„Másokat is az újrahasznosításra inspirálok”

Jeney Orsolya társadalmi problémákra érzékeny és környezettudatos embernek tartja magát. Abból indul ki, hogy ha valaki nem tesz bele a közösbe, akkor mástól sem várhatja el ezt. Az Amnesty International Magyarország igazgatójaként az emberi jogokért, az Ursuslupus márka alkotójaként pedig az újrahasznosítás fontosságáért küzd.

Miért épp biciklibelsők? Mennyi lehetőség rejlik ebben?

A biciklibelső újrahasznosítását sajnos nem én találtam ki, de az már tudtommal az én ötletem, hogy gumimatraccal is kitűnően lehet ötvözni. Az egész véletlenül alakult. Szokásunk Orfűn, a Fishing on Orfű fesztiválon nyaralni, és egyik nyáron nagyon nehéz életszakaszomban voltam ott. A barátom látta, hogy van kézművesfoglalkozás és gondolta, hátha az majd kikapcsol végre kicsit. Itt került a kezembe biciklibelső és itt találtam egy erős rózsaszín gumimatrac-darabkát is. Addig-addig nyüstöltem, mígnem elkészült egy fülbevaló, amivel végre elégedett voltam. De amit valójában köszönhettem ennek a pár órának, az a terápiás hatás volt. Annyira megnyugtatott, hogy úgy döntöttem, szerzek pár biciklibelsőt és otthon is folytatni fogom ezt. A matrac úgy jött képbe, hogy kellett valami színes, amivel meg lehet bolondítani a tartós, de nem túl vonzó biciklibelsőt. Korábban zavart az újrahasznosított termékek kinézete, gagyinak tűntek nekem és ezért nem is költöttem rájuk szívesen. De aztán láttam, hogy nagyon lehet szeretni egy-egy ilyen darabot. Még ott helyben két barátnőmnek is csináltam ajándékot, amit aztán szívesen viseltek.

Honnan a név?

Nagyon nehéz volt a nevet kitalálni. Nem tetszett a folyamat, úgy éreztem, mintha magamnak kellene becenevet adnom. Aztán eszembe jutott, hogy volt nekem egyszer egy különleges nevem, és az végül is megfelelhet márkanévnek. A Budapest Wolves Ladiesben amerikai fociztam 5 évig, és ott kellett annak idején a fórumra nicket találni. Az Ursus az Orsolya latinul, a lupus, azaz a farkas hirtelen ötlet volt. Több csapattársam követte a példám, így lettünk egy falkányian. Szerettem ezt a nevem, és örülök, hogy a névadásnál megint eszembe jutott.

Miket készítesz általában, és mi volt eddig a legdurvább ötleted?

Fülbevalókkal kezdtem. Egyrészt azért mert szeretem a nagy, különleges darabokat, másrészt pedig pont az előző okból kifolyólag, a fülem elkezdett megnyúlni, így nagyon jól jöttek ezek a pihekönnyű ékszerek. Aztán terveztem pár fényvisszaverős fülbevalót is, ha már bringás vagyok, legyek még láthatóbb. Aztán egyik ötlet hozta a másikat. Elkezdtem például mosószappant használni, aminél zavart, hogy nem tudom hova eltenni a következő hónapig, így gyorsan varrtam magamnak egy tokot, kihasználva, hogy vízálló anyagokat használok. Most már boldogan csaphatom bármikor a hónom alá a szappant, jó kis tartója van, amibe vizesen is be tudom tenni. Ami viszont mostanában izgat az pont az, hogy unisex termékeim legyenek és minél több réteget érhessenek el. Úgy érzem ugyanis, hogy sok újrahasznosító márka csak a klasszikus, egyszerű divatmegoldásokat hozza, akár táskáról, telefontartóról vagy kiegészítőkről van szó, a legtöbb tervező nem gondol arra, hogy tágítsa a benne rejlő lehetőségeket. A férfiaknak például szerintem sokkal kevesebb választási lehetősége van, ezért örültem, amikor elkészítettem az első csokornyakkendő próbálkozásokat vagy amikor kutyáknak kezdtem el nyakörvet készíteni.

Sok workshopot tartasz, hogy képzeljük el ezeket? Nem tartasz attól, hogy elárulod a titkokat, és akkor nem lesz a te dolgaidra szükség?

Szeretem a workshopokat, mert nem mindenki számára annyira egyértelmű az újrahasznosítás, mint nekem. Egy-egy ilyen alkalommal szeretném őket bevonni és inspirálni. A hatás általában garantált. Egy-egy ilyen workshopon jelenleg főleg kisebb dolgokat készítünk: fülbevalót, nyakláncot, karkötőt. Az esemény előtt a Pinteresten inspirációs táblákat gyűjtök, hogy akár saját ötletekkel is érkezhessenek a résztvevőknek. De ha nincs, az sem baj, segítek. Sajnos nagyobb dolgokhoz már varrógép és sokkal több idő kell, de remélem egy nap majd tematikus workshopokat is tudunk szervezni, ahol ezeket a fogásokat is meg lehet mutatni. Vehetjük úgy is, hogy kiadom a titkom, de nem bánom, ha ezzel elérem a célom: hogy másokat is az újrafelhasználásra ösztönözzek. és ennek egy része igaz is. Másrészt viszont elérem a célom: másokat is az újrahasznosításra inspirálok. Nem ebből élek, ez a hobbim, megengedhetem magamnak a titkaim, praktikáim megosztását.

Az Amnesty International Magyarország igazgatója vagy. Úgy érzem, van valami közös a hivatásodban és a hobbidban..

Igen, hiszen ott is arra inspirálunk embereket, hogy tegyenek be a közösbe, tegyenek azért, hogy az emberi jogainkat tiszteletben tartó társadalmakban élhessünk. Igazgatóként azon dolgozom, hogy egy ütős magyar mozgalmat építsünk ki itthon, az emberek ismerjék saját és mások jogait és ki is álljunk értük. Nem biztos, hogy sokan tudják, de a szervezetünk épp idén ünnepli az itthoni 25. születésnapját!

Az Ursuslupus irodalmi esttel és lakásvásárral összekötött workshopja április 26-án, vasárnap 10-től 20 óráig lesz a Szépligeti Ágnes Szalonban (1055 Budapest, Szent István körút 13.)