Könyv

Csak haladóknak

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film

Könyv

Azt mindenki tudja, hogy Kecskemétnek kiemelt szerepe van a hazai animációs filmgyártásban, de sokan zavarba jönnének, ha az ott készült műveket meg is kellene nevezni.

Nem mintha Kecskeméten ismeretlen rendezők alkottak volna, netán meg nem értett remekművek születtek volna – épp ellenkezőleg –, de a műfaj népszerűségéhez mérten nem sok embert izgatott, hogy éppen kinek a kezében volt a ceruza. Miként az sem, hogy éppen hol készülnek a filmek.

Ebben az ismerős ismeretlenben segít eligazodni Varga Zoltán filmtörténész, aki három évvel ezelőtt A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések (Apertúra Könyvek, 2016) című munkájával a hazai animációs film történetét írta meg az 1910-es évek nekibuzdulásaitól Macskássy Gyulán és Jankovics Marcellen át Bucsi Rékáig, és e művére nyugodtan ráhúzhatjuk a hiánypótló jelzőt.

Varga most szűkítette a horizontot, így érkezett meg Kecskemétre, de mondhatnánk azt is, hogy hazatért. Sőt azt is, hogy pályája valószínűleg másképp alakul, ha nem Kecskemét a szülővárosa. A szerző ugyanis 1999-ben, középiskolásként a KAFF (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál) diák zsűrijének volt a tagja, egy évvel később a Szoboszlay Péter vezette animációs szakkörbe is beiratkozott, így idejekorán megismerhette idén megjelent könyvének tárgyát.

Ezek után a legkevésbé sem meglepő, hogy jelen könyve alapos, már-már enciklopédikus részletességgel feldogozott szakanyag, annak minden jó és kevésbé jó tulajdonságaival. Okkal gondolhatjuk, hogy ami Varga művéből nem derül ki a kecskeméti animációról, az nem is létezik, magával ragad precizitása, lelkesedése és tiszteletreméltó az az aprólékosság is, ahogy a szerző nemcsak a kész műveket és az alkotókat teszi vizsgálódása tárgyává, de sokszor csupán pár perces epizódokat is. Ugyanakkor éppen e maximalizmus miatt – és persze a vizuális ingerek híján –, gyakran érezhetjük úgy, hogy elvesztettük a fonalat, leginkább azért, mert a felhalmozott tudást nem sikerült olvasmányosságra váltani. És persze nagyon hiányzik egy DVD-melléklet is, hiszen az olyan klasszikusok, mint a Magyar népmesék, a Vízipók-csodapók vagy a Leó és Fred mellett rengeteg olyan – a nagyközönség előtt ismeretlen – művet említ Varga, amelyeket nem osztottak meg a neten, így szinte lehetetlenség hozzájuk férni.

MMA Kiadó,2019, 416 oldal, 4800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.