Könyv

Története van

Francesco Martinelli (szerk.): The History of European Jazz

Könyv

Az európai jazz hatvanas évek óta zajló emancipációját az európai jazztörténet emancipációja némi késéssel követte, ősszel jelent meg ugyanis az első monografikus, az újabb elméletek alapján álló, plurális felfogású könyv, 45 szerző közös erőfeszítése.

Az ambiciózus projektet a European Jazz Network szakmai ernyőszervezet és az EU Kreatív Európa Programja juttatta célba, az eredmény pedig megfelel mindannak az igénynek, ami egy 740 oldalas enciklopédiától elvárható. Persze születtek már feldolgozások, komoly részeredmények, ha nem is ebben a terjedelemben, de itt az alcím (The Music, Musicians and Audience in Context) követelményét betartva az egyes nemzeti és tematikus fejezetek tárgyukat (többnyire) átfogóan és kontextusban értelmezik, ahogy azt a jazzről szóló nemzetközi tudományos diskurzus pár évtizede megköveteli.

Előszavában a könyv szerkesztője, Francesco Martinelli az alapkérdéseket érintve felhívja a figyelmet a jazz studies felfogás által hozott szemléletváltásra, ami erősen relativizálta a jazztörténet egyirányú, szűken meghatározott, csak afroamerikaikak által eredeztetett, stilisztikára koncentráló narratíváját. Ha Európa jazzének történetét megírjuk, már eleve megkérdőjelezzük az amerikai hegemóniát, ha pedig egységesként tekintünk rá, akkor még inkább. Martinelli és Alyn Shipton sorozat- és társszerkesztő példamutató módon próbálják az egységesülő szálakat közös szőttesbe fonni. A függelékszerű tematikus rész pedig a hab a tortán (az első afrikai-amerikai előadók, a cigány és a zsidó kisebbségi kulturális hagyományok, az avantgárd kérdésfeltevései, a filmek és a fesztiválok), míg kevésbé meglepő, hogy a nyolc területi egységbe rendezett fejezetek az egyes nemzeti kultúrákba ágyazva közlik mondandójukat. Jó hír az is, hogy hazánk az osztrák és lengyel jazznagyhatalmakkal együtt Közép-Európába került. Turi Gábor tanulmánya mértéktartó, kerüli a nacio­nalista kitételeket (ez például lengyel kollégájáról nem mondható el), nem bocsátkozik névsorolvasásba sem. Gonda János, Pege Aladár és Szabados György vázlatos pályaképével tipizáló narratívát kínál, és izgalmas párhuzamokat. Sem a szerkesztő, sem Turi nem tévedhetetlen, zavaró a kereszt- és vezetéknevek felcserélése, illetve enyhén elnagyolt a Dália (a hatvanas évek első felében működő Budapesti Ifjúsági Jazz Klub) előtti korszakok leírása. Olykor egyenetlen a The History of European Jazz, például már abban sincs egyetértés a szerzők közt, hogy az impró és szólók nélküli dögös, korabeli jazzes tánczenét lehet-e jazznek nevezni, ám ennek ellenére a könyv minden eddiginél magasabb szintre emelte a témája diskurzusát. Sajnos hajmeresztően drága, 200 fontba kerül, sőt, az equinoxpub.comról letöltve sem olcsó (fejezetenként 17,50 font), így a magyar fordítás megjelenésére nem sok esély mutatkozik. Ez a cikk sem készült volna el, ha a Budapest Music Center könyvtára nem szerezte volna be.

Equinox, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).