Könyv

Története van

Francesco Martinelli (szerk.): The History of European Jazz

Könyv

Az európai jazz hatvanas évek óta zajló emancipációját az európai jazztörténet emancipációja némi késéssel követte, ősszel jelent meg ugyanis az első monografikus, az újabb elméletek alapján álló, plurális felfogású könyv, 45 szerző közös erőfeszítése.

Az ambiciózus projektet a European Jazz Network szakmai ernyőszervezet és az EU Kreatív Európa Programja juttatta célba, az eredmény pedig megfelel mindannak az igénynek, ami egy 740 oldalas enciklopédiától elvárható. Persze születtek már feldolgozások, komoly részeredmények, ha nem is ebben a terjedelemben, de itt az alcím (The Music, Musicians and Audience in Context) követelményét betartva az egyes nemzeti és tematikus fejezetek tárgyukat (többnyire) átfogóan és kontextusban értelmezik, ahogy azt a jazzről szóló nemzetközi tudományos diskurzus pár évtizede megköveteli.

Előszavában a könyv szerkesztője, Francesco Martinelli az alapkérdéseket érintve felhívja a figyelmet a jazz studies felfogás által hozott szemléletváltásra, ami erősen relativizálta a jazztörténet egyirányú, szűken meghatározott, csak afroamerikaikak által eredeztetett, stilisztikára koncentráló narratíváját. Ha Európa jazzének történetét megírjuk, már eleve megkérdőjelezzük az amerikai hegemóniát, ha pedig egységesként tekintünk rá, akkor még inkább. Martinelli és Alyn Shipton sorozat- és társszerkesztő példamutató módon próbálják az egységesülő szálakat közös szőttesbe fonni. A függelékszerű tematikus rész pedig a hab a tortán (az első afrikai-amerikai előadók, a cigány és a zsidó kisebbségi kulturális hagyományok, az avantgárd kérdésfeltevései, a filmek és a fesztiválok), míg kevésbé meglepő, hogy a nyolc területi egységbe rendezett fejezetek az egyes nemzeti kultúrákba ágyazva közlik mondandójukat. Jó hír az is, hogy hazánk az osztrák és lengyel jazznagyhatalmakkal együtt Közép-Európába került. Turi Gábor tanulmánya mértéktartó, kerüli a nacio­nalista kitételeket (ez például lengyel kollégájáról nem mondható el), nem bocsátkozik névsorolvasásba sem. Gonda János, Pege Aladár és Szabados György vázlatos pályaképével tipizáló narratívát kínál, és izgalmas párhuzamokat. Sem a szerkesztő, sem Turi nem tévedhetetlen, zavaró a kereszt- és vezetéknevek felcserélése, illetve enyhén elnagyolt a Dália (a hatvanas évek első felében működő Budapesti Ifjúsági Jazz Klub) előtti korszakok leírása. Olykor egyenetlen a The History of European Jazz, például már abban sincs egyetértés a szerzők közt, hogy az impró és szólók nélküli dögös, korabeli jazzes tánczenét lehet-e jazznek nevezni, ám ennek ellenére a könyv minden eddiginél magasabb szintre emelte a témája diskurzusát. Sajnos hajmeresztően drága, 200 fontba kerül, sőt, az equinoxpub.comról letöltve sem olcsó (fejezetenként 17,50 font), így a magyar fordítás megjelenésére nem sok esély mutatkozik. Ez a cikk sem készült volna el, ha a Budapest Music Center könyvtára nem szerezte volna be.

Equinox, 2018

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.