Józan ész vs. kollektív elmebaj – Janisch Attila írása

  • Janisch Attila
  • 2016. június 16.

Kispálya

Megvetem Orbánt, unom a focit. De nem vagyok eszement.

Márpedig, ha azt állítja egy baloldali értelmiségi – Dániel Péter –, hogy „döbbenten, dermedt lélekkel figyeltem, amint a szerencsétlen magyar nép egy emberként térdelt le a diktátor előtt”, tudniillik, amikor a 2:0-s magyar győzelemnek örült; vagy amikor Bartus László így fogalmaz az Amerikai Népszavában: „azt kívánjuk, hogy ahányszor pályára lép ez a csapat, 10:0-ra kapjon ki”, és még hosszan sorolhatnám a focigyőzelmet és a győzelemnek örülőket szélsőségesen becsmérlő megjegyzéseket, kommenteket – akkor nem tudok másra gondolni, mint hogy ezek mind megőrültek.

false

 

Fotó: MTI

Orbán természetesen aljas módon telepszik majd rá erre az igazán partikuláris és provinciális  sikerre, amely persze nem akkora, mintha már meg is nyerte volna a magyar válogatott a Eb-t, inkább csak olyan, mintha a nagy útra készülő vándor az alsóöcsödpusztafaluvégről eljutott volna a falu másik végéig (lásd bővebben a Hetet egy csapásra című mesét). Vagyis ez egy lépés a komolyabb siker lehetősége felé, nem több.

De megkérdőjelezni a drukkerek örömét vagy belemaszatolni azt a magyar politikai mocsárba, az legalább olyan minősíthetetlen ostobaság a bal-lib értelmiség részéről, mint ezt a sporteredményt Orbán tetteinek igazolásaként artikulálni a másik oldalon.

Ez is mutatja, hogy mennyire beteg lelkű – mert pró és kontra beteg lelkűvé tett – országban élünk. Mentálisan – valószínűleg – már a rendszerváltozás előtt is sérültek voltunk, de az azóta történtek ezt a lappangva meglévő, kollektív elmebajt még jobban felerősítették.

Nem csodálom, hogy ott tartunk ma, ahol.

A paranoid személyiség rögeszmésen mindig ugyanazt a számára torz módon (mert félreértelmezetten) fontossá váló momentumot látja, érzékeli mindenben.

Ez egyénileg is súlyos betegség, nehezen orvosolható tudati állapot, de annál sokkal nagyobb a baj, amikor ez a paranoia kollektív tudatállapottá válva eluralkodik egy ország lakosságán.

Nem a focigyőzelem segíti Orbánt hatalomban tartani.

Hanem a kollektív elmebaj.

Márpedig az a jelek szerint tombolni látszik, jobbról is balról is!

És megismétlem: megvetem Orbánt mindazért, amit tett és tesz az ország lezüllesztéséért, kifosztásáért, az ország polgárainak megosztásáért, és unom a focit (minden más sportot jobban kedvelek).

De próbálom megőrizni a józan eszemet.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.