Interjú

„A szörny teremtése”

Péter Ágnes irodalomtörténész, fordító Mary Shelley-ről

Könyv

Újra lefordította a Frankensteint, és A függetlenség ára címmel a modern feminizmus kezdeményezőjének, Mary Woll­stone­craftnak és lányának, Mary Shelley-nek párhuzamos pályarajzát is megírta. A kor feminista törekvéseiről, az újrafordítás okairól és a két nő viszonyáról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Mikor döbbent rá, hogy anya és lánya élete a hasonló dilemmáik ellenére izgalmas ellentétbe állítható egymással?

Péter Ágnes: Wollstonecraftot a viktoriánus kor nőideáljának felemelkedése teljesen kiszorította a kulturális emlékezetből. Mary Shelley viszont folyamatosan jelen volt. A Frankensteint minden korszakban újra és újra kiadták, s a regény hamar utat talált a 20. század második felére kialakult irodalmi kánonba. Talán azért, mert viszonylag jól illeszkedik a romantikáról alkotott elképzelésekhez. Hozzájárulhattak mindehhez persze a színpadi adaptációk is – három színpadi változatot már Mary Shelley életében is játszottak Londonban, illetve Párizsban, majd a 20. század eleje óta készített számtalan filmfeldolgozás jóvoltából a regény mitikus figurája teljesen beköltözött a modern tudatba. A látszólagos sikertörténet mögött megrendítő élet áll, és a Frankensteinen kívül lebilincselő, a mai olvasó számára alig ismert további művek sora. Angol kiadók is csak pár éve kezdték kiadni Mary Shelley verseit, amelyekben rendkívül érdekesen kérdőjelezi meg a körülötte élő férfi költők esztétikai értékrendjét – nagy örömömre egy szűk válogatás ezekből is belekerülhetett a könyvembe Mesterházi Mónika és Gálla Edit ragyogó fordításában. Leveleiből, naplóiból, de műveiből is kiolvasható, milyen lélektani terhet kellett elviselnie, ugyanis szüleitől, az anarchista filozófus és regényíró William Godwintól és a francia forradalom „szabadság, testvériség, függetlenség” jelszava nevében a nők egyenjogúságáért harcoló Mary Wollstonecrafttól nem csak kiemelkedő tehetséget és független szellemiséget örökölt, de a hagyományos értékeket megkérdőjelező alkotó ember kirekesztettségét is. Az anyai örökség lélektani feldolgozását nehezítette a benne élő, a születésének tragikus körülményeivel kapcsolatos, alig elfojtható bűntudat is: megszületése után tizenegy nappal ugyanis Wollstonecraft gyermekágyi lázban meghalt. Shelley elérhetetlen mérceként használta élete végéig saját írói teljesítményének és anyaságának megítélésében azt az erkölcsi és szellemi hagyatékot, amelynek egyébként férje, Percy Shelley is rajongó híve volt. Nagyon régóta foglalkozom romantikakutatással, a korszak minden férfi szereplőjéről írtam is, de Séllei Nórának erre a korszakra vonatkozó úttörő kutatásai evidenssé tették, hogy hiányos történetet adtam elő. Amikor belekezdtem, hogy írjak valami átfogóbbat Mary Shelley-ről, könnyű volt belátnom, hogy erről az egyszerre nyomasztó és megtartó anyai örökségről is beszélnem kell.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”