poeta.doc

Az emlék emlékezete

Könyv

Balla Zsófia: Pokolraszállás

Balla Zsófia: Pokolraszállás

 

Még hányszor halsz meg Apa, ezután

hogy visellek?

Mikor először haltál meg, játékban

nevettem – balga gyermek:

 

a sejtelem nem ért el.

Most minden csend kevés

összezárva e nevetéssel,

öntudatlan korommal.

 

Minden emlékezés újra eltemet,

végképp a lélek bárkájába lökne;

Kháron kiugrott és most ő nevet!

Evezel a két part között örökre.

 

Felnőttem nélküled; mint az a fa,

kivel megnő a fejszenyom is nagyra.

Gyermekségem faggatom: mondd, Apa,

emlékszel-e bennem magadra?

 
Balla Zsófia
Fotó: Kurucz Árpád
 

 

A Pokolraszállás Balla Zsófia viszonylag korai verse, alig múlt huszonöt éves, amikor a Vízláng című harmadik kötetében, 1975-ben megjelent. Magyarországon ma alighanem kevesen tudják, hogy a kolozsvári születésű költő, akinek négy éve, a hetvenedik születésnapjára jelent meg a Kalligramnál Az élet két fele című gyűjteményes kötete, csodagyerekként indult, s már húszéves kora előtt debütált önálló verseskönyvvel.

A dolgok emlékezete című könyv lapjairól (1968, Kriterion, Bukarest) csak úgy áradt a költő fiatal értelmének primőr üdesége: „Szerte a zongorán legelnek a kották” (Tavasz, 1967), „hófehér s önzetlen a kád feneke” (Forróság), „A pizsamám nem ismeri az arcom, / Pedig minden éjjel vele alszom” (Minden éjjel), és már kamaszkorában képes volt néhány szóval pontosan jellemezni egy-egy alakot, például egy egykori apácát: „Megkéri: mi kell, s jó néven veszi, ha semmi”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.