"A közoktatásban zajló, a könyvkiadást is érintő jelentős változásokból adódó feladataink (...) prioritást élveznek. Természetesen a kiadó az említett problémás kérdéseket is rendezni kívánja" - ezt a választ kaptuk az Apáczai Kiadó Kft.-től azon kérdésünkre, hogy a cég ügyvezetője, Esztergályos Jenő valóban megsértette-e korábbi szerzője, Rakos Katalin jogait azzal, hogy Az én matematikám, 2. évfolyam című tankönyv Esztergályos szerzőségével jelent meg. (A könyv a 2011-es Frankfurti Könyvvásáron megkapta a Legjobb Európai Tankönyv díjat.) Rakos tavaly a szombathelyi törvényszéken pert indított a kiadó és annak ügyvezetője ellen; állítása szerint Esztergályos az ő tankönyve alapján, hasonló, illetve azonos illusztrációkkal, feladatokkal, tartalommal készített tankönyvet. (Lásd A Rakos-módszer című keretes anyagunkat.) Esztergályos szerint a két tankönyv eltérő koncepció alapján készült, amit szakértői véleményekkel igyekezett igazolni.
Ugyanaz, más
A perben idézett szakértői vélemények teljesen ellentmondanak egymásnak. A Rakos Katalin által felkért Molnár Béla közoktatási szakértő 29 tételben írja le, milyen módszertani, tantárgy-pedagógiai hasonlóságokat, átvett feladatokat tartalmaz Esztergályos könyve. Medgyes Sándorné szakértő a 190 oldalas kötetben száz olyan feladatot talált, amely "pontosan ugyanaz, vagy az eredete megtalálható Rakos Katalin könyvében". Suha György igazságügyi szakértő viszont azt állapította meg, hogy az illusztrációk típusa, jellege, "a tankönyvekről alkotott szubjektív benyomás" és "tartalmi disztinkciók alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a két tankönyv között semmiféle szerzői vonatkozású hasonlóság nem áll fenn". A sárvári Szent László Katolikus Általános Iskolában tanító Márkus Sándorné tanítónő szerint a két kötet teljesen más elgondolás, szerkesztői ötlet alapján keletkezett, az alkalmazott módszerekben nincs hasonlóság, az Esztergályos-könyv képanyagának téma- és színanyaga jóval gazdagabb, "nem hiába kapta meg Frankfurtban az elismerést, hiszen nemcsak a kezdő pedagógusoknak szolgál segítségül, hanem a gyakorló tanítóknak is hasznos a mindennapos oktató-nevelő munkában". Marton Béla közoktatási szakértő a következőket írja, némi ellentmondásba gabalyodva: "A két tankönyv szerkezetileg, felépítésében hasonló, hiszen az adott osztály tananyaga meghatározza a tankönyv felépítését, de azonosság nem található a felépítés vonatkozásában." Az alperesi oldal megbízásából dolgozó szakértő három hasonlóságot talált, méghozzá a szorzótábla összefüggéseit mutató nyilazásokat. A bíróság a per kezdetén a kiadó permegszüntetési kérelmét elutasította, és saját szakértőt rendelt ki a tankönyvek tanulmányozására.
