Képregény

Alias – Jessica Jones 1.

  • - svébis -
  • 2019. február 17.

Könyv

Emlékszem, gyerekkorunkban mennyit viccelődtünk azon, hogy az akció- és szuperhősök nem járnak a reterátra. Vagy legalábbis sosem mutatják. Aztán 2001-ben elkészült a Marvel-képregények felnőtteknek szóló, Max Comics elnevezésű sorozatának nyitánya, amelyben az Alias nyomozóiroda exszuperhős detektívje, Jessica Jones egy komplett oldalon át csücsül a budin, és elmélkedik az épp aktuális ügyről. Bizony, annak idején még egy ilyen egyszerű gesztussal is képregény-történelmet lehetett írni.

A 2015 óta tévésorozatként is futó képregény első kilenc füzete került bele a gyűjteménybe, amely két teljes történetet tartalmaz.
A grafika éppúgy lázad a letisztult formák és a heroikus gesztusok ellen, mint maguk a történetek. A film noir hangulata már az első képkockákon tetten érhető: durva vonalvezetés és már-már vázlatszerű képi világ jellemzi Michael Gaydos rajzait, amelyek a storyboardok világát idézve, ügyesen kiszámított ritmusban és képkivágatban adnak egyfajta filmszerűséget az egésznek. Jessica kihallgatása a rendőrségen olyan fojtogatóra sikerült a gyors ütemben egymást követő, szűk képkockákkal, hogy szinte az olvasó is fuldoklik benne.

A történetek azonban már kevésbé izgalmasak, igazából mindkettő a klasszik noir klisékből merít: a megbízói bepalizzák a nyomozót, aki ezért kellőképpen szarul érzi magát. Startnak azonban ennyi is elég, hiszen a világ egész szépen épül: Marvel-hősök és politikai játszmák alulnézetből, keserű iróniával felfőzve.

Fordította: Galamb Zoltán. Fumax, 2018, 216 oldal, 5495 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.