Könyv

Nem kétséges, hogy a Károlyi-féle forradalom és (nép)köztársaság rövidre szabott históriája az egyik legizgalmasabb, ma is eleven és vitáktól övezett epizód a 20. század magyar történelmében.

Hálás vagyok Bán Zsófia legújabb novelláskötetének, mert segített helyre tenni magamban egy régi dilemmát. Mindeddig képtelen voltam eldönteni, vajon hol kezdődik az emberi nyomorúság együttérző ábrázolása, és hol annak kizsákmányolása a művészet által.

A PIM igazgatója azt is elmondta, sokat lopott a Magyar Narancsból régebben, de már nem teszi.

Az alig több mint 300 ezres szigetországnak igen erős az irodalma, nemcsak a regények sikeresek, de a magyarul szinte hozzáférhetetlen izlandi költészet is, utóbbinak egyébként, mielőtt prózát kezdett írni, egyik jelese éppen Jón Kalman Stefánsson volt. A halaknak nincs lábuk című regénye az első magyarul is olvasható műve.

Az európai jazz hatvanas évek óta zajló emancipációját az európai jazztörténet emancipációja némi késéssel követte, ősszel jelent meg ugyanis az első monografikus, az újabb elméletek alapján álló, plurális felfogású könyv, 45 szerző közös erőfeszítése.

Hát nincs, elárulom. Átnéztem. Kerestem egy nevet, így jöttem bele a dologba. Mint Karin hy: hej, pedig de számolnék. (Ám már megint nem tudom kibogozni a cipőfűzőmet.)

Tandori Dezső tizenkét éven át volt állandó tárcaírója a Magyar Narancsnak. Válogatásunk e boldog éveknek állít emléket. Töredék T'doornak.