Interjú

„A szörny teremtése”

Péter Ágnes irodalomtörténész, fordító Mary Shelley-ről

Könyv

Újra lefordította a Frankensteint, és A függetlenség ára címmel a modern feminizmus kezdeményezőjének, Mary Woll­stone­craftnak és lányának, Mary Shelley-nek párhuzamos pályarajzát is megírta. A kor feminista törekvéseiről, az újrafordítás okairól és a két nő viszonyáról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Mikor döbbent rá, hogy anya és lánya élete a hasonló dilemmáik ellenére izgalmas ellentétbe állítható egymással?

Péter Ágnes: Wollstonecraftot a viktoriánus kor nőideáljának felemelkedése teljesen kiszorította a kulturális emlékezetből. Mary Shelley viszont folyamatosan jelen volt. A Frankensteint minden korszakban újra és újra kiadták, s a regény hamar utat talált a 20. század második felére kialakult irodalmi kánonba. Talán azért, mert viszonylag jól illeszkedik a romantikáról alkotott elképzelésekhez. Hozzájárulhattak mindehhez persze a színpadi adaptációk is – három színpadi változatot már Mary Shelley életében is játszottak Londonban, illetve Párizsban, majd a 20. század eleje óta készített számtalan filmfeldolgozás jóvoltából a regény mitikus figurája teljesen beköltözött a modern tudatba. A látszólagos sikertörténet mögött megrendítő élet áll, és a Frankensteinen kívül lebilincselő, a mai olvasó számára alig ismert további művek sora. Angol kiadók is csak pár éve kezdték kiadni Mary Shelley verseit, amelyekben rendkívül érdekesen kérdőjelezi meg a körülötte élő férfi költők esztétikai értékrendjét – nagy örömömre egy szűk válogatás ezekből is belekerülhetett a könyvembe Mesterházi Mónika és Gálla Edit ragyogó fordításában. Leveleiből, naplóiból, de műveiből is kiolvasható, milyen lélektani terhet kellett elviselnie, ugyanis szüleitől, az anarchista filozófus és regényíró William Godwintól és a francia forradalom „szabadság, testvériség, függetlenség” jelszava nevében a nők egyenjogúságáért harcoló Mary Wollstonecrafttól nem csak kiemelkedő tehetséget és független szellemiséget örökölt, de a hagyományos értékeket megkérdőjelező alkotó ember kirekesztettségét is. Az anyai örökség lélektani feldolgozását nehezítette a benne élő, a születésének tragikus körülményeivel kapcsolatos, alig elfojtható bűntudat is: megszületése után tizenegy nappal ugyanis Wollstonecraft gyermekágyi lázban meghalt. Shelley elérhetetlen mérceként használta élete végéig saját írói teljesítményének és anyaságának megítélésében azt az erkölcsi és szellemi hagyatékot, amelynek egyébként férje, Percy Shelley is rajongó híve volt. Nagyon régóta foglalkozom romantikakutatással, a korszak minden férfi szereplőjéről írtam is, de Séllei Nórának erre a korszakra vonatkozó úttörő kutatásai evidenssé tették, hogy hiányos történetet adtam elő. Amikor belekezdtem, hogy írjak valami átfogóbbat Mary Shelley-ről, könnyű volt belátnom, hogy erről az egyszerre nyomasztó és megtartó anyai örökségről is beszélnem kell.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."