Könyv

A fiatalon elhunyt francia antropológus és etnológus könyvében hat önállóan is megálló tanulmányt olvashatunk, nem mellékesen egy parádés stiliszta tollából.

A metareflexív betét a kényelmes kritikusok utolsó mentsvára. Bartók Imre új regénye tele van ilyen betétekkel: a főhős könyves szakember, aki munkaköri kötelességeként keresztül-kasul bejárja Európát (Malmőtől Mallorcáig, Londontól Isztambulig), könyvvásárról röppen kulturális fesztiválra, kiadói mítingről exkluzív szakmai fogadásra – így hát utazás közben bőven van ideje az irodalom természetéről vagy a könyvpiac működéséről elmélkedni. Elég néhány rövid idézet, vélhetnénk, és a kritika már meg is írta magát.

Esterházy Péter sokat tud és gyakran beszél az író elemi illetlenségéről: arról a munkaköri kötelességről, hogy az íróasztal mellett nem szabad tekintettel lenni sem istenre, sem emberre (hogy a barátokról és családtagokról már ne is beszéljünk) – bár a gyakorlatban ez felettébb bonyolult alakzatokba rendeződik végül nála is.

Idei első magyar irodalmi listánk sorrendje meglehetősen kiegyensúlyozott. A harmadik helyezett pontszáma a tizenegyedikének csupán kétszerese (volt ez az arány már ötszörös is), és olyanok maradtak le róla alig néhány ponttal, mint Centauri, Grecsó Krisztián, Röhrig Géza vagy Végel László új kötetei.

A magyar irodalom nagy betegségregénye Mácsai Pál hangján. Kritika.

Még François Mauriac közbenjárására is csak nagy nehezen talált kiadót Az éjszakának, amely ma a holokausztról szóló irodalom egyik alapművének számít. A Nobel-békedíjas Elie Wiesellel 2008-as regénye, A Sonderberg-ügy hazai megjelenése apropóján telefonon beszélgettünk.

Franzen karrierjében a fordulatot a 2001-es, Javítások című regény jelzi, mely nemcsak az Oprah-könyvklubos botrányával hívta fel magára és írójára a figyelmet, hanem azzal is, hogy – ahogy azt Mr. Difficult című esszéjében maga a szerző jelzi – felhagy a „nehezen olvashatóként” meghatározott szövegek alkotásával.

Helmut Kohl, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) színeiben 16 évig regnáló kancellár nagy formátumú államférfi – és bukott politikus, akit nem dívik mostanában szeretni.

Elképesztő, miket művelnek a hanyatló nyugaton a legszebb meséinkkel! De váltig állítják, hogy nem csak provokálni akarnak.

1947-ben egy dél-tiroli bunkerben megtalálják a linzi Gestapo volt vezetőjének holttestét. A hamis személyi igazolvánnyal bujkáló, osztrák állampolgárságú, körözött háborús bűnöst, dr. Gerhard Bast SS-Sturmbannführert határátlépés közben lőtte le egy embercsempész. Fia, Martin Pollack 2003-ban kereste fel a halottas bunkert, mert épp az apjáról készült könyvet írni. Halott a bunkerben című könyvében az osztrák író-újságíró az alig ismert apa történetét, a lelkes és aktív nácivá válásig vezető társadalmi és családi folyamatokat térképezi fel a tárgyilagosságnak és személyességnek azzal a lefegyverző elegyével, mely korábbi, Galícia – Utazás egy eltűnt világban című könyvéből lehet ismerős. Telefonon beszélgettünk.

A könyvhétre jelenik meg Felperzselt ország című könyve, amely 1944–45 krónikája a korabeli emlékiratok tükrében, s elindul válogatásában a munkaszolgálatosoknak emléket állító könyvsorozat, a Tanúságtevők. A 85 éves író, irodalomtörténész, műfordító a New York-palotában, a „Mélyvízben” adott nekünk randevút – a saját asztalánál. Az asztallap alatt a portréja, szemelvények a díjaiból és a pályatársak méltatásai.