A Rakos-módszer
Rakos Katalin 1971-ben a Szombathelyi Tanítóképző Főiskolán tanító szakos, 1981-ben matematika szakos diplomát szerzett, 1977-ben az ELTE-n fizika szakos középiskolai tanárként végzett. A Bolyai Gyakorló Általános iskolában szakvezetőként dolgozott, majd a szombathelyi főiskola tanítóképzőjének igazgatója lett, a főiskola tanítói tanszékén tanársegéd, adjunktus, docens. Az Apáczai kiadóhoz a kilencvenes évek elején szerződött matematika-tankönyv írására. 1971-1991 közötti szakmai tapasztalata eredményeként alkotta meg saját módszertanát, amit a szakma Rakos-koncepcióként jegyez. (Például a szorzást, szakítva a hagyománnyal, nem "visszafelé", hanem elölről végzi, a részekre osztást és a bennfoglalást együtt mutatja be a gyerekeknek. Koncepciójához tartozik a tananyag logikai sorrendje és különböző speciális, játékos elemek, interaktivitás.) Akkoriban egyetlen tankönyv volt a piacon, amelynek a struktúrájával Rakos nem tudott azonosulni. Új tankönyvéből országos szakmai ügy, egyfajta botrány lett, ám ezzel együtt is népszerűvé vált. Az elsősök könyvét még csak lektorálta, a többi a saját szerzőségével jelent meg 1991-től, a hozzájuk tartozó feladatgyűjteményekkel. Az én matematikám kötetei alsósoknak készültek, a felsősöknek A mi matekunk sorozat szól. 1995-ben az előbbi széria pedagógiai és pszichológiai vonatkozásairól szóló disszertációjával a Janus Pannonius Tudományegyetemen doktori minősítést szerzett. |
Rakos Katalin azt követően döntött a per indításáról, hogy a kiadó a frankfurti díj elnyerésekor azt nyilatkozta a Kossuth rádiónak, hogy a piacon húsz éve jelen lévő tankönyve érdemelte ki az oklevelet. Mivel az először 1991-ben megjelent tankönyv szerzője Rakos Katalin volt, Esztergályos kijelentése sértette az igazságérzetét, a szellemi tulajdonához való jogát. Ezenkívül a vitának természetesen anyagi vonatkozásai is vannak: Esztergályos a bíróságon arról beszélt, hogy a tankönyvet a kilencvenes évek elején 93 ezer példányban értékesítették, 1993-94-ben az első osztályos könyvből - amit Rakos lektorált - 102 ezer fogyott. Vagyis egy tanévben tízmilliós bevételhez juttathatta a kiadót, és ez az összeg máig átléphette a százmilliós határt. (A kiadóról lásd Kétmilliárd felett című anyagunkat.)
1992-ben a kiadó egy másik szerzőt kért fel arra, hogy a Rakos Katalin másodikos tankönyvéhez tartozó feladatgyűjteményt megírja. 1995-ben Az én matematikám második osztályos könyvhöz tartozó feladatgyűjtemény Esztergályos Jenő és Flór Lászlóné nevén jött ki. Ez szakmailag elfogadhatatlan volt számára, mivel a szorzási feladatokat nem az ő tankönyvben is bemutatott módszere szerint végeztette a gyerekekkel. A kiadó vezetője a szombathelyi törvényszéken tavaly novemberben tartott tárgyaláson erről azt mondta, hogy Flórné tanácsára bővítették ezzel a feladatgyűjteményt, a választás meghagyásával remélték növelni az eladott példányszámot.
Alakulások
1997-ben Rakos és az Apáczai új szerződést kötött: eszerint a szerző a kiadó felhívására köteles elvégezni a javításokat, fejlesztéseket, ugyanakkor a szerző jóváhagyása nélkül semmi sem változtatható meg. Abban is megállapodtak, hogy a felek egymás beleegyezése nélkül nem használhatják a címet, amelyet Rakos és a kiadó is magáénak tart.
Ennek ellenére 1999-ben Esztergályos Jenő több mindent beleírt Rakos másodikos tankönyvébe, például a nullával való osztótáblát - miközben a Rakos-tankönyv azt tanítja, hogy nullával nem lehet osztani. Esztergályos a bíróságon azzal indokolt, hogy 72 hiba volt a tankönyvben, amire a Tanító című szaklap is felhívta a figyelmet - és mivel ezeket nem javította ki a szerző, maga tette meg. A folyóirat főszerkesztője azonban idén januárban úgy nyilatkozott, hogy 1990-2000 között a folyóiratban csupán három cikk jelent meg Rakos tankönyvéről: mindhármat Rakos írta a saját könyvét népszerűsítendő. Rakos Katalin álláspontja szerint nem tartalmazott hibákat a könyve, ezért nem volt mit kijavítani.
Mivel ezt követően a kiadó nem iktatta ki a beleírt és a szerző által jelzett hibákat, Rakos nem adta nevét a tankönyvhöz, és 2000-ben levetette a tankönyvlistáról. A kiadó viszont forgalomba hozta 2001-ben Esztergályos Jenő Második matematikám című könyvét. Esztergályosnak egyébként nincs matematikai végzettsége, rajztanári, pedagógiai pszichológia szakos diplomával rendelkezik, szakfelügyelőként dolgozott, 16 évet tanított, de a bíróságon tett nyilatkozata szerint matematikát nem. A Második matematikám tipográfiai és tartalmi egyezéseket mutatott Rakos korábbi tankönyvével; az Oktatási Minisztérium által felkért szakértő 2001. augusztusi véleményében mellékletben sorolta az azonos feladatokat.
Esztergályos címválasztását motiválhatta az érvényben lévő szerződés azon kikötése, miszerint az Apáczai vállalta, hogy Az én matematikám címmel nem jelentet meg tankönyvet Rakos hozzájárulása nélkül. A kiadó a változásról és a Rakos-könyvek kiadásának leállításáról körlevélben értesítette az iskolákat. Az Apáczai ennek megfelelően máig forgalmazza az Esztergályos jegyezte Második matematikám című tankönyvet. Sőt 2009-től ugyancsak Esztergályos Jenő neve alatt jelenik meg Az én matematikám című tankönyv is, amellyel a szerző nemzetközi díjat nyert.
Etikátlan
A 2001-es Eszergályos-könyv miatt 2006. március 8-án a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) etikai bizottsága elé került a plágiumvita. Aznap Rakoson kívül a kiadónak dolgozó másik két szerző, köztük a matematika-tankönyvek illusztrátorának a panaszával is foglalkoztak. (Utóbbi esetében a testület kimondta az etikai vétség elkövetését, megegyezésre vagy peres eljárás megindítására hívta fel a feleket - vagy leveteti a tankönyvlistáról a köteteket.) Rakos ügyében a benyújtott dokumentumok alapján egyhangúlag úgy határozott a TVOT, hogy nem indítanak vizsgálatot, amíg a szerzői jogi kérdésben nincs bírósági ítélet.
Az etikai bizottság határozata arra azonban jó volt, hogy a kiadó és Rakos ismét egyezséget kössön. A 2006. májusi megállapodásban rögzítették, hogy bár Rakos az Apáczait nem jogosította fel, a kiadó 2004 után Esztergályos és Flórné neve alatt mégis adott ki Az én matematikám címmel kötetet, továbbá Esztergályos Jenő szerzőségével jelentetett meg Második matematikám című könyveket. Emiatt az Apáczai elmaradt szerzői díjat fizetett, ezzel mintegy elismerve Rakosnak a szellemi termékéhez fűződő szerzői jogát. A kiadó további összeget fizetett azért, hogy Rakos engedélyezze matematikai feladatainak változatlan formában való felhasználását addig, ameddig új tankönyveket nem ad ki. Rakos az átdolgozáshoz hozzájárult, de ahhoz nem, hogy az új könyvek is az ő feladatait használják. A kiadó ez utóbbi kitételre hivatkozva kérte most a per megszüntetését. Csakhogy a pert Rakos nem e két könyv - az Esztergályos-Flórné-féle Az én matematikám és Esztergályos Második matematikám -, hanem Rakos Katalin 1991-től kiadott, illetve a 2009-től megjelentetett Esztergályos Jenő-féle Az én matematikám című könyvek közötti egyezések ügyében indította.
Érdekességként megemlítjük, hogy Esztergályos Jenő 2006. május elején az egyik etikai bizottsági tárgyaláson a TVOT elnökségének megígérte: a Rakos kifogásolta tételeket kiemeli a könyvekből. Beszélt arról is, hogy mivel a tankönyvek jogosultsági ideje lejárt, mindenképpen új könyveket engedélyeztet. Az új könyv ezek szerint az Esztergályos Jenő neve alatt 2009-ben kijött Az én matematikám, 2. osztály lett.
Kétmilliárd felettEsztergályos Jenő 1990-ben alapította a ma 73 főt foglalkoztató Apáczai kiadót. A cég 2011-es nettó árbevétele 2 milliárd 770 millió forint, adózott eredménye 567 millió forint volt. A kiadó közlése szerint már az alapítás évében jelentős, 44,4 milliós forgalmat bonyolított, 1991-ben 93,2 millió, 1992-ben 244,4 milliós árbevételt ért el - ezek voltak a Rakos-könyvek csúcsévei. 2008-ra Magyarország második legnagyobb magán-tankönyvkiadójává vált, a 17,3 milliárd forintos tankönyvpiacon 16 százalékos volt a részesedése. Az alsó tagozatos tankönyvek piacán piacvezető kb. 35-40 százalékkal, a felső tagozatos tankönyvek piacán 25-30 százalékos a részesedése. Mára több mint 800 bázisiskolával büszkélkedhet: ezek az intézmények az alsó tagozaton 67 százalékban, felső tagozaton pedig 34 százalékban tanítanak az Apáczai könyveiből. Kezdetben Celldömölkön működött, 1999-ben a József körúton, az egykori Bányász (később Graffiti) mozi helyén nyitották meg a budapesti központjukat. 2006-ban 4 millió 210 ezer könyvet adtak ki. |
