7 kérdés – Háy János

  • Kovács Bálint
  • 2013. április 16.

Könyv

A könyvfesztiválra jelenik meg Háy János új regénye, A mélygarázs. Az író ennek apropóján elmondta, hogy ha döntenie kéne, a Háború és békét, de talán még inkább az anyukája kakaós csigáját választaná. De hogy kerül egy mondatba a fiatalkori Orbán Viktor és a nudizmus?


Fotó: Sióréti Gábor

1. Kitől kérnél autogramot?

Amikor negyedikes voltam, lemásoltam egy híres színész, azt hiszem, Domján Edit aláírását. Azzal kérkedtem a suliban. Elmeséltem, hogy jutottam hozzá: hogy a Blahánál az aluljáróban, mikor épp próbára loholt, leszólítottam. Nem volt nehéz összedobni a történetet, csak azt kellett elmondanom, amit soha nem mertem volna megcsinálni, és ma sem mernék.

2. Mi a luxuskiadásod?

Kiadásban kerülöm a luxust. Amúgy van luxus az életemben. Például, hogy nem kell korán kelnem. Igaz, általában korán kelek, de ez az én döntésem.

3. Harry Potter vagy Háború és béke?

Háború és béke, mert az is hosszú, de nem unalmas, legfeljebb a történelemfilozófiai részek, de azokat végül is át lehet lapozni. Sőt, akinek így is sok, az megpróbálkozhat azzal, hogy csak a dialógusokat olvassa. Úgy aztán tényleg pörög.

4. Melyik kitalált figuránál érezted leginkább, hogy mintha rólad mintázták volna?

Gyerekkoromban teljesen azonosultam János vitézzel, aztán később a Tenkes kapitányával, meg Bornemisza Gergellyel, rossz volt rájönni, hogy nem rólam mintázták, s hogy közelebb áll hozzám egy-egy ügyefogyott mesehős, mint például Füles (na nem azért, mert a farkát keresi).

5. Mit tennél, ha nő lehetnél egy napra?

Nő lennék.

6. Mit töltöttél le utoljára?

Kép: Angela Merkel nudista fotóját – ehhez képest Orbán fiatalkori fotóit mutogatni tényleg semmi. Szöveg: Kenyeres Zoltán Weöres-monográfiáját (Tündérsíp). Mindenkinek ajánlom, figyelmes, gondolatgazdag munka, amiből nemcsak az idén százéves Weörest lehet megismerni, hanem az elmúlt század legfontosabb líratörténeti problémáit. Amúgy is itt volna az ideje, hogy lehántsuk Weöresről azt a képet, hogy ő az örök gyerek, akit kicsaptak az oviból, s azért ír ilyen gyagyás ritmusokat, hogy visszakönyörögje magát.

7. Kultúrafogyasztóként miről gondoltad legutóbb, hogy ez a legjobb dolog a világon?

Nekem ez a kultúra meg legjobb dolog a világon valahogy nem jön össze, és akkor még a fogyasztót nem is érintettem. Amúgy sem tudom különválasztani, hogy honnan érkezik az élményszerűség. Nálam egy szekérre van pakolva a tavasz meg Miró, Bukta Imre és az anyám kakaós csigája. Szóval a legjobb dolog a világon, hogy van, s néha persze épp ez a legrosszabb is.

Legutóbbi nagyinterjúnk Háy Jánossal itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.