Cserna-Szabó András és Barnás Ferenc is az új Térey-ösztöndíjasok között

  • 2021. december 30.

Könyv

A Demeter Szilárd-vezette PIM nyolc új alkotónak ítélte oda az irodalmi életet anno alaposan megosztó ösztöndíjat.

Bánki Éva, Barnás Ferenc, Cserna-Szabó András, Muszka Sándor, Papp András, Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor, Visky András - ők a Petőfi Irodalmi Múzeum által 2020-ban alapított Térey János irodalmi alkotói ösztöndíj új kedvezményezettjei - írja a hvg.hu.

A díjat Sárközy Bence, a Libri Könyvkiadó vezetője (Térey János alkotói hagyatékának gondozója), Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója és a PIM Digitális Irodalmi Akadémia vezetője (mindketten az Ösztöndíj Bizottság állandó tagjai) valamint Bazsányi Sándor, Smid Róbert és Szirák Péter irodalomkritikusok ítélték oda.

A lap emlékeztet rá, hogy 2020 elején Bartók Imre, Csehy Zoltán, Zoltán Gábor, Keresztesi József és Szőcs Petra is visszautasította az ösztöndíjat, az átláthatóság hiányára illetve Demeter Szilárd vétójogára hivatkozva.

Mint írják, a Bizottság az eddigi ösztöndíjasok beszámolóit és a támogatás meghosszabbítására benyújtott projektterveket mérlegelve az alábbiaknak biztosít ösztöndíjat folytatólagosan 2022-re:

Bartis Attila, Csender Levente, Falcsik Mari, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Garaczi László, Győrffy Ákos, Hász Róbert, Háy János, Jenei László, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Láng Zsolt, László Noémi, Lőrincz P. Gabriella, Lövétei Lázár László, Majoros Sándor, Molnár Vilmos, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, Rózsássy Barbara, Sajó László, Sántha Attila, Solymosi Bálint, Szálinger Balázs, Száraz Miklós György, Szilasi László, Szöllősi Mátyás, Terék Anna, Varga Melinda, Varró Dániel, Végh Attila, Vörös István, Zalán Tibor.

Az eddigi ösztöndíjasok közül Kemény István és Márton László  a PIM által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia tagjává vált.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.