Art Basel 2013

KOmplett

Az idénre sok (főleg építészeti) változáson átesett művészeti vásár kapcsán a sajtó most a könnygázos oszlatással volt tele. Ahogy DiCaprióról, úgy erről is lemaradtam, én még élveztem a vidám kavalkádot a bejárat előtt.
false

Tavaly, rögtön az Art után kezdték el építeni a bővített csarnokot, a világhírű bázeli építészpáros, Herzog & de Meuron tervei alapján. (Többek között a nevükhöz fűződik a pekingi olimpiai stadion és a 2007 óta nehezen készülő hamburgi Elbfilharmonie is.) A látvány impozáns, hullámzó fémtenger hömpölygő méterek hosszán, ám a legszebb a bejárat mellett lévő luk vagy kürtő, aminek szerintem olyan hatása van, mintha leereszkednénk valami folyó mélyére, és egy örvény aljáról tekintenénk felfelé, az égre. A parkolóházból jól látszik a konstrukció teteje, az már nem ennyire látványos: mintha hullámpalával fedték volna le a mesterművet – de ez nyilván nem így van.

A vásár lényegén a bővítés nem sokat változtatott, a bírálóbizottság szigorúan őrködik a bejutó és alaposan szelektált szűk kör felett – a régi központot amúgy sem érte el az újítás. Az Unlimited alapterülete viszont sokkal nagyobb lett így, bár a felső szintet lezárták, nehogy híguljon a felhozatal. Számomra mindig ez a legérdekesebb rész, a nagy installációk és némi kísérletezés terepe, a monumentális munkák között tobzódunk, gyakran hónapokig az itt begyűjtött inspirációkból élek – az irodalmi sorozathoz is találtunk anyagot persze, miként tavaly is.

false

Ami a jó hír, hogy a Design Miami így ideköltözhetett a központba, a luk túlfelén lehet belépni, nem kell a városban keringeni, mint a többi szatellit vásár (például Volta, Liste és még ki tudja, melyek) miatt. S hogy a csődület hogyan jöhetett létre? Idén először fura kis vásár létesült az Art előtt, maguk a fabódék is az installáció részei voltak. Az amúgy csak dohányzásra és várakozásra fenntartott helyet most belepte a sokaság: fiatalok érkeztek és mindenféle fura szerzet, egyformán lehetett őket önjelölt művésznek vagy kukalakónak feltételezni. Kedvencem a szakállas úr volt a szamarával. Az állat testére valami fel volt firkálva, gyanítom, a művészet és az üzlet kapcsolatáról (a betűkből jött a sejtés, maga a felirat már bőven elmosódott), és az idős bácsi jámbor arccal terelgette az állatot a kiöltözött festők, galériások és művészetbarátok között.

Azon, hogy a tömegben mindenki furán nézett ki, csodálkozni nem lehetett, az Arton sokan a legelképesztőbb ruhakölteményeikben tündökölnek, a divatbloggerek paradicsoma ez, semmi nem lehet elég meglepő. (A berlini művészpár, Eva és Adele sem rí ki a tömegből – és ezzel mindent megmagyaráztam. Idei kedvencem egy hosszú, szőkített hajú fiú volt haspólóban, akinek a hasát verdeső szakálla erősen dauerolt volt…) Szóval a különös fizimiskák és outfitek karneválja miatt nem jött volna a rendőrség. Amolyan hippikompániának tűntek, nagyon élveztem a zenélésüket, jól passzolt a bódék világ végi életközeliségéhez. Persze, aki hóna alatt egy huszonötmillió dolláros műalkotással próbált a parkolóházba érni, annak valóban zavaró lehetett…

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.