„A hatalom szorult helyzetében elkezdte visszanyesni a gyülekezési jog szabályait, hogy tetszése szerint korlátozhassa és szigorúan büntethesse a számára kellemetlen tüntetéseket. Üzenjük meg együtt, hogy a szabadságjogok minden magyar ember számára fontosak – és mi ragaszkodunk hozzájuk!” – ezekkel a szavakkal hirdetett demonstrációt az aHang helyi szervezete, az aPont Miskolc kedd délután fél hatra az Erzsébet térre.
„Szeretettel köszöntöm az egyelőre szabadon gyülekező sokaságot a nemzeti vészhelyzet 1854. napján! Megszámolni sem tudjuk, hogy ezen időszak alatt hány olyan törvény-, alaptörvénymódosítás volt, ami miatt gyülekeztünk, vagy ami miatt gyülekeznünk kellett volna – időben” – nyitotta meg a felszólalók sorát Sikoparija Lujza, az aHang B.-A.-Z. megyei koordinátora.
Majd Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) egykori elnöke kapott szót. Mint fogalmazott, ő már a Kádár-rendszerben is ellenzékben volt, és jól emlékszik, hogy három fő számított csoportosulásnak, szemben a mai helyzettel: a gyülekezési törvény ugyanis úgy szól, hogy már két fő közös köztéri akcióját is be kell jelenteni. „Tehát
most szigorúbb a gyülekezési szabályozás, mint ami egy mindenki által diktatúrának tartott rendszerben volt.”
Szűcs Tamás visszaemlékezett, hogy a PDSZ elnökeként az első nyilvános tüntetése, amit 2018–ban szervezett a kollégáival, az is épp a gyülekezési joghoz kapcsolódott: a hetedik alkotmánymódosításba ugyanis bevették az otthon védelmét – akkor arra hivatkozva korlátozta a gyülekezési törvényt a Fidesz.
A volt szakszervezeti vezető szerint „a Fidesz egyszerre használja a jogi furkósbotnak a technikáját, amikor könnyedén az alkotmányhoz nyúl kétharmados parlamenti többséggel, amikor brutális munka törvénykönyvet alkot, vagy amikor vészhelyzetet üzemeltet egy olyan időben, amikor ez nem indokolt. De ugyanígy használja a lopakodó jogalkotásnak a módszerét is: amikor gyülekezési jogokat egyesével, apró lépésenként salátatörvényekbe rejtve módosítja, de ugyanígy a lopakodó jogalkotási mód részei az egyéni képviselő indítványok, sőt, maga a salátatörvény is egy lopakodó jogalkotási forma” – fogalmazott Szűcs Tamás.
„A Fidesz olymértékű hatalmat halmozott föl, ami egy polgári demokráciában ritka. Ezt a hatalmat akarja mindenáron védeni, csakhogy mostanra elfogynak a lehetséges eszközei. Ezért, úgy gondolom, egyre brutálisabb eszközökhöz fog nyúlni. A mostani gyülekezési korlátozás, amikor a kínai arcfelismerő rendszer alkalmazása lehetségessé válik, már egy ilyen brutális lépés" – vélekedett Szűcs Tamás, aki szerint "valóban cezúrához, választóvonalhoz érkezett a magyar belpolitika. Ha most nem lehet megállítani a Fideszt, választások útján, illetve utcára vitt politikai mozgalmakkal – mert a kettőre együtt van most szükség –, akkor átbillen a rendszer, amelyet hibrid rezsimnek neveznek. A Horthy-rendszerben ezt úgy hívták, hogy korlátozott parlamentarizmus. Ennek lényege, hogy működő parlamenti többpártrendszer van, de szinte lehetetlen leváltani az uralkodó pártot.
Egyetértek Hadházy Ákossal, nincs mese, folytatni kell az utcai küzdelmet, utcára kell vinni a politikát, hiszen a parlamenten belüli eszközök már kevésnek bizonyulnak a demokrácia védelmében.
És persze készülni kell egy választásra is. Határmezsgyén vagyunk: ha most nem sikerül leváltani a Fideszt, akkor belecsúszunk egy irreverzibilis, visszafordíthatatlan világba, és az már nem korlátozott parlamentarizmus lesz, nem hibrid rezsim, hanem diktatúra” – fogalmazott Szűcs Tamás.
Varga Andrea, aki az előző önkormányzati ciklusban Miskolc szociális alpolgármestereként tevékenykedett, most a Padtársak nevű civilszervezet nevében szólalt fel. Beszélt az összeomlófélben lévő oktatásról, egészségügyről és szociális ágazatról, majd rátért a mostani tiltakozási hullámot kiváltó témára.
A pride jelentése: önérzet, büszkeség. Ez az, amit betiltott Magyarország kormánya.
Az önérzetünket és a büszkeségünket veszi el azzal, hogy korlátozza a gyülekezési jogunkat. Az önérzetünket és a büszkeségünket tiporja lábbal, amikor arcfelismerő kamerák felállításával fenyeget és büntet. Az alattvalói léttel nem összeegyeztethető az önérzet és a büszkeség. Az alattvaló csak tűrjön némán, csendben! Ne kérdezzen! Ne legyen véleménye és főleg ne mondja ki, amit gondol! Ne találkozzon másokkal és ne szervezze meg magát! Mert ez veszélyes! Veszélyes az Andik, Cilik, Ráhelek és Sárák szuverenitására” – fogalmazott Varga Andrea.
„A gyülekezési törvény szigorítása mutatja, hogy szorult helyzetben van a hatalom. Szorult helyzetben van, mert az elmúlt időszak megmutatta, hogy meztelen a király: kiderült, hogy a Fidesz alkalmatlan a kormányzásra” – mondta beszédében Gyenes Gábor, az aPont Miskolc vezetője. Az aktivista szerint „az önző tolvaj politika, és az EU védernyőjének megszűnése megmutatta, hogy
az elherdált és ellopott pénz nagyon hiányzik a magyar gazdaságból, nem bírnak el az inflációval, az elszegényedéssel.
Csodálkoznak, hogy nem jönnek az ÁFA bevételek, nem növekszik a fogyasztás. De hogyan növekedhetne, ha a magyar családok jövedelme egyre kevesebbet ér, s a folytonos fenyegetettség óvatosságra inti az embereket?” – tette fel a kérdést az aPont Miskolc vezetője.
Nagy Bresalio, az aPont Miskolc aktivistája az LMBTQ közösségek nevében szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta: „Az együttélés alapja nem a hatalom tisztelete. Nem az, hogy a hatalom önkényes diktátumait mindenki kötelességszerűen kövesse. Az együttélés alapja az emberi méltóság közös tisztelete.
Aki a szabadság és egyenlőség tagadásával, a szolidaritás leépítésével és az ártalmatlan különbözőség üldözésével az emberi méltóságot támadja, az alapvető együttélési normákat kérdőjelez meg”
– fogalmazott az aktivista, aki szerint a kisebbségbe tartozás nem jelenthet kevesebb szabadságot, és nem jelenthet másodrendűséget.
„Pár éve még azt hittem, hogy ahol élek, az egy viszonylag civilizált hely, és hogy ha nem is minden ideális, az alapvető szabadságjogaimat már biztonságban tudhatom. És amikor arról olvastam, hogy más országok kormányai hol, hogyan korlátozzák a szabadságjogokat, és melyik kisebbséget hogyan üldözik, csak egy elméleti szolidaritást éreztem az áldozatokkal. Úgy gondoltam, ilyesmi itt velem, velünk nem történhet meg, mert Magyarország már jópár évtizede meghaladta azt az állapotot, amiből jogfosztások és üldözések következnének. Nos, a mostani helyzet azt mutatja, hogy lehet visszafelé lépni, és már kivívott szabadságjogok is veszélybe kerülhetnek” – mondta az utolsóként felszólaló, de beszédével a legtöbb tapsot kiváltó Nagy Bresalio.
Közben a budapesti hidakon is zajlottak az események kedd este:
