Kendreiék az 1980-as évek végén költöztek a tiszafüredi Külsőkertsor útra. A 33-as főút közelében húzódó keskeny, viszonylag csendes utca első háza az övék. A házaspár elmondása szerint jól megvoltak korábbi szomszédjaikkal, akik csak hétvégi háznak használták ingatlanjukat. A szomszédos telek, rajta a felújításra szoruló épülettel azonban gazdát cserélt, a vevőnek pedig már üzleti céljai voltak a területtel.
Véres lé folyt
Arról, hogy új szomszédjuk autómosót szeretne építeni, Kendreiék 2013 áprilisában hivatalos értesítést kaptak a tiszafüredi önkormányzattól. Bár 15 napjuk lett volna a fellebbezésre, nem emeltek kifogást. Azért tettek így, mert még örültek is, hogy az új tulajdonos rendbe hozza az elhanyagolt telket. Tiszafüreden ráadásul négy autómosó is működik lakóövezetben, mind zárt rendszerűek. Meg sem fordult a fejükben, hogy a szomszédé nem ilyen lesz.
| ||
Arra ugyanakkor nem számított a házaspár, hogy szinte a szobájukba költözik a kétállásos, nyitott, önkiszolgáló autómosó, 0–24 órás nyitva tartással onnantól kezdve, hogy 2013 őszén megnyílt. (Kendreiék szerint engedély nélkül, próbaüzem címén.) A házaspár megdöbbent, ugyanis a kocsikról lemosott, szennyezett víz akadálytalanul csorgott végig az utcán. Emlékeik szerint előfordult az is, hogy hússzállító járműveket is itt mosattak, gyomorforgató volt a kocsik rakteréből kifolyó véres lé és húscafatok látványa. Az udvar folyamatosan gőzben úszott, a kiteregetett ruha átvette a mosóban használt tisztítószer szagát, a kocsik fényesítésére használt wax megtapadt az ablaküvegen. A házaspár szellőztetni innentől kezdve nem mert, a kiskutyájuk is megbetegedett. (Szerintük az autómosó miatt.)
A mosatásra várakozó kocsik – parkoló híján – ellepték az utcát. A szag, a járó motorok, a kipufogógáz – mind zavaróbbá váltak, ráadásul akkor még a kerítés is alacsony volt, egyszerűen nem lehetett kimenni az udvarra. Eltűntek a madarak is, sőt, az itt mosatott büdös, trágyaszállító járművek után jöttek a döglegyek, ettől kezdve ablakot sem lehetett nyitni. A mosóvízből gyakran jutott a gyalogosok nyakába is.
| ||
A cérna akkor szakadt el, amikor a karácsonyi, meghitt hangulatban a Mennyből az angyal dallamát elnyomta a mosóból hallatszó ajtócsapkodás, az autólemez csörgött-csattogott a ráirányított vízsugártól. A házaspár szeme reggelre rendszeresen begyulladt, szerintük ezt is a mosószer okozta. Nem mertek enni a kertben termett zöldségekből, gyümölcsökből. A helyzet egyre inkább elmérgesedett a szomszéddal. A különböző betegségek miatt rokkantnyugdíjas Kendrei József azóta nyugtatókon él, szerinte emiatt lett depressziós. Háziorvosa szerint Kendrei állapotromlása összefüggésben lehet az autómosóval, de ez nem bizonyított. „Sok más betegsége is van a páciensemnek. Kétséget kizáróan ki kell vizsgálni, hogy lehet-e összefüggés. Akkor lesz bizonyosság, ha ezt az illetékes szakemberek megerősítik. Az ottani körülmények, például a tehetetlenség befolyásolhatják a páciens pszichés állapotát, amit látott, tapasztalt, ezt akaratlanul befolyásolhatja” – mondta Szabó Ottó.
Engedély nélkül működött
Amikor 2014 tavaszán Kendreiék a polgármesteri hivatalban kezdték keresni az igazukat, orvosolni sérelmeiket, mindenki azt kérdezte tőlük, miért engedték, hogy felépüljön a mosó. Ők azt felelték: „teljesen jóhiszeműek voltunk, amikor nem fellebbeztünk. De mivel is indokolhattuk volna meg, ha azt sem tudtuk, mi épül itt?”
| Hasonló eset? Ha Ön vidéken él, és visszaélés, jogszerűtlenség áldozata lett, kérjük, írja meg nekünk történetét a címre, és mi utánajárunk. |
Kendreiék végül áprilisban ügyvédhez fordultak. Jogi képviselőjük, Szabó Ottó (akinek édesapja a korábban már idézett orvos Szabó Ottó) elmondta: az Ehrle autómosók általában nem városközpontban, belterületen épülnek, álláspontja szerint azért, hogy lakóházakat, szomszédokat ne zavarjanak. „Amikor a tiszafüredi jegyző az építési engedélyt Németh András kérésére megadta, a szomszédokat nem értesítették, de hogy konkrétan mi fog ott létesülni, hány állásos autómosó, nyitott vagy zárt, arról nekik semmilyen információjuk nem volt” – szögezte le. Az autómosó 2013 novemberében megkezdte működését úgy, hogy erről hivatalosan senki nem tudott. „Az első időszakban még csak másfél méter magas kerítés választotta el a szomszédtól Kendreiék kertjét, a nyitott autómosó miatt folyamatosan gőzben úszott az egész udvar” – érzékeltette az akkori problémát az ügyvéd.
Az úgynevezett „próbaüzem” hét hónapig tartott.
Kendreiék jártak annak utána, milyen engedéllyel rendelkeznek a szomszédjai az autómosó működtetéséhez, így például, hogy van-e használatbavételi, működési engedélyük. A városházán érdeklődésére a jegyző közölte: hozzájuk 2014. április 30-áig semmilyen kérelem nem érkezett az autómosó használatbavételére. „Vagyis – összegzett Szabó Ottó – hét hónapig úgy üzemelt, hogy még működési engedélye sem volt. Napi 40-50 kocsi fordult meg a mosóban.”
Az illegálisan működő autómosót a jegyző azonnali hatállyal, május elsejével bezáratta, bár kétséges, hogy ezt megtette volna akkor is, ha Kendreiék nem „ütik az ügyet”. Olybá tűnik utólag, hogy a 12 ezres városka hivatalából nemigen tűnt fel senkinek, hogy a településen új autómosó üzemel. Hogy ez mennyire életszerű, nem tudjuk eldönteni.
| ||
Az autómosót üzemeltető vállalkozó – az ügyvéd elmondása szerint – csak ezután adott be kérelmet a használatbavételi engedélyre. Erre aztán a jegyző júniusban első fokon kiadta úgy, hogy hiányzott a környezetvédelmi, a szennyvíz-kibocsátási engedély, és nem végeztek zajszintmérést sem. Ezen hiányosságokra hivatkozva nyújtottak be fellebbezést Kendreiék a szolnoki kormányhivatalnál. A másodfokú hatóság osztotta a panaszosok fellebbezésében foglaltakat, megsemmisítette a használatbavételi engedélyt, és új eljárás lefolytatására kötelezte Tiszafüred jegyzőjét. Megállapította, hogy „az építésügyi hatóság nem járt el körültekintően döntése meghozatalakor”. Arra hivatkozva, hogy előzőleg úgy adta ki a használatbavételi engedélyt a vállalkozónak a tiszafüredi jegyző, hogy a működéshez szükséges engedélyek még hiányoztak, Kendreiék elfogultságot jelentettek be. Ezt elfogadta a jegyző is, így került augusztus végén a kunhegyesi polgármesteri hivatalhoz az ügy.
Még egy meghökkentő fordulat
A kunhegyesi polgármesteri hivatal illetékesei szeptember elején tartottak helyszíni szemlét az autómosóban. Ezen jelen voltak Kendreiék is, akik elmondták: az időközben megmagasított kerítés nem alkalmas a hangszigetelésre, a porszívó zajszigetelését sem végezték el, a vállalkozó nem tette zárttá az autómosót, hogy hozzájuk se gőz, se pára, se káros anyag ne menjen át, semmilyen káros (például zaj-) hatást ne szenvedjenek el – ahogy azt a szolnoki kormányhivatal az ismételt eljárást elrendelő másodfokú határozatban is megfogalmazta. A panaszosok legnagyobb megdöbbenésére Kunhegyes jegyzője 2014. október 2-án új eljárásban kiadta a használatbavételi engedélyt. Úgy, tette hozzá ügyvédjük, hogy érdemben meg sem vizsgálta azokat a szempontokat, amelyeket a másodfokú hatóság előírt.
Ezután újabb meglepő fordulat állt be.
| ||
Újra fellebbeztek a kormányhivatalhoz, és ismét elfogultságot jelentettek be, ugyanis kiderült, a vállalkozó hamarabb kapta kézhez a határozatot, mint Kendreiék. „Ügyfelem jelezte, hogy Németh András felesége a Facebookra október 5-én feltett egy bejegyzést, melyben azt írja: Kendreiék minden igyekezete ellenére megkapták a használatbavételi engedélyt.” Szabó Ottó megkereste a kunhegyesi jegyzőnőt. „Szóvá tettem, olyan nincs, hogy a címzettek közül valaki hamarabb kapjon meg egy ítéletet, mire azt a választ kaptam, hogy Németh András véletlenül éppen arra járt, és személyesen átvette a határozatot. Végül október 7-én postára adták a határozatunkat. Ez rendkívül súlyos eljárási szabálytalanság” – mondta az ügyvéd.
A fellebbezést elfogultság miatt október 23-án a kormányhivatal építésfelügyeleti hatóságánál tették meg, az elbírálásra 30 nap áll rendelkezésre. Ennek ellenére a vállalkozó Németh András október 7-én egy napra mégiscsak kinyitott, levéve a tiszafüredi jegyző által felrakott láncot, ám másnap már nem nyitott ki, és azóta is zárva tart.
A vállalkozó változata
Megkerestük Németh András vállalkozót is. Szerinte neki minden engedélye megvan, nemrég megkapta a használatbavételi engedélyt is. Várta, hogy jogerőre emelkedjen, de a szomszédjai az utolsó napon fellebbeztek. Véleménye szerint korábban az volt a probléma, hogy hiányzott egy papír, a szennyvíz-kibocsátási engedély, ezért vonta vissza a szolnoki kormányhivatal másodfokon az engedélyét. Az általa elmondottakból is kiderült, hogy elmérgesedett a viszony a két fél között, Németh például azt tartotta inkorrektnek, hogy Kendreiék felraktak egy írást az internetre, amelyben az ő jövedelmi viszonyait tették közkinccsé. „A szomszéd számolta, hány autó jött be, meggyanúsított azzal, hogy nem adóztam a bevétel után. De nekem minden le van könyvelve!” – mondta a vállalkozó. Szerinte Kendreiék vagdalkoznak. Cáfolta azt is, hogy húscafatok lettek volna a mosó környékén.
| A jegyzők verziója: Miért nem jöttek be ők is? Miután az építési, majd az első használatbavételi engedélyt kiadó tiszafüredi jegyző épp felmondási idejét tölti, kérdéseinkkel a megbízott jegyzőhöz, Rentzné dr. Bezdán Edithez fordultunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a város rendezési terve lehetővé teszi-e, hogy pihenőkertes környezetben ilyen vállalkozás létesüljön, közvetlen egy családi ház mellé települt a nyitott autómosó, ahol a várakozó autók számára parkolóhely sincs. Arra is kíváncsiak voltunk, jogszerűen működhetett-e az autómosó 7 hónapig mindenféle engedély nélkül, próbaüzem címén. A május 5-én benyújtott kérelemre júniusban megadta a használatbavételi engedélyt úgy, hogy tudomásunk szerint a nyitáshoz még szakhatósági engedélyek hiányoztak. Ez hogy lehet? Végül arra szerettünk volna választ kapni, indult-e, indul-e vizsgálat az ügyben a polgármesteri hivatalban, elképzelhető-e, hogy mulasztás történt az engedélyezés során. Írásban feltett kérdéseinkre Rentzné dr. Bezdán Edit, Tiszafüred helyettes jegyzője írásban az alábbi tájékoztatást adta: „A tiszafüredi autómosó ügyében másodfokú eljáró hatóságként Kunhegyes Város jegyzője került bevonásra. Kérem bővebb tájékoztatásért forduljon hozzá.” Megtettük. „Nekem a használatbavételi eljárást kellett lefolytatnom és döntést hoznom. Az autómosó jogerős építési engedély alapján épült fel. Azt kellett vizsgálnom, hogy a kiadott, jogerős építési engedélynek megfelelt-e, és erre igen volt a válasz” – tájékoztatott Kunhegyes jegyzője, dr. Pénzes Tímea, hozzátéve: nem tudja, milyen eljárások vannak folyamatban az ügyben, neki ennek vizsgálata nem volt feladata. Ő kizárólag a használatbavételi engedélyezés új eljárásban történő lebonyolítására kapott felhatalmazást, azt nem vizsgálta, milyen engedélyekre lenne még szükség az autómosó megnyitásához. Elmondta azt is: a határozatát mindkét fél megtámadta, ami számára azt jelenti, hogy sikerült objektív döntést hoznia. „Németh András azt sérelmezte, hogy a szomszéd felé szalagfüggöny felszerelésére köteleztük. A Kendrei házaspár és ügyvédje pedig azt, hogy Németh úr hamarabb tudott a határozatról, mint ők” – mondta. Leszögezte: „a közigazgatási törvény szerint lehetőség van arra, hogy telefonon tartsuk a kapcsolatot az ügyfelekkel, ha érdeklődnek, illetve nekünk bármilyen fórumon rendelkezésükre kell állnunk. A törvényben nincs olyan kitétel, hogy egyszerre kellene minden felet tájékoztatnunk. Ebben az ügyben egyébként mindkét fél érdeklődött már, illetve kapott tájékoztatást telefonon. Ha Kendreiék bejönnek, ők is megkapták volna a határozatot.” Pénzes Tímea szerint a 2. fokú hatóságnak nincs lehetősége új eljárásra küldeni az ügyet, mert nem merült fel olyan tény, amely ezt indokolná. Álláspontja szerint nem követtek el jogszabálysértést. Jogértelmezési ellentét van közte és Szabó Ottó Krisztián ügyvéd között. A kérdésre, hogy jogszerű volt-e az, hogy október 7-én kinyitott az autómosó, a jegyző azt felelte, az biztos, hogy egy napra sem nyithatott volna ki, meg kellett volna várnia, hogy az engedély jogerőre emelkedjen. Hozzátette: amit a szomszédok szeretnének, az nem ennek az eljárásnak a tárgya. Vagyoni és nem vagyoni kárt ebben az eljárásban nem lehet érvényesíteni. |
Németh András állítja, a tisztítószer, amelyről szomszédjai beszélnek, nincs is jelen a berendezésekben, az internetről töltöttek le valamit. Az általa használt szerről toxikológiai vizsgálatok, hatósági adatlapok állnak rendelkezésre, szerinte máskülönben ki sem adták volna rá az engedélyt. Csatolt több dokumentumot annak alátámasztására, hogy a szer, amelyet a mosóban használna, nem minősül veszélyesnek. „Én nem egy kínai piacon vásároltam ezt a mosót, egy német cég terméke. Több ezer ilyen önkiszolgáló autómosó működik Európában. Pályázaton 10 millió forint állami támogatást nyertem a megvalósításra, vállaltam 10 millió forint önrészt, és felvettem még 10 millió forint hitelt. Több mint fél éve nem tudok működni, ugyanakkor a havi 150 ezer forintos törlesztést fizetnem kell, mert a szomszédnak nem tetszik, hogy mennyit keresek” – jegyezte meg a férfi, aki nem tudja elfogadni szomszédjainak az érvelését, hogy azért nem fellebbeztek az építési engedély ellen, amikor még lehetett, mert nem tudták, mit épít, hiszen 15 napjuk lett volna arra, hogy utánanézzenek. Németh András attól tart, ha a hercehurca sokáig tart, elveszik a feje felől a házát, mert a zárva tartó autómosó bevételt nem termel, a hiteltörlesztést viszont fizetnie kell.
| ||
Az ügynek itt természetesen még nincs vége. Kendreiék ugyanis arról szeretnének bizonyosságot nyerni, hogy a szer, amit közvetlen szomszédságukban napi 24 órában folyamatosan használnak, okozhat-e egészségkárosodást. Németh András pedig azt szeretné, hogy befektetése megtérüljön.
| Lenyelve ártalmas A történetben fontos kérdés, hogy milyen szert használnak az autómosóban. Erről Szabó Ottó szerint ügyfelei eddig semmilyen hivatalos tájékoztatást, hatósági bizonyítványt nem kaptak. „Csak egy általános tájékoztatót láttunk a mosóban használt szerről, amit az Ehrle honlapjáról töltöttek le” – mondta. – „Számukra az lenne a megnyugtató és elfogadható, ha látnának egy olyan hatósági bizonyítványt, amelyben a független szakértő leírja, milyen szereket használnak az autómosóban, milyen koncentrációban, és azoknak milyen hatásuk van az emberre, környezetre, illetve az, hogy zárttá teszik az autómosót. Ha eljutunk a bíróságig – amire reális esély van – úgyis elrendelik a független szakértői vizsgálatot.” Kérdéseinkkel megkerestük a német Ehrle cég magyarországi képviselőjét, a Kvant Kft. vezetőjét, Hencsei Zoltánt. Elmondta: 25 éve foglalkoznak önkiszolgáló autómosókkal (eddig 360-at telepítettek), az Ehrlével öt éve szerződtek. Előrebocsátotta: cégük a technikát szállította Tiszafüredre. A szóban forgó tisztítószer egy, az Európai Unióban előállított termék, és megfelel az unióban érvényes szabályoknak. „Ha egy termékben valamilyen hányadban van egy anyag, amely önmagában rákkeltő, az mindig a koncentrált változatára igaz. A szert felhasználáskor igen jelentős mértékben továbbhígítják, a levegőben pedig még nagyobb arányban továbbhígul” – mondta. Ahhoz, hogy cégük forgalmazhassa a tisztítószert, rendelkeznie kell az EU-s certificattal, el kellett készíttetnie a magyar változatát, a biztonságtechnikai adatlapot, a kémiai biztonsági hivatalnak be kellett jelenteni. Hozzátette: saját költségén elvégeztette a vizsgálatot a független szakértőkből álló ToxInfo Kft.-vel. E szerint a termék tartalmaz nitrilotriecetsav-trinátriumsót, amely lenyelve ártalmas, valamint szemizgató hatású, rákkeltő hatása korlátozott mértékben bizonyított. A szóban forgó AktivePowder Pearl MicroPowder Plus nevű szer azonban nem minősül rákkeltő keveréknek a szakértők szerint, mert a szóban forgó vegyületet csak 1–5 százalékban tartalmazza. Kendreiék lánya a magyar Greenpeace-nek is írt, miután utánaolvasott, és kiderült: a mosószerben egy olyan anyag, a nitrilotriecetsav-trinátriumsó található, melynek rákkeltő hatása korlátozott mértékben bizonyított. Ők a helyszínen nem jártak, de írásban azt a választ kapta tőlük: a vegyület lehetséges rákkeltő és szaporodási képességeket károsító anyag, s bár találtak egy uniós összegző vizsgálatot, amely szerint nem biztonságos, a jogszabályok tudomásuk szerint még engedik a használatát. |
