Könyv

Bozsik Péter: A pálinka dicsérete és más történetek

  • Czinki Ferenc
  • 2012. szeptember 9.

Könyv

A cím igen vonzó. Azt hihetnénk, végre egy könyv, amelyik nem mardossa a magyar nép lelkét, hanem simogatja. A mi szerzőnk, a mi irodalmunk, a mi pálinkánk. Azt sejteti, hogy mégiscsak van feloldozás ebben a félreeső európai zugban. És mekkorát tévedünk.

Ami ugyanis a záró ciklust megelőző (tehát a kötet legjavát adó) szövegekben olvasható, az minden, csak nem önfeledt szórakozás, még akkor sem, ha szatírának, állatmesének vagy anekdotának van álcázva. Ha mindent lecsupaszítunk, a téma végül mindig ugyanaz, ugyanannak a történetnek egyes jeleneteit csípjük el: délvidéki szerző érkezik az ún. anyaországba, meg-megbicsakló egzisztencia, meg-megbicsakló egészség, a diktatúra és a háború látomásszerű emlékei, jó sok szesz, kevés alvás. És lehetetlen beilleszkedni, de nem a társadalomba, hanem a másképpen elnyomó rendszerbe. Az egykori APEH, a szoftverrendőrség, a kis- és kényszervállalkozók világába.

Aztán Bozsik sokszor mégis mindent megtesz, hogy ne a valódi témára figyeljünk. Az első ciklusban komolyan ragaszkodik az elbeszélő rejtegetéséhez, az alteregók kusza kapcsolatrendszeréhez (Bálványi, Karácsonyi, Bozsik), aminek eredményeként például ilyen fejtegetésbe kénytelen bonyolódni: "Mi lennék! E sorok írása közben már az vagyok, illetve nem vagyok. Illetve nem az vagyok, aki vagyok. Vagyok, aki vagyok." Ahhoz képest, hogy a nyers történetek mennyire jól működnének magukban is, fölösleges körnek tűnik alteregókat beszéltetni egymással vagy - mint a harmadik ciklusban itt-ott - gyengébb állatmese-parafrázisokat fabrikálni; voltaképpen mondani is valamit, meg nem is. Ezek után aztán tényleg jólesik a végén egy igazi pálinka, pontosabban egy pálinkaenciklopédia meg egy sörszótár, ami műfaját tekintve valóban az, ami: költészetté átlényegülő tény- és füllentéshalom, ahogy azt a legjobb magyar gasztroszövegektől megszoktuk.

zEtna, 2012, 189 oldal, 2000 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.