Az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának középpontjában áll a Gesztről származó Tisza Kálmán (miniszterelnök 1875-1890 között) és Tisza István (miniszterelnök: 1903-1905 és 1913-1917), ezért Békés megyében, a román határ mellett található kastélyuk megújítása kiemelt projekt volt a Fidesz-nek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a projekt felügyeletével kormánybiztosként Lázár Jánost bízták meg. A Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy az építési munka kezdete és beharangozott befejezése többször változott, majd a költségei is elszálltak. Miközben a magyar költségvetésből sok mindent nem tudtak finanszírozni, arra volt pénz, hogy az itt megemelkedő költségeket előteremtsék. Ám arra nem volt válasz, hogy az eredetileg tervezett 7 milliárd forintból miért lett 11 milliárd. Mint azt lapunk megírta, a közpénzből megújuló kastélyt ingyen a reformátusoknak adják, ahogy tavaly májusban beszámoltunk már arról is, amit a mostani vizsgálat megállapított: bundagyanús közbeszerzések gyanúja merült fel a felújítás során.
Egy közérdekű bejelentés alapján kezdett vizsgálódni még tavaly a Közbeszerzési Hatóság a vélelmezett jogszabálysértések ügyében. Eszerint az ajánlatkérő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) figyelmen kívül hagyta az egybeszámítási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy egyes közbeszerzések becsült értékét egybe kellett volna számítani, és ebben az esetben nem lehetett volna a közbeszerzésnél az ún. 115-ös eljárást alkalmazni. Vagyis: az ajánlatkérő több projektre bont egy adott, de egymással szoros összefüggésben lévő munkát, hogy annak értéke a 300 millió forint alatt maradjon.
Az egybeszámítási kötelezettség jelentősége
A közbeszerzési eljárás előkészítésekor meg kell állapítani az adott közbeszerzés becsült értékét, s ennek összege dönti el, hogy milyen eljárásfajták közül tud majd választani az ajánlatkérő. A geszti példánál maradva: a NÖF úgy gondolta, hogy a beszerzési igények (parkoló, park, belsőépítészet, kiegészítő építési munkák stb.) egymástól elkülönülnek, azok nem képeznek műszaki-funkcionális egységet, tehát ezek egyenkénti becsült értékét nem kell egybeszámítani. Így jutottak arra az eredményre, hogy valamennyi beszerzési igényük alatta marad a nettó 300 millió forintnak, tehát nyugodtan alkalmazhatják a 115-ös eljárásfajtát.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy ezeket a beszerzési igényeket igenis egybe kell számítani, mert fennáll a műszaki-funkcionális egység, ami maga a kastélykomplexum. Ha egybeszámítjuk őket, akkor nettó egymilliárdnál is magasabb összeget kapunk, tehát nem alkalmazható a 115-ös eljárásfajta.
Ennek az lehet az oka, hogy az ajánlatkérő meghívásos pályázatban hívhasson meg kivitelezőket a projektre. Mindez 300 millió forint feletti értékhatáron már nem lehetséges. Ennek értelmében a NÖF hívta meg a cégeket, de ez a végeredményt látva sajátságosra sikerült, ugyanis a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárások közül kettőben ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre a NÖF, holott a törvény a cégek lehetőség szerinti változtatását írja elő. Ám a történetünk még ennél is kacifántosabb. Ezt példázza, hogy a „Történeti Park” tárgyú közbeszerzési eljárásban az ajánlattételre felhívott cégek között volt kettő olyan, amelyek között tulajdonosi átfedés-összefonódás kimutatható a hatályos cégadatok szerint. Ezt tiltja a törvény.
Ha pedig lúd, akkor legyen kövér! Az állami ajánlatkérő több, a kastély felújítását célzó közbeszerzési eljárásban is olyan céget hívott fel ajánlattételre, amelyek nem szerepelnek az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. Nem kell magyarázni, ez is jogszabálysértő gyakorlat. A KD azt is megállapította, hogy a NÖF egyik közbeszerzési eljárásban sem tett eleget a közzétételi kötelezettségének. A már említett 115-ös eljárásban ugyanis kötelező közzétenni a közbeszerzés megindításával egyidejűleg bizonyos dokumentumokat, így a műszaki leírást, az árazatlan költségvetést, a későbbiekben pedig az eljárás eredményeként megkötött szerződéseket, továbbá az eredménytájékoztató hirdetményeket.
A fentiek miatt a Döntőbizottság összesen 10 millió forint bírságot szabott ki az ajánlatkérő NÖF-re.
Nem tartozik a szabálytalanságokkal érintett közbeszerzési eljárások közé, de tény, hogy a Tisza-kastély felújításával összefüggő kommunikációs feladatokat kis híján 27 millió forintért az egyazon budai címen bejegyzett LOUNGE DESIGN Kft. és New Land Media Reklám Kft. nyerte el. Mindkét cégnek az a Balásy Gyula a tulajdonosa, aki az elmúlt években jelentős, több tízmilliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyert el. A teljesen torzzá vált magyar reklám- és kommunikációs iparnak fontos szereplője Balásy.
A Nemzeti Összetartozás Napján, tavaly június 4-én Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a felújított Tisza-kastély avatóünnepségén. A kormányfő az eseményen beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta Magyarország béke iránti elkötelezettségét. Az ünnepségen jelen volt Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. 2024 októberében a magyar kormány kétnapos kihelyezett ülést tartott a Tisza-kastélyban.
Nemrégiben az egyik jó nevű történelmi magazin egy egész lapszámot szentelt a geszti kastély felújításának apropóján a Tisza-családnak. Ám a 100 oldalas számba nemhogy egy cikk, de még egy félmondat sem fért bele az újjáépítési projekt szabálytalanságairól és anomáliáiról, holott ezeket a honi sajtó nagy terjedelemben tárgyalta.
A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította
„A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a vitatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérőnek egybeszámítási kötelezettsége fennállt. Az érintett közbeszerzések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására, a Tisza-kastély fejlesztését érintő építési beruházások elvégzésére vonatkoztak. A gazdasági és műszaki funkció egysége megvalósult, a külön szerződésekbe foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltöttek be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. Az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a Tisza-kastély fejlesztését szolgálta, amely egységes cél több szerződéssel került megvalósításra” – mondta ki a KD határozata.
