Cora Tibor vendéglátásban érdekelt szolnoki vállalkozó és lakos március végén hosszú Facebook-posztban számolt be arról, hogy a Holt-Tisza partjától pár száz méterre gombatermesztő üzemet létesítenek. A vállalkozó tájékozódott a gombatermesztésnél használt technológiáról, és elismerte, hogy nagyon modern és megbízható, „de a leggyengébb láncszem az a csirke-lótrágya keverék, amiben a gombát termesztik” – írja bejegyzésében. Arról is beszámolt, elment két, hasonló technológia alapján működő üzemhez: Kiskunlacházán és Ócsán van ilyen, de amit ott látott és hallott, nem nyugtatta meg. „Kiskunlacházi lakosokkal beszéltem, akik elmondták, hogy a város üzem felőli részében terjedő kellemetlen bűz, amit az időjárás és a széljárás nagy mértékben befolyásol, megkeseríti mindennapjaikat. Évekig lakossági fórumot tartottak, aláírást gyűjtöttek mégsem értek el az üzem működésében pozitív változást. Az üzem betartja az előírásokat, de a trágyaszagot nem tudják »megfogni«. Az ingatlanárakon is meglátszik az üzem »áldásos működése«. Az ócsai (Alsópatonya) üzem környékén is tapasztaltam a bűz terjedését. A portaszolgálattal beszélgettem, ahol elmondták, az időjárás és a széljárás befolyásolja a bűz terjedését, annak intenzitását és erősségét. A gombát csirketrágyával és lótrágyával kevert humuszban termesztik, amit a termesztés után kint tartanak, tárolnak, majd elszállítanak” – osztotta meg tapasztalatait Cora Tibor.
Bejegyzésére a lakosok felháborodott kommentekkel reagáltak; szerintük a beruházónak illett volna tájékoztatnia a lakosságot, többen pedig azt kifogásolták, hogy a kormányhivatal hogyan adhatott engedélyt egy ilyen üzem számára üdülőövezetbe. Györfi Mihály, Szolnok ellenzéki polgármestere, azt ígérte, mindenképpen kivizsgálják az esetet.
Miért ide épül?
Cora Tibor lapunk érdeklődésére elmondta, nem a vállalkozás, hanem a kivitelezés helyszíne ellen van, szerinte ezt nem a szolnoki Holt-Tiszaparttól 500 méterre kellene építeni. „Nekünk az a problémánk, hogy ez egy üdülőövezet, miért nem lehetett ezt eleve a külterületre tenni?” – kérdezte. A környék éppen fellendülőfélben van, sokan költöznek ki, 20-30 millióba kerül egy telek, zöldövezetről van szó. A Holt-Tisza egy európai hírű kajakos edzőpályának is otthont ad, ide jár a kajakválogatott, külföldiek is edzőtáboroznak itt, versenyeket tartanak. Szolnoknak ez az a része egyébként, ahol évek óta húzódik egy luxusszálloda-beruházás.
Cora Tibornak étterme és panziója van az épülő üzemtől nem messze. A vállalkozónak van egy olyan félelme, hogy mivel a gombatermesztés nagyon jól jövedelmező üzlet, verseny van a vállalkozások között, és ilyenkor akár az is tapasztalható, hogy a költségek csökkentése miatt a termelési folyamatban lazítanak a szabályokon, inkább a kevésbé szigorú előírások szerinti technológiát alkalmazzák. Ezt úgy magyarázta egy névtelen forrásunk, aki alvállalkozóként dolgozott ilyen üzemekben, hogy a profitmaximalizálás miatt egy idő után nem tartanak be minden előírást, ezért fordul elő például, hogy bűzlő végterméket az üzem mellett, a szabad levegőn tárolnak. Informátorunk szerint van olyan gombatermesztési módszer, amely zárt rendszerű, nincs bolygatva, de van keltetőágyas is, amelyhez trágyát használnak. Ezt viszont fel kell lazítani egy szerkezettel, ekkor keletkezik az erős szag. Megjegyezte még, hogy a gombatermesztő üzemek mellé előbb vagy utóbb komposztgyártó üzemet is építenek, amelynek többek között trágyaigénye van.
Nem szállítanak trágyát
A beruházó részéről Varjú Ákos, a C&L Paeonias Kft ügyvezetője egy a Cora által tett bejegyzésre válaszolva azt írta, szabályszerűen engedélyeztették az üzemet. Hangsúlyozta, hogy az épülő létesítmény gombatermesztő üzem, nem pedig komposztelőállító. „A letermett komposzt azonnal elszállításra kerül, így az nem okoz semmilyen kellemetlenséget a környéken. Megértjük a lakosság érdeklődését, és nyitottak vagyunk a párbeszédre” – írta. A Narancs.hu megkereste Varjú Ákost is, aki mielőtt több félreértésre is felhívta a figyelmet. Elmondta, többszereplős beruházásról van szó, az üzem idén június végére készül el. Az integrátoruk, akinek szállítják a gombát, komoly tapasztalattal rendelkezik. A szolnoki üzemben a leginnovatívabb holland technológiát fogják alkalmazni. Azzal vitatkozott, hogy üdülőövezetben épül a vállalkozás. „Ez hagyományos mezőgazdasági terület, régen az Alcsiszigeti Állami Gazdaságnak volt a része. A terület maga külterület, vegyes ipari és gazdasági övezet, ami valóban ötszáz méterre van az egykori szolgálati lakásoktól, de egy másik részen, ahol több vállalkozás is van: mindenféle üzem, autójavító, konténer-raktár lerakat. Amikor az első üdülőket elkezdték építeni, még mezőgazdasági tevékenység folyt itt” – magyarázta.
Az ügyvezető rossz megközelítésnek tartja, hogy a piaci verseny miatt lazítanának az előírásokon. „Ezzel a feltételezéssel semmilyen beruházás nem valósulna meg”- mondta. Azt is megjegyezte, nem szabad összetéveszteni a komposztüzemet és annak hatásait egy gombafarmmal. A Kiskunlacházán és a Heves megyei Kerecsenden működő üzemek esetében komposztüzemek vannak a farm mellett, ami nem szerencsés. Szolnokon nem lesz ilyen, nem tervezik, hogy komposztgyártót is építenek később. „Ezzel teljesen tisztában vagyunk, egy ilyen tevékenységet tényleg nem lehet a lakókörnyezet közelébe helyezni” – magyarázta Varjú Ákos.
Kiemelte, nem trágyát, hanem komposztot fognak szállítani. „A komposzt és a trágya két külön kategória. A trágyának van szaga, a komposztgyártás során pedig azért keletkezik szag, mert felhasználnak bizonyos mennyiségű trágyát, bioszalmát” – mondta. „A komposztot speciális járművek szállítják, erről közvetlenül szállítószalagon bekerül a gombaházba, de nincsen szaga” – folytatta az ügyvezető. A beruházás úgy működik, mint egy élelmiszerüzem, amelyben elsősorban magyar munkaerőt szeretnének alkalmazni; a városból és agglomerációjából hetven embert fognak alkalmazottként felvenni. Arra a kérdésre, hogy szerinte miért alakult ki ez a helyzet az üzem építése körül, azt válaszolta: „azt gondolom, egy kicsit feszült hangulat van itt, a városhoz közel elektrolitgyárat terveznek, ez elég régóta téma, ami felkorbácsolta a kedélyeket”.
Mint azt lapunk megírta, március 7-én jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a kínai Kunlunchem elektrolitgyárat épít Szolnokon az Abonyi út menti ipari park területén. Mindez komoly felháborodást váltott ki a lakosság körében; a szolnokiak azt kifogásolták, nem kaptak előzetes tájékoztatást, pedig arra még régebben Szalay Ferenc volt fideszes polgármester ígéretet tett, hogy az itt élők megkérdezése nélkül nem telepítenek a városba veszélyes üzemet. A kínai beruházás körüli botrány akkor vetett újabb hullámokat, amikor kiderült: Györfi Mihály mostani ellenzéki városvezetőnek már korábban tudnia kellett erről – amikor az előző ciklusban Szalay mellett alpolgármester volt –, de mégsem tájékoztatta a lakosságot, sőt támogatta a fejlesztést.
