KÖNYVMELLÉKLET

Bjørn Sortland: Az őszinteség perce

Könyv

Az Oslóban élő Frida Firenzébe vágyik. Némi gondolkodás után vesz egy Interrail-jegyet, és már indul is. De nem csak a kalandvágy hajtja a 17 éves norvég kamaszt: súlyos szembetegséget diagnosztizálnak nála, és retteg, hogy elveszti látását és lemarad a világ csodáiról, ezért addig mindent látni akar. Végül túl jól sikerül az út, így az aggódó, majd az utazás fordulataiba belefeledkező Frida egy véletlen találkozás, a szerelem és az európai művészettörténet remekei miatt már-már megfeledkezik problémájáról. Egy firenzei McDonald’sban találkozik a keresztre feszítés ábrázolásait kutató Jakobbal, aki társa lesz a megannyi váratlan fordulatban, és így a családi és egészségügyi zűrökkel küzdő lány a csodás élmények mellett emberére is talál.

Magával ragadó, már-már túlzóan részletekbe menő (helyenként kicsit szájbarágós) Sortland ifjúsági regénye, amely minden bizonnyal megdobogtatja a tini lányok- fiúk szívét, és olvasók tömegei akarnak majd hirtelen egy olasz road movie hősei és hősnői lenni. (Magam is holnap vonatra pattannék, épp csak lennék 10 évvel fiatalabb és bohó.) A romantikus motivációkon túl a regény informatív (kép- és műalkotásjegyzéke elismerésreméltó), de legnagyobb erénye, hogy az 1968-ban született szerző és magyar fordítója valóban egy szertelen, félszeg fiatal lány hangján szólalnak meg.

Fordította: Patat Bence. Pongrác Kiadó, 2015, 524 oldal, 4900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.