Rétvári-közeli alapítványhoz került Vác patinás épülete, az ügy kulcsszereplője érdemkeresztet kapott

Belpol

Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Papp László műgyűjtő, aki szerint öt évtizedes munkáját ismerték el a kitüntetéssel. Mindez azután pár hónappal történt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elvett Vác vagyonkezelésétől és egy Rétvári Bencéhez közel áló alapítványnak adott egy értékes épületegyüttest. Ebben látható Papp László gyűjteménye. Papp annak ellenére sem ürítette ki az ingatlant, hogy a város felszólította erre, és jogi lépéseket helyeztek kilátásba ellene. A műgyűjtő szerint az önkormányzat azt csinál, amit akar, az ügy kormányzati szinten rendeződött. 

„Gratulálok az augusztus 20-a alkalmából kitüntetett váci és dunakanyari díjazottaknak” – ezt írta Rétvári Bence, Pest megye 4-es számú választókerületének országgyűlési képviselője az államalapítás ünnepének napján a Facebookon. Bejegyzése szerint a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának díját vehette át Dudás Nándor Pál, Lieszkovszki Gábor és Papp László, a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának díját pedig Dian János, Mikesy György és Sági Sándor kapta meg. 

Rétvári posztjából nem derül ki, hogy az említettek kicsodák és miért tüntették ki őket, azonban a Belügyminisztérium (BM) weboldalán részletes tájékoztató olvasható a díjazottakról. A felsoroltak közül ebben a cikkünkben csak az egyikükkel fogunk foglalkozni részletesen, ugyanis kulcsszerepet játszott az utóbbi időszak egyik legmeghatározóbb váci közéleti ügyében. 

Einstand a választások után

Pár nappal az áprilisi országgyűlési választás után derült ki, hogy Vác egyik patinás épületegyüttesét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a város vagyonkezelése alól elveszi és egy Zebegényben bejegyzett alapítvány tulajdonába adja. A Dunakanyari Védegylet Alapítvánnyal az elmúlt hetekben többször is foglalkoztunk, ugyanis a szervezet kurátora Bajor Gergő Péter, a KDNP parlamenti frakciójának titkára, akire Rétvári Bence „jobbkezeként” szoktak hivatkozni. Bajor akkor szerzett magának országos ismertséget, amikor a 444.hu megírta, hogy az adóhatóság munkatársai lehallgatták egy telefonbeszélgetését; egy letkési érdekeltségű vállalkozó arra kérte, hogy segítsen a cégének pályázati forráshoz jutni. 

Azzal a Narancs.hu foglalkozott részletesen, hogy a Dunakanyari Védegylet Alapítvány mennyi állami támogatásban részesült az elmúlt években. A múlt évre vonatkozó beszámolója szerint 2021-ben 40,4 millió forint bevétele keletkezett az alapítványnak, az összes ráfordítás 61,9 millió forint volt, aminek teljes összege „közhasznú” tevékenységre ment el. 2020-ban 39,3 millió forint, 2021-ben pedig 21,5 millió forint támogatás érkezett a központi költségvetésből, illetve tavaly 18,8 milliót adományoztak a szervezetnek. 

Mint megírtuk, a Dunakanyar Védegylet Alapítvány és más Rétvári Bencéhez köthető szervezetek körül csinos kis ingatlanportfolió épülget. A váci ingatlanegyüttes mellett egy szobi, valamint több zebegényi épület is az érdekeltségükbe került, amiről a közelmúltban közölt hosszabb cikket a Magyar Narancs. 

Papp László színre lép

A váci, Káptalan utca 16. alatt található, 465 négyzetméteres ingatlan biztosan több százmillió forint értékű, de nem csak azért érdekes einstandolásának a története, mert így egy kormányzati politikus köréhez került az épület. Vác Város Önkormányzata közösségi teret szeretett volna létrehozni itt, amivel kapcsolatban látszólag előremutató egyeztetések folytak az MNV-vel. 

Egy helyi kiadvány, a Váci Napló is foglalkozott a témával még májusban. Szerettek volna válaszokat kapni Bajor Gergőtől, azonban az írásban elküldött kérdésekre Papp László műgyűjtő reagált, akinek egyébként a képei tekinthetők meg az épületben. Papp azt írta, az ingatlan az elmúlt pár évben leromlott, és az önkormányzat nem mutatott hajlandóságot a felújítására. Ugyanakkor a városvezetés együttműködött Papp Lászlóval; az önkormányzat két és fél éve fizeti a Káptalan utca 16. közözemi díjait. A felek szerződése februárban lejárt, az önkormányzat pedig jelezte, elkezdené a felújítás tervezését, hogy később közösségi házként és kulturális térként átadja. Erről egyeztetett a polgármester az MNV-vel, ahonnan mindig pozitív válasz érkezett arra nézve, hogy a város megkaphatja-e az épületet – majd egyszercsak a vagyonkezelő felszólította az önkormányzatot, hogy kilencven napon belül ürítse ki.

Papp László levelében azt írta a lapnak, „létrejött egy együttműködés a Dunakanyar Védegylet Alapítvánnyal és a közös terveket Magyarország Kormánya is támogatta”. A gyűjtemény és az alapítvány célja, hogy „olyan kulturális tér jöhessen létre, ahol a képzőművészet mellett az irodalom és zeneművészet is szerepeltetheti magát. Polgári művészeti, kulturális központot szeretnének létrehozni, ahol a kultúra- és művészetszerető emberek találkozhatnak, beszélgethetnek, eszmét cserélhetnek” – írta. 

Hozzátette, az önkormányzat eddig nem nyilvánította ki szándékát, hogy a „nagy értékű gyűjteményt” bármilyen formában be szeretné mutatni, vagy támogatni. Matkovich Ilona polgármester (lapunk korábbi szerzője) azonban erről azt nyilakozta a helyi újságnak, írásos szerződés bizonyítja, hogy az önkormányzat a gyűjteményt eddig is bemutatta, és megegyeztek Papp Lászlóval, hogy a felújítás után kiállítás formájában ezt továbbra is megteheti. Matkovich szintén májusban arról is nyilatkozott, hogy Papp a lejárt szerződése ellenére nem ürítette ki az épületet, miközben az önkormányzatnak az MNV részére ilyen formán kell átadnia az ingatlant, ezért jogi lépéseket helyeznek kilátásba. 

Kíváncsiak lettünk rá, hogy milyen kapcsolat fűzi Pappot az alapítványhoz és a kormányhoz, ezért mi is megkerestük májusban. Azt állította, az önkormányzat ki akarta tenni az épületből; Rétvári és „más is” segített neki abban, hogy a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz kerüljön az ingatlan, viszont nincs felhatalmazva rá, hogy a nyilvánosság előtt beszéljen róluk. Felvetettük, hogy „az együttműködés” részeként egy értékes állami ingatlan magánkézbe került; a műgyűjtő erre azt mondta, ha „ez az ára annak, hogy továbbra is a váciak igen jelentős kultúrépülete maradjon, és benne egy igen jelentős öt évtizedes gyűjtemény maradjon, ami soha többet nem lesz Vácon, ha elmegy az épületből, akkor menjen magántulajdonba”. Hozzátette, 200 millióért vagy többért újítják fel az  az épületet a Dunakanyari Védegylet Alapítvány jóvoltából. 

„Kormány szintjén lerendezték”

A BM indoklása szerint Papp László, mint a váci Nemzetközi Mobil MADI Múzeum alapítója, a (Káptalan utca 16.-ban megtekinthető) Modern Művészeti Gyűjtemény vezetője és a Sajdik Ferenc Gyűjtemény tulajdonosa „a Dunakanyar kulturális értékeinek megőrzése iránt elhivatott, példaértékű tevékenysége elismeréséül” kapta meg a Magyar Arany Érdemkeresztet. 

Utánanéztük Papp titulusainak és találtunk pár érdekességet. A Nemzetközi Mobil MADI Múzeum közép-kelet-európai régió legnagyobb MADI (a kortárs absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzata - a szerk.) gyűjteményét Saxon-Száz János és Dárdai Zsuzsa hívta életre. A Sajdik-gyűjtemény pedig még pár éve az önkormányzat tulajdonába került. Megkérdeztük a BM-et, mint előterjesztőt, hogy megbizonyosodtak-e Papp László személyéről, mielőtt felterjesztették a kitüntetésre, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. (Nem mellékesen Rétvári Bence a tárca államtitkára.) 

Megkerestük Papp Lászlót, aki szerint öt évtizedes gyűjtőmunkáját díjazták az arany érdemkereszttel, hiszen ő hozta létre a Dunakanyar legnagyobb és az ország egyik legnagyobb 21. századi művészeti gyűjteményét. Rákérdeztünk a váci MADI-múzeumra és a Sajdik-gyűjteményre is. Mint mondta, valóban Saxon-Száz és Dárdai gyűjtötték a műalkotásokat, de ő alapította helyi múzeumot, Vác városa pedig csak egy részét vásárolta meg a Sajdik-gyűjteménynek, egy része még nála van. „Amit megvásároltak, annak is csak egy töredéke van kirakva. Az 50 legjobb kép raktáron van” – mondta. 

Érdeklődésünkre az önkormányzat azt a tájékoztatást adta, hogy Papp László továbbra sem ürítette ki a Káptalan utca 16. alatti ingatlant. Az MNV-vel folynak tárgyalások, és a jogszabályok szerint a tulajdonba adás kihirdetésétől számított fél év múlva (a döntés a választás környékén született, így körülbelül októberben) kaphatja meg az ingatlant a Dunakanyar Védegylet Alapítvány.

Papp szerint ezt az ügyet már lezárták, az önkormányzat tudomásul vette, hogy nem számolja fel a galériát. Továbbra is meg van róla győződve, hogy a gyűjteményét a városvezetés el akarta tüntetni. A belengetett jogi lépésekre pedig azt mondta, 

„azt csinálnak, amit akarnak, ezt már a kormány szintjén lerendezték”.

Az épületet fel kell újítani Papp László szerint, amire a város az elmúlt évtizedekben egy forintot nem költött. Mostanában jönnek-mennek a szakemberek, vizsgálják, hogy mi mennyibe kerülhet, tavasszal pedig valószínűleg sor kerül a felújításra, ami a pillanatnyi gazdasági helyzettől is függ. 

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi a véleménye a városvezetésnek Papp kitüntetéséről. „Az önkormányzatnak nincs álláspontja állami kitüntetésekkel kapcsolatban”.

Polgik is érdemesek

A Rétvári Bence által említett kitüntetettek között Papp Lászlón túl még két érdekes személy neve olvasható. Az egyikük, Lieszkovszki Gábor a Váchoz közeli Rád község fideszes polgármestere, aki a település „fejlesztését szolgáló településvezetői munkája elismeréséül” kapta meg az érdemkeresztet. A másikuk pedig Dudás Nándor Pál, Ipolytölgyes korábbi polgármestere, aki a település „és térsége fejlesztését elősegítő eredményes településvezetői munkája elismeréséül” részesült a díjban. 

Dudás nevével májusban találkoztunk először, ugyanis ekkor írtunk azokról az alapítványokról, amelyek Rétvári Bence körül gombamód szaporodtak az elmúlt években, miközben tömkelegével érkezett hozzájuk állami támogatás. Ipolytölgyes korábbi polgármestere jelenleg egy bizonyos Hello Dunakanyar Alapítvány kurátora, aminek nagymarosi székhelye megegyezik a helyi kormánypárti portál, a VácOnline kiadója, a Hellodunakanyar Kft. székhelyével. A Telex még a választás előtt arról írt, hogy ez a cég szervez helyi rendezvényeket, köztük a Váci Polgári Esteket, ahol Rétvári mellett más kormánypárti politikusok is fellépnek. De erre a címre van bejegyezve az Öko Urbana Egyesület is, aminek kurátora Stágel Bence korábbi KDNP-s országgyűlési képviselő.

A Rétvári Bence környezetében működő alapítványok előző éves teljesítményéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. 

(Címlapképünk forrása: Rétvári Bence Facebook-oldala. Papp László a kép közepén látható.) 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.