Nekrológ

Az utolsó népi író

Ficsku Pál (1967–2024)

Könyv

Az első, A videódisznók esete és más történetek című, a Seneca Kiadónál 1995-ben megjelent novelláskötetének fülszövegében ez olvasható: „Reményei szerint ő az utolsó népi író. Kötetét mindenkinek figyelmébe ajánlom.”

Nem tudom, ki írta a fülszöveget, talán a ki­adó, talán Gyulai Csaba, aki Ficsku vélhetően legjobb ismerője volt. Akárki is lett légyen, mindenesetre, ha a remények igaznak bizonyulnak, akkor itt állunk mi, a magyar irodalom ismét kissé árvábbá vált olvasói népi író nélkül: Ficsku Pál a március 15-re virradó éjszaka, 57 éves korában elhunyt.

Ficsku Gyulai Csaba néven 1967. január 22-én született Debrecenben, „a Homok u. 39. alatt, ami arról híres, hogy húsz méterre van tőle a Makk Tizes nevű kocsma”, ahogy azt magáról az Irodalmi Jelen oldalán olvasható önéletrajzában írja.

A Magyar Napló 1992-es Örkény-pályázatán jóformán a semmiből (nem is jóformán, ténylegesen az ismeretlenségből) feltűnt egy Ficsku Pál nevezetű debreceni író, novellája második helyezést ért el (az első helyezett amúgy Kőrösi Zoltán lett). Sajátos, mondhatni teljesen egyedi nyelvezete, fékezhetetlen mesélőkedve, az országot keresztül-kasul bejáró ember saját tapasztalatain alapuló, persze ezerszeresen átgyúrt történetei révén viszont egy csapásra ismert lett, tényleg berobbant az irodalmi életbe, és berobbant az irodalmi köz­életbe is. Ficsku igen rövid idő alatt szinte mindenkinek a kedvence lett.

Akkoriban én minderről semmit nem tudtam, tudniillik éppen Németországban éltem, és (micsoda barbár világ!) akkoriban még nem volt internet. Minden (mai mértékkel mérve) később jutott el hozzám, a könyvek, folyóiratok, egyebek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.