KÖNYVMELLÉKLET

Beszélgessünk róla!

Louise Spilsbury–Hanane Kai: Éhezés és szegénység; Rasszizmus és intolerancia

Könyv

A világ értelmezéséhez nyújt fogódzókat a Beszélgessünk róla! sorozat, amelynek köteteiből a gyerekek számára is világossá válhat, hogyan lesz valaki szegény, miért éhezik, miért más a bőrszíne, mi elől menekül. Hogy mit jelent az előítélet, az etnikai hovatartozás, mi a kultúra, a vallás, a globális felmelegedés, vagy mik azok a fejlődő országok. A szépen illusztrált, színes könyvek tárgya tényleg nem bír semmilyen mesei jelleggel: nincs narratíva, történet. Egyszerűsített ok-okozati levezetésű tételmondatok magyarázzák találó rajzok kíséretében, mi történik a világban.

Soha jobbkor nem jelenhetett volna meg Louise Spilsbury két könyve Hanane Kai illusztrációi­val, hisz’ mikor van vagy volt nagyobb szüksége (az elmúlt években) egy szülőnek elmagyarázni kisgyerekének, mi a rasszizmus és az intolerancia, vagy kik azok a menekültek. Egyáltalán nem biztos, de talán az ilyen és ehhez hasonló könyvek segítségével egyszerűbb megértetni a gyerekekkel, miért van például újra meg újra tele az egész ország egy öreg bácsi plakátjával, mivel riogat és miféle gyűlöletet terjeszt a kormányzati politika. Alapinformációkat adnak át a szerzőpáros könyvei, egyetlen hibájuk, hogy nincs összhangban a szöveg és a kép, röviden beszélnek és túlillusztráltak a könyvek, bár ez a forma ugyanakkor kétségtelenül nagyobb teret nyújt a gyerekekkel való közös értelmezéshez, beszélgetéshez. A fejtágítón túl a 6 éven felülieknek ajánlott kötetek meg is szólítják az olvasókat, sőt, kérdéseket is feltesznek. És bár idealizált szituációkat és megoldásokat kínálnak, a fogalomtárral és pluszkérdésekkel szolgáló függelékek még lényegében az olyan lila ködös közhelyeket is feledtetik vagy legalábbis korrigálják, miszerint az ingyenes iskolai étkezésnek köszönhetően egy gyerek sem marad éhes, vagy hogy „a felnőttek biztosan tudnak segíteni”. A kötetek legnagyobb erénye a fogalomismertetésen és tudásátadáson túl a széles körű empátia kialakítása, a törekvés a nyíltságra és nem utolsósorban a segítségnyújtás példáinak felmutatása. Meg az a fajta önbizalom-erősítő, cselekvésre buzdító, önállóságra nevelő hangnem, miszerint „te magad” is tehetsz a rossz példa ellen, jót másokért.

Fordította: Tulics Mónika. HVG Könyvek, 2018, 32 oldal, 2100 Ft/
kötet

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.