsokszorozó genetikai alapú tenyészérték-becslés – segítette a fejlődést, és azt, hogy jobban alkalmazkodhassanak a tenyésztők a piaci igényekhez.

 
Tarpataki Tamás megnyitóbeszédét hallgatják, ők ketten hagyományos ünneplőben
Fotó: A szerző felvétele

„Olyan fejlesztési lehetőség előtt állunk, amire még nem volt példa, ezermilliárdokkal dobálózunk” – ezt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hozta szóba, azzal a megjegyzéssel, hogy közben a koronavírus következményei és az aszály megdrágította a legtöbb költséget ebben az ágazatban. A piac egyelőre nem engedi, hogy ezt a költségemelkedést érvényesítsék az állatok leadási áraiban, úgyhogy sokan a túlélésért küzdenek. Szintén Győrffy hozta szóba, a piaci nehézségeken túl az is egyre inkább föladja a leckét az ágazatnak, hogy „a társadalmi igények hatnak a termelés szabályaira”, mégpedig az észszerűnek látszó mértéken túl. „Döbbenettel láttam a minap, hogy egy fiatalember bebújt egy ketrecbe, amiben tyúkokat tartanak, és megállapította, hogy ott borzalmas a helyzet. Hát én biztatom, ne álljon meg itt, szerintem egy hetet a mélyalmos tartásban is érdemes lenne neki kipróbálni. Nem akarom elkeseríteni, gyanítom, az se tetszene neki.” Győrffy szerint ennek, például a ketreces tartás ellenzésének, és a nyugati állattartó telepekre behatoló, a jószágokat szabadon engedő aktivisták akcióinak a tájékozatlanság az oka, az, hogy egyre kevesebben élnek mezőgazdaságból, és fogalmuk sincs arról, hogyan tartják a haszonállatokat.

Vegán macska, húsevő nyúl

Erre rímelt Sótonyi Péternek, az Állatorvostudományi Egyetem rektorának a megjegyzése. Neki a kiállítás megnyitóján adták át a Magyar Állattenyésztők Szövetsége által alapított Horn Artúr-díjat. Sótonyi professzor az elismerést megköszönve emlékeztetett, a társadalmi törvények betartása mindenki kötelessége, a természeti törvények be nem tartása meg öngyilkosság. Ez azért fontos szempont szerinte, mert az emberi butaság nagyon terjed: neki nemrég olyan kérdést szegeztek, mi az álláspontja az egyetemnek, ha polgári kezdeményezés indul a macskák vegánná tétele érdekében: „mondtam, én meg a nyulakat akarom húsevővé tenni.”

Ami a tudatlanság elleni harcot illeti, a megnyitón beszélt Gyuricza Csaba, az idén februárban létrehozott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, aki többek közt elmondta, a vásárhelyihez hasonló kiállítások a fiataloknak is szólnak. Az agrárfelsőoktatást a MATE „fonta egységes rendszerbe”, és létrejött egy „állattenyésztési, kutatási innovációs erőközpont”, amely „egységes szakmai irányítás alatt végzi a munkát”.

 
A kiállítás a leendő agrárszakembereknek is szól – mondták a megnyitón
Fotó: A szerző felvétele

A nNrancs.hu kérdésére, mit vár a szakma az átszervezett agrár-felsőoktatástól, Antal Gábor vezérigazgató azt mondta, tényleg nagyon bíznak abban, hogy az átalakulás a hasznukra válik; hogy a koncentráció azt eredményezi, a küszöb emelkedik, eleve jobb képességű fiatalokból lesznek hallgatók, és a jobb képzés révén jobb agrármérnököket kap a szakma. Ehhez a cégek amiben csak tudnak, segíteni fognak a felsőoktatásnak.

Üzenet a „zöld bárónak”

Az agrárfelsőoktatás átalakításának várható hozadékáról a legtöbbet a hazai politikában mostanában Lázár János, Hódmezővásárhely és Makó országgyűlési képviselője beszél.

Ő azonban nem volt ott a megnyitón.

Évek óta nem jön el, bár mint megtudtuk a szervezőktől, a kiállítást később meg szokta nézi, mert nagyon szereti a lovakat. A megnyitóra valószínűleg azért nem jön el, mert konfliktusa volt a szervező céggel. A nézeteltérés a privatizáció miatt pattant ki; az első Orbán- és a Medgyessy-kormány is magánosított nagy állami tulajdonú agrárcégeket, de eltérő módszerrel. A viszony később sem javult. Lázár egyik közeli munkatársával, Szél István székkutasi polgármesterrel, a NAK Csongrád megyei elnökével azonban találkoztunk, a kormánypárthoz közel álló promenad24.hu pedig a maga módján üdvözölte a rendezvényt. A megnyitó napján került föl a helyi híroldalra egy cikk, Zöldbáró nyomul Hódmezővásárhelyen? címmel, arról, a portál olvasói úgy tudják, Harsányi Zsolt, az Axiál és a Hód-Mezőgazda Zrt. tulajdonosa, a 44 milliárdos vagyonú, 33. leggazdagabb magyar tovább terjeszkedhet a város környékén, és „igyekezhet fölvásárolni a legjelentősebb vásárhelyi agrárcégeket”. A cikket közben frissítették: mindkét néven nevezett cég vezetője cáfolta a hírt.

A kiállítókat és a látogatókat a vendéglátó szerepében Márki-Zay Péter polgármester – Lázár egyik ellenzéki kihívója – üdvözölte. Azt mondta, várja, hogy „2022-ben az országgal együtt a mezőgazdaság is megújuljon”, és arról beszélt, e kiállítás idején jön a városba a legtöbb vendég, minden helyi és környékbeli szálláshely megtelik, és a város nagyon szorít ennek a rendezvénynek. Egyed Bélát, a Hód-Mezőgazda Zrt. egykori vezérigazgatóját, aki 28 évvel ezelőtt kollégáival együtt elindította a kiállítást, ezért is tüntette ki az önkormányzat Pro Urbe-díjjal.

 
Nem csak szőkíteni, fésülni is kell
Fotó: A szerző felvétele

A megnyitón a cég tulajdonosa, Harsányi Zsolt köszönte meg Tóth Béla szobrászművész alkotásával a kiállításért és a cégért végzett munkáját a fő szervezőnek, Fekete Balázsnak, aki jövőre éri el a nyugdíjkorhatárt. Fekete pedig megköszönte a hazai állattenyésztőknek, hogy a kezdetektől kitartanak a rendezvény mellett.

Antal Gábor kérdésünkre azt mondta, a kiállítás nem hoz hasznot a Hód-Mezőgazdának, de a tulajdonos áldoz rá, mert azt gondolja, szükség van ilyen rendezvényre vidéken.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk