„Nem túlzás, hogy hétről hétre előfordul valamilyen könnyebb vagy súlyosabb durvaság. Volt, hogy megütötték az ápolót, de olyan is történt, hogy leköpték az ügyeleti ablak mögött ülő alkalmazottat. Még gyakoribb, hogy fenyegetik vagy szidalmazzák az orvost” – vázolja a kiskunhalasi viszonyokat Balogh Mária főorvos. A Semmelweis Halasi Kórház SBO-vezetője Szegeden is praktizál, így ismeri a csongrádi belgyógyászaton uralkodó állapotot is. „Nemrég egy férfi kullanccsal jelentkezett. Speciális eszköz híján a bőrgyógyászatot javasoltam neki, mire kifakadt, hogy miért nem tudjuk a problémáját megoldani? Sok beteg eleve úgy érkezik, hogy bejelenti: egy koponya-CT-re jöttem. Nem tudom, honnan veszik ezeket, de amikor az orvos szakmai okokból ellentmond, akkor gyakran kezdődik a cirkusz.”
A nagy része indokolatlanul jön
A halasi SBO-n jelenleg napi 60-65 beteget látnak el, közte több mint húszat éjjel. „Amikor a váltó műszakos kolléga bejön, már általában tele van a fektető nyolc ágya, és többen várakoznak. Ez hosszú távon nem fenntartható” – figyelmeztet Balogh Mária. Hozzáteszi: miután minden betegre, így az indokolatlanul érkezőkre is azonos figyelmet kell szánni, aránytalanul nagy a várakozási idő. A sürgősségi osztályokon nem érkezési, hanem súlyossági szempontok alapján kerülnek sorra a páciensek, mivel azonban a nem sürgősen ellátandó panaszosok vannak többen, törvényszerű a feszültség. „Az SBO-ra érkezők legalább 60 százaléka indokolatlanul jön. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az alapellátásban, a háziorvosnál nem kaptak megfelelő tájékoztatást és ellátást, de sajnos azt is, hogy mindenkinek többet kell várakozni az indokoltnál. Azt ugyanis nem tehetjük meg, hogy a zsúfoltság miatt valakit nem vizsgálunk meg alaposan” – teszi hozzá Balogh Mária.
Képünk csak illusztráció!
Fotó: MTI
| Gazdaságilag rendben |
Lúdtalppal és kiütéssel
A szakma szerint sokan azért „trükköznek” az SBO-s bejelentkezéssel, hogy megkerüljék a kórházak leterheltsége miatti várakozási időt. „Elhanyagolt halálos betegséggel ugyanúgy bejönnek, mint lúdtalppal vagy csalánkiütéssel. Tapasztaltam olyat, hogy a beteg megmondta nyíltan: a háziorvos okította ki, hogy idejövet mondja azt, mellkasi fájdalmai vannak, mert akkor biztosan felvesszük az SBO-ra. A mellkasi fájdalom ugyanis tipikusan olyan tünet, amit nem szabad fél vállról venni: lehet szívroham előjele, de lehet szorongásból adódó eset. Ki kell vizsgálni mindent, így a valóban sürgős panasszal érkezőktől vesszük el az időt, és lehet, ők maradnak időben ellátatlanok” – mondja Kiss Marianna. A halasi kórház járóbeteg-ellátásért felelős igazgatóhelyettesének szintén van regionális intézményi tapasztalata, és megerősíti: szinte mindennaposak, és igen gyakran garázdaságig fajulnak a türelmetlenségből fakadó indulatok a sürgősségi ellátásban.
„Az orvos nem vállalhatja a felelősséget, hogy nem vizsgál ki valakit, akkor sem, ha gyakran előre tudja, hogy feleslegesen dolgozik – mondja Kiss Marianna főorvos-igazgatóhelyettes. – Járt már itt olyan beteg, aki három napja lázas volt, de lázcsillapítót még nem vett be, és orvos sem látta. Volt olyan is, aki többnapos székrekedés miatt jött az SBO-ra. A könnyű panaszok akár egy alapos patikusi tájékoztatással orvosolhatók lennének. Ez a betegnek is kevesebb utánajárásba, várakozásába, az egészségbiztosítónak pedig kevesebb pénzébe kerülne” – fűzi hozzá Balogh Mária.
A kórház
Fotó: MTI
| Betegjogi képviselők: fontos a bizalom Megértik, ugyanakkor nem minden ponton tartják elfogadhatónak az egészségügyben dolgozók álláspontját a betegjogi képviselet oldalán állók a kiskunhalasi eset kapcsán. Nevük mellőzését kérő forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy a betegnek nem kötelessége minden esetben tudni azt, hogy a panasza, tünetei, állapota sürgősségi vagy beutalóval hozzáférhető szakrendelői ellátást követel-e. „Egy hát-, fej- vagy combcsontban jelentkező fájdalom mögött tucatnyi indikáció lehet, azért is fontos, hogy alapos diagnosztikai kivizsgálást végezzenek, mert szemre a szakember sem döntheti el, hogy könnyű vagy netán életveszélyes esetről van-e szó” – mondta a narancs.hu-nak egy Bács-Kiskun megyei szakember. A betegjogi képviselők inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy bár tagadhatatlan az ellátó személyzet egyre nagyobb leterheltsége, elfogadhatatlan, ha emiatt türelmetlenül vagy hanyagul bánnak a betegekkel. Utóbbi sajnos sorozatosan előfordul az intézményekben. „Bár igaz, hogy az SBO-k túlterhelése az egészségügy kórházakon túlmutató problémáiból is fakad, fontos, hogy az egészségügyben dolgozók tapintatosan, kellő időt és figyelmet áldozva forduljanak a páciensekhez” – mondja Bács megyei forrásunk. |
A háziorvos szerint
De miért kerül az indokoltnál több beteg a sürgősségi ellátó osztályra? „Van ebben egy adag kényelmesség. Az SBO-n a beteg azonnal választ kap: labort, ellátást és minden egyebet. Régi probléma ez az egykapus rendszernél, és nyilván van benne emberi gyarlóság, több oldalról is” – mondja Bús Imre. A kiskunhalasi háziorvosi kar vezetője meglepődik ugyan a 60-80 százalékos indokolatlanul megjelenő betegarányon, de a jelenséget nem cáfolja. „Tény, hogy ma semmiféle szűrő, fegyelmező, szabályzó nincs a betegek előtt arra nézve, hogy tényleg csak indokolt esetben forduljanak orvoshoz. Több háziorvos is elmondja, hogy sok páciens havonta 2-3 alkalommal is meglátogatja.” A betegek általában nincsenek tudatában az egészségügyi ellátások költségeinek. Egyik háziorvosi forrásunk úgy fogalmaz: „Ha pénzbe kerülne az ellátás, mindjárt többen fontolnák meg az orvoshoz járást, de még a betegségmegelőzés, vagyis az egészséges életmód fontosságát is!”
Bús Imre szerint szerencsétlen dolog volt a vizitdíj megszüntetése (a rendszert 2007-ben vezették be, majd a Fidesz népszavazási kezdeményezésére 2008-ban megszüntették – K. Z.). „Az a 300 (a kórházi ellátásban 1000) forint éppen arra volt elegendő, hogy a beteg legalább egy pillanatra megfontolja, tényleg indokolt-e orvoshoz mennie. Én nem találkoztam olyannal, aki ilyen csekély pénz miatt ne ment volna rendelőbe. Ez mintegy 10 százalékkal csökkentette a forgalmat, ami enyhítette a háziorvosi és a kórházi ellátás terheltségét is.”
A vizitdíj egy átlagos vidéki háziorvosi rendelőben, ahol naponta 40-50 beteg is megfordul, épp azt a havi 200 ezer forintos bevételt hozta, ami a 2002 óta nem emelt finanszírozás mellett fejlesztési-karbantartási pluszforrást jelentett a rendelőkben. (Az egyik kiskunhalasi rendelő havi bevétele ma 8-900 ezer forint: ebből „tart” el egy orvost és két másik alkalmazottat, illetve fizeti a költségeket – K. Z.) Ráadásul Kiskunhalason és tágabb térségében a háziorvosi kar kiöregedőben van, nincs utánpótlás. (Ez Békés megyében is így van, erről szóló cikkünket lásd itt.) A városban és az egyik szomszédos községben mindössze egy-egy 50 év alatti orvos van, a többiek hamarosan nyugdíjasok lesznek.
