Úgy tűnik, mégsem veszik el erőnek erejével a görög templomot Váctól

Kis-Magyarország

A görög ortodox egyház benyújtotta igényét a váci görög templomra, a városban pedig sokan úgy gondolták, az ingatlan hasonló sorsra jut majd, mint a Fidesz-közeli alapítványhoz került Káptalan utcai épületegyüttes. 

Közel került ahhoz a váci önkormányzat, hogy megismétlődjenek a városban a közelmúlt eseményei. Szeptember elején ugyanis a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa jelezte a városvezetés számára, hogy szeretné, ha hozzájárulnának, hogy a helyi görög templom – amely a váci múzeumnegyed egyetlen kiállítóterme – az egyház tulajdonába kerüljön. Erről az önkormányzat számolt be az oldalán

Matkovich Ilona polgármester egyeztetésre hívta az ügyben a helyi pártok és civil szervezetek vezetőit, és még Áfra Tamás, a helyi KDNP örökös elnöke is elment a találkozóra. A megbeszélésen viszont nem csak erről volt szó, hanem a Káptalan utca 16. alatt található épületegyüttesről is, amellyel már többször foglalkoztunk.

A váci közélet egyik legfelkapottabb történése az utóbbi időben ugyanis a „K16” einstandolása. Ez az épületegyüttes a választásokat megelőzően az önkormányzat vagyonkezelésébe tartozott, és a tervek szerint egy közösségi teret szeretett volna kialakítani itt a városvezetés. Azonban az április 3-i országgyűlési választások – és a negyedik kétharmados Fidesz győzelem – után egy kormányrendelettel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egy bizonyos Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adta az épületegyüttest. 

Ennek a jelentős állami támogatásokat élvező szervezetnek a kurátora Bajor Gergő Péter, a KDNP frakciójának titkára, Rétvári Bence országgyűlési képviselő munkatársa, magyarul

a váci vagyonkezelés alatt lévő állami tulajdonú, minden bizonnyal igen értékes, több mint 460 négyzetméteres ingatlan Fidesz-közelbe került.

Az ügy hátterét igyekeztünk felderíteni az elmúlt hónapokban, legutóbb augusztusban írtunk a legfrissebb fejleményekről; az épületben Papp László műgyűjtő képei láthatóak, és ő váltig állítja, hogy ki akarta őt tenni az önkormányzat, ami miatt az alapítványhoz fordult – ennek lett a végeredménye a tulajdonosváltás. Egyelőre úgy néz ki, hogy pont került a történet végére, és hiába próbálta ezt megakadályozni az önkormányzat, az ingatlan október elején kerülhet a Rétvári-közeli szervezethez. 

De térjünk vissza a görög templomhoz, amely esetében ilyen előzmények után az önkormányzat nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy

„már a második kiállítótérrel rendelkező váci ingatlant szeretné a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő másnak a tulajdonába adni”.

Az önkormányzat beszámolója szerint „mind a két épületnél már évek óta zajlik egyeztetés arról, hogy a város tulajdonba kapja ezeket a múzeumi telephelyeket. Ezt két évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ajánlotta fel az önkormányzatnak. Ezzel szemben most elég gyorsan történt egy váltás”. A polgármester azért hívta össze a megbeszélést is, mert szeretné, ha a parlament foglalkozna ezzel a két témával, hiszen innentől kezdve Vác város lakói elesnek attól a lehetőségtől, hogy ezt a két épületet szabadon használják. 

V?rosk?p - V?c - G?r?g templom

 
Az 1792-ben épült késő barokk műemlék Görög templom a Katona Lajos utca 6. számban, amely ma a Tragor Ignác Múzeum időszaki kiállítóhelye.
Fotó: MTVA/Bizományosi – Jászai Csaba
 

Miért kell a váci görög templom az exarchátusnak?

Az exarchátus Magyarországon elismert, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus fennhatósága alá tartozó ortodox egyház, amiről rövid keresés után kiderül, hogy korábban megkapott több Budapest VIII. kerületi állami ingatlant, és a parlament júniusi döntése értelmében ezeken beruházás valósul meg: Exarchátus Dialógus Központ, Lelkiségi, Kulturális és Tudományos Akadémia jön létre és kerül az egyházhoz – számolt be a Telex. De mi a tervük a váci görög templommal? Megkerestük az exarchátust, melytől több hetes egyeztetés után kaptunk válaszokat. 

„Híveink részéről az elmúlt években már többször felmerült a templom használatának kérdése, és az igény Egyházunk jelenlétére, a görög ortodox egyházi és kulturális élet megújítására, melynek tárgyi feltétele a templom. Jelenleg a Vácon működő Görög Önkormányzattal együtt szeretnénk ortodox – elsősorban magyar és görög – híveink számát és igényeit pontosan felmérni és szolgálni. Terveink szerint kezdetben havonta egyszer tartanánk Szent Liturgiát, hogy kialakítsunk és megalapozzunk egy működő, élő és tenni akaró egyházi közösséget. Idővel a szertartások kibővülhetnek kulturális rendezvényekkel, közösségi alkalmakkal, egyházi oktatással, a hívek – úgy a gyermekek, mint a felnőttek – kateketikus, hitéleti képzésével is” – tájékoztatott az exarchátus. 

Válaszlevelükben kifejtették, hogy a magyarországi görög ortodox közösségeik számára nagyon hektikusan alakult az elmúlt néhány évszázad, mind a hívek mind pedig a templomok és egyházközségek számát illetően, Vácon is voharos volt az egyház története. 

A Vácon található görög ortodox templomot a helyi görög kereskedők építették még 1793-1795 között, majd ők is használták. A templom közel két évszázadon keresztül szolgálta szakrális térként a híveket és az ortodox egyházat, és bár felépítéséhez állami engedélyre volt szükség, azonban a költségeket a görög hívek saját felajánlásaikból fedezték.

A templom és a hozzá tartozó egyéb vagyontárgyak a görög közösség 20. század eleji végletes megfogyatkozásával egyes források szerint jogalap nélkül a szerbek kezébe került, a tudomásuk szerint azonban csak a gyakorlati használatot illetően. A 20. század második felében az önkormányzat lett a tulajdonos, ezt követően pedig az állam.

A magyarországi görög ortodox egyházszervezetet az orosz megszállás idején, 1945-1990 között lényegében ellehetetlenítették és minden, korábban nem a szerbekhez átkerült templomot az újonnan illegálisan létrehozott orosz ortodox egyházszervezethez kényszerítettek. Az 1990 utáni időszakban tudott újraindulni a közösség szervezése, amelynek egyik alapja a fokozatosan az ortodoxia felé közeledő magyar hívek növekvő száma, másik pedig a magyarországi görög kisebbségek voltak.

„A 2022-ig eltelt időszakban kettő korábbi templomot sikerült jogi úton visszaszerezni az orosz egyháztól. Örömteli azonban, hogy a hívek növekvő száma új kihívások elé kezdi állítani a közösséget. Budapesten és Pest megyében jelenleg a budapesti Váci utcában található lakásban kialakított kápolna és a Szigetszentmiklóson található templom tudja kiszolgálni ortodox híveink hitéleti igényeit. Mind Budapest északi részén, mind pedig a környező városokban azonban számos olyan család van, akiknek vagy nem megoldott a hitéleti ellátása vagy nagyon körülményes és költséges a hosszú utazások miatt.

Reményeink szerint Vác városának vezetése is támogatni fogja kulturális és egyházi törekvéseinket és együttműködési szándékunkat, melyben nem szerepel az MNV Zrt. bevonása”

– zárták válaszlevelüket. 

Egyh?zi ?p?let - V?c - A G?r?g templom ?p?lete

 
Az 1792-ben, késő barokk stílusban épült műemlék Görög templom, amely jelenleg a Tragor Ignác Múzeum időszaki kiállítóhelye.
Fotó: MTVA/Bizományosi – Jászai Csaba
 

Mit szól ehhez a város? 

Látszólag az exarchátusnak megalapozott érvei vannak arra nézve, hogy miért szeretné a görög templomot használni, a válasza szerint pedig nem akarja erőnek erejével eltulajdonítani a várostól, inkább a megállapodásra törekszik. De mi az önkormányzat álláspontja? 

Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az MNV több megkeresésre és érdeklődésre is pozitív választ adott abban a tekintetben, hogy a város ingyenes tulajdonába kerüljön a templom, vagy legalábbis maradjon a vagyonkezelésében – erről a közelmúltban képviselő-testületi döntés is született. 

Az önkormányzat egyébként nyitott rá, hogy valamilyen együttműködésre lépjen az exarchátussal,

sőt, a polgármester egyeztetett is a váci görög nemzetiségi önkormányzat vezetőjével, Sarantis Mantzourakisszal, illetve válaszolt az egyház ügyvédje által írt megkeresésre. 

Most úgy tűnik, a feleknek sikerül zöld ágra vergődni, és nem kell, hogy a hatalom közbeszóljon, és elvegyen a várostól egy újabb értékes ingatlant, mint ahogyan az a „K16” esetében történt. 

Matkovich Ilona polgármester egyébként a közelmúltban egyeztetett Rétvári Bence országgyűlési képviselőben egyebek mellett a két épületről is. „Elmondtam neki, hogy a váciak számára mindkét épület átadása a hozzá köthető alapítványhoz, illetve az ortodox egyházhoz elfogadhatatlan” – írta Facebook-posztjában erről a polgármester. Rákérdeztünk erre is az önkormányzatnál: „a képviselő úr nem először ismerte meg a városvezetés álláspontját, hivatalos reagálást eddig nem kaptunk tőle álláspontjáról”

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk