Veres Pál tényleg nem indul, és keserűen búcsúzik

  • narancs.hu
  • 2024. április 3.

Kis-Magyarország

Színlelt barátság, hazudott szövetség, kétszínűség, széthúzás – sorolta, mi mindent tapasztalt Miskolc polgármestereként.

Négy és fél év polgármesteri munka után nem indul újra Miskolcon Veres Pál.

Ez a hír feltételes módban kedden már megjelent a sajtóban. Most a politikus a Facebookon hosszú posztban írta meg, miért döntött úgy az utóbbi hónapok eseményei nyomán, hogy nem akar városvezető maradni. 

Nem a költségvetési elvonások, kormányzati megszorítások, növekvő energiaárak miatt nezezebbé váló önkormányzati gazdálkodás vette el a kedvét, hanem maga a politikai üzem.

Veres szerint nem is lett belőle politikus, mert nem tudta megszokni „a színlelt barátságot, a hazudott szövetséget, a kétszínűséget, a széthúzást, a vérre menő intrikákat, a célok, a meggyőződés és az emberség semmibevételét, a rövidtávú érdekpolitikát, a politikának beállított önérdeket. Elkeserítő és felháborító volt látni azok megnyilvánulásait, akik kétes politikai tőkét keresve nem riadtak vissza a város hírnevének rontásától sem. Megdöbbentő volt látni, hogy sokakat mennyire nem érdekel a racionalitás, a szakmai érvek, Miskolc és a miskolciak érdeke, hogy mennyivel fontosabbak a személyes ambíciók, a politikai bosszú, mint maga a város. Sokat tanultam, sokat változtam én is, de az alapbeállítottságom nem változott. Továbbra sincs számomra olyan politikai cél, ami felülírhatja az emberséget és a szakmai érveket, nincs az a személyes ambíció, ami fontosabb lehet a közösség érdekénél, és nincs az az érdek, ami fontosabb lehet Miskolcnál” – írja Veres Pál.

27 éve vezető, iskolaigazgatóként, oktatási szakértőként nagyrészt sikerrel működött, és ő úgy gondolta egy ideig, polgármesterként is, és megtalálta a helyes egyensúlyt munka és magánélet között. Családja szerint azonban ez nem teljesen sikerült. Felnőttek a gyermekei, fia családot alapított, született egy kisunoka, akit nem láthat olyan gyakran, ahányszor szeretné, és ez csak rajta múlik. 

Veres megállapítja, egyre kevesebben hisznek abban, amiben ő,

„hogy a civil kurázsi, a pártonkívüliség adta szabadság hasznára lehet a városnak.”

Azért büszke arra, hogy a legsötétebb politikai támadásokat is vissza tudta verni, és annak ellenére ő a polgármester, hogy szövetségeseinek egy része nyíltan a bukását kívánta. Olyan utódot kíván a városnak, „akinek a város a fontos, nem a hatalom, és aki az, aminek mondja magát.”

Bár posztjában nem említ személy- vagy pártnevet, alighanem a Demokratikus Koalícióra gondolt, amely nyíltan tavaly októberben tette egyértelművé, hogy kilép Veres Pál mögül, és önálló jelöltet indít, Hegedűs Andreát. A párt vezetésének többek közt az nem tetszett, ahogyan Veres az önkormányzat nevében a kormánnyal tartja a kapcsolatot. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke Schmuck Erzsébet LMP-társelnök társaságában tartott tájékoztatót Miskolcon. Utóbbi politikus azzal indokolta, hogy az LMP sem támogatja tovább a miskolci polgármestert, hogy Veres politikája nem elég zöld. 

Veres a DK lépését úgy kommentálta akkor, hogy a DK vezetői az ellenzéki politikát szeretik, és így lesz a legjobb esélyük arra, hogy 2024-től Miskolcon is újból ellenzékben legyenek.

A DK képviselői nem is szavazták meg Miskolc önkormányzatának idei költségvetését. 

A keddi sajtóhírekben lehetett olvasni, hogy Veres egészségügyi okokra fog hivatkozni, és nem arra, hogy elfogytak a támogatói. Ami történt, azt egy helyi porták szerint fel lehet fogni a DK nagy győzelmeként is. A Borsod24 úgy tudja, a DK mégis Barkai Lászlót, a miskolci Gyermekegészségügyi Központ korábbi igazgatóját javasolná a többi pártnak közös jelöltként, de erről még nem született döntés.

Veres szerdai bejegyzésére két óra alatt másfélezren reagáltak. Tóth-Szántai József, a Fidesz polgármesterjelöltje is kommentelt a poszt alatt. Megdöbbentette Veres döntése, szívesen megküzdött volna vele a miskolciak bizalmáért. Azt is írta, „városvezetői és emberi tapasztalataidra számítok a jövőben.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